A 2008. évben, az Egyéni Bajnokság döntőjébe, az új szabályok szerint 3 lépcsőben lehet eljutni. A versenyző egyesülete szerint a keleti, vagy a nyugati csoport elődöntőjéből való továbbjutás után, a Balatonújlakon megrendezésre kerülő Középdöntőben harcolhatja ki majd a bejutó 48 fő a döntőben való részvételt, ahol már kiegészül a (12 fős) válogatott kerettel is. Az elmúlt hétvégén az elődöntők zajlottak. A keleti csoport Budapest határában, egészen pontosan Csepelen, a Csőhídi versenypályán (Soroksári Duna ágon) mérte össze tudását. Míg a nyugati elődöntő résztvevői Szekszárd közelében, a Sió csatornán mérkőztek meg egymással és a halakkal. Lássuk mit hozott ez a hétvége.
Nyugati elődöntő - Tóth Ferenc beszámolója
Az előző héten, a környéken leesett nagymennyiségű eső miatt, a tejeskávé színűre színeződött, alig néhány cm átláthatóságú folyó nem kecsegtetett túl nagy fogási esélyekkel. A Sió amúgy sem egyszerű víz... Most, a besárgult víz miatt elő kellett szedni minden kreativitást, megérzést, annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet ki lehessen hozni az adott helyből. Az esőnek egy jó eredménye viszont volt, leverte a környező nyárfák szálló pihéit, legalább az nem volt annyira zavaró.
A nevezett 32 versenyzőt a rendezők 4 db, 8 fős szektorba sorsolták, a versenypálya megszakítása nélkül.
Mire is lehetett számítani? Az eddigi versenyek tapasztalata alapján a Sióban apró kárászok, karikakeszegek, valamint kisebb nagyobb dévérkeszegek fogására lehetett felkészülni. A küsz igazából csak menekülési útvonal szerepet töltött be eddig, de a mostani zavaros víz miatt rendkívüli módon felértékelődött a szerepük. Sőt, szinte a későbbi verseny főszereplőivé váltak, no de ne szaladjunk ennyire előre…
I. forduló
A pénteki első forduló bizony nem hozott „örömhorgászatot”. Minden egyes halért keményen meg kellett küzdeni, tényleg minden találékonyságra szükség volt, hogy a versenyző olyan eredményt tudjon elérni, ami még reményt ad a hátralevő két fordulóra. Apró karikakeszegek kerültek előbb a horogra, néhány kisebb kárász kíséretében. A dévérek is alig haladták meg a gyermektenyérnyi méretet, persze akadt azért kivétel. A számok talán segítenek annak átérzésében, hogy mennyire nem volt egyszerű a halfogás. 2 horgász tudott 2 kg feletti súlyt produkálni a 3 óra alatt, 19 versenyző az 1 kg-os fogást sem érte el. Átlagosan 995 g-ot sikerült zsákmányolni. Az A szektorban horgászott egyest Hamar Péter 1.690 g-os fogással, a B szektorban Gábor András vágott rendet a kárászok között és a nap kiemelkedő fogásával 3.270 g-al magasan nyert. A C szektorban Martin Gábor 1.320 g-al, míg a D szektorban Komáromi Levente 2.110 g-os fogással győzött.
II. forduló
A javuló időjárás és a lassan tisztuló víz, remélhetőleg a halak kapókedvét is meghozza -bizakodtak a versenyzők. A második napon - semmit sem bízva a véletlenre - még többen vették kézbe a küszöző botot. Aprók voltak a snecik, de néha-néha, a mélyebben vezetett csalival termetesebb példányokat is horogra lehetett csábítani. Az már a forduló közepén látszott, hogy az előző napinál jóval halasabb lesz a második nap. 10 versenyzőnek sikerült 2 kg fölé tornáznia halfogását és csak kilencen nem érték el az 1 kg-os fogást. Ebben a fordulóban ismét kiemelkedett Gábor András, aki a D szektor 4-es helyén horgászott egyest, úgy, hogy az addig sem kevés halát megfejelte egy gyönyörű 3.100 g-os dévérkeszeggel. Hiába no, csak jó horgásznak van szerencséje -:) A mellette horgászó Dr. Köppel Szilárd pontosan 3 órát küzdött ugyanannyi súlyú halért, a 3.100 grammos összfogása a 3. helyre lett elég. Ebben a szektorban horgászott Hamar Péter is, az előző napi egyesére, ma „össze snecizett” egy kettest 3.810 g-al.
A C szektorban Magyar Balázs 2.220 g-al nyert, a B szektorban Benkő Tamás 2.350 g-os fogással, míg az A szektorban Papp József 3.550 g-al győzött. Ebben a fordulóban egyébként az átlagfogás közel a tegnapi duplája, 1.695 g-lett. Látványos javulás! Vajon ez a tendencia folytatódik az utolsó napon is?
III. forduló
Ragyogó idő, enyhe, néha kissé felerősödő, a pálya hossztengelyében fújó szél fogadta a versenyzőket az utolsó napon. Ez nagyon nem kedvezett a rakós botos horgászatnak.
Ráadásul a zavaros víz miatt, igazából halat fogni csak teljesen megállított szerelékkel lehetett. A máskor nagyon jól működő, precízen vezetett hagyományos, gömbölyded formájú 1,5-3 g-os úszókkal csak véletlenszerűen sikerült horogra csalni halat. Gyakorlatilag a 3-4 g-os lapos úszó működött csak jól. Az is úgy súlyozva, hogy a legkisebb jelző sem érintette gyakran a feneket, csak a 15-20 cm-es előke feküdt lent. Így is sok idő kellett, mire megtalálta a hal a csalit. Nem csak a nagyobbakat, de az apró keszegeket, kárászokat is gyakorlatilag csak így lehetett megfogni. Persze kivételek mindig vannak, voltak és lesznek.
Az előző napihoz hasonlóan indult a vasárnapi forduló is. A D szektorban a két szomszéd, Magyar Balázs és Szákovics Imre küszözésre készült, mindketten kevés pontot gyűjtöttek eddig, és jó sneciző hírében állnak. Érdekes küzdelemnek ígérkezett kettőjük párharca! Snecizni készült Hamar Peti is, bár a B szektor már annyira nem volt erre ideális.
A többi versenyző gyakorlatilag maradt a két nap alatt már bevált, letett rakós botos horgászatnál. Az előző napihoz hasonlatosan az apró karikák, dévérek jelentkeztek előbb. De szákba került gyorsan néhány 20 dkg körüli hal is. Az apró 6-8 cm-es kárászok olyan finoman fogták meg a csalit, hogy szinte észre sem lehetett venni a kapásukat. Gyakran a bot megemelésekor derült ki, hogy a horgon „aludt” az apróság. Hasznosnak tűnt viszont a ráetetés. Változóan használták a versenyzők a poharas topsetet és a kézzel dobott gombócot.
Nem volt egyszerű ez a nap sem! Küzdeni kellett minden halért, koncentrálni de legfőképpen türelmesen kellett horgászni. Talán ez volt a legnehezebb feladat. Egyszerűen ki kellett ülni a kapást. Néha azonban hasznos volt bele-bele emelni a szerelékbe, hogy libbenjen fel a csali, ilyekor gyakorta elkapta a közelben levő hal. Gyakran a gombóc dobáskor alig ért vizet a sorozat utolsó tagja, már emelte, vagy éppen bújt el az úszóval a tettes.
Még emellett a ritka halfogás mellett is gyorsan telt az idő, elérkezett a mérlegelés ideje. Az A szektorban Komáromi Levente 2.810 g-ot mérlegelt és ezzel ismét egyest csinált. A B szektorban Faragó Róbert 2.550 g-al lett első, a C szektorban Kaló Zoltán 2.350 g-al, míg a D szektorban Szákovics Imre 5.340 g-os snecifogással remekelt és ismét nyert!
A nyugati régióból összesen 23 versenyző jutott be, íme a Nyugati elődöntő végeredménye és a továbbjutók névsora:
hely | Név | pont | Súly (g) |
1 | Gábor András | 5 | 11290 |
2 | Szákovics Imre | 5 | 9550 |
3 | Martin Gábor | 6 | 5140 |
4 | Hamar Péter | 7 | 7640 |
5 | Magyar Balázs | 8 | 6920 |
6 | Komáromi Levente | 8 | 6190 |
7 | Császár István | 9 | 6650 |
8 | Kaló Zoltán | 9 | 5290 |
9 | Marossy László | 9 | 5110 |
10 | Faragó Róbert | 10 | 5330 |
11 | Dr. Köppel Szilárd | 10 | 5160 |
12 | Benkő Tamás | 10 | 4910 |
13 | Papp József | 11 | 5870 |
14 | Sági Béla | 12 | 4980 |
15 | Várszegi Gábor | 12 | 4930 |
16 | Brichter Zsolt | 13 | 4650 |
17 | Nagy András | 13 | 4260 |
18 | Timár Szabolcs | 13 | 4070 |
19 | Fodor István | 14 | 4480 |
20 | dr. Jerkovics Gergely | 14 | 3950 |
21 | Geröly Tibor | 15 | 4640 |
22 | Monori István | 16 | 3450 |
23 | Fehér Péter | 18 | 3340 |
Ebben a fordulóban is javult valamennyit a fogás, csak 5 versenyző maradt kilón alul, 19-en 2 kilogramm fölötti fogást értek el. Az átlagfogás is majdnem megközelítette a 2 kilógrammot, pontosan 1.972 g lett.
Összesen a 32 versenyző a 3 nap alatt 149.190 g halat fogott. Ez nem túl sok, de ebből a zavaros vízből ez is dicséretre méltó teljesítmény. Nagyon nem volt egyszerű horgászat, nehéz, embert próbáló, technikás pálya. Talán majd a következő versenyen, tisztább vízben, könnyebb dolga lesz a horgászoknak… vagy mégsem?!
Keleti elődöntő - Döme Gábor beszámolója
Tóth Ferenc barátommal ellentétben én a versenyt nem kívülről, hanem belülről szemléltem, hiszen résztvevője voltam Keleti elődöntőnek, így az én beszámolóm kissé más szemszögből ad tájékoztatást. Itt 34 mindenre elszánt horgász vágott neki az edzésnapoknak majd a versenynek. A versenyzők elszántságát és határozottságát tökéletesen jellemzi, hogy keddtől tulajdonképpen teltház mellett zajlottak az edzések. Meg kell vallanom, nagyon irigylem a Budapesten élő és a Soroksári Dunán horgászó horgászokat. Tulajdonképpen az ablakuk alatt csordogál az ország egyik legszebb, legváltozatosabb és rendkívül sok halat adó élővize! Az edzésnapokon nem voltak ritkák a 10 kilót meghaladó fogások. Miből jött ez össze? A fő hal a dévérkeszeg volt, amelyek között gyakoriak a kilót meghaladó egyedsúlyú példányok is! Sok szép karikakeszeg, bodorka, ezüstkárász, jászkeszeg, sügér, és balin színesítette a zsákmányt. Ráadásul a Duna folyó magas vízállása miatt, - amellyel a zsilipeken keresztül közvetlen összeköttetésben van a Ráckevei-Soroksári Duna ág - a szokásosnál jobban áramlott a mellékág vize, amely kifejezetten jó hatással volt a halakra. Mindezt tetézte a melegedő, egyre kiegyensúlyozottabb időjárás. Tehát látszólag semmi nem mentett meg minket egy kellemes, halban gazdag horgászversenytől. Hát mit ne mondjak, nagyon vártam!
I. forduló
A mezőnyt 3 szektorra bontották a versenyt lebonyolító rendezők. A két szélső 11, míg a középső 12 főt számlált. A verseny reggelére a vízszint 10-15 centivel lett kisebb az edzésnapokhoz képest. A pályát jól ismerők közül, sokan már ekkor szinte teljesen biztosra vették, hogy - a kedvező edzéstapasztalatok ellenére - nem lesz a rakós boton, part közelében jelentős fogás, mert a halak „bemenekültek” a mederbe. Nagyon bíztam benne, hogy nem lesz igazuk a vészmadaraknak… Én a középső szektorba, majdnem a pálya közepére sorsoltam az első fordulóban. A halfogást, szinte mindenki rakós bottal kezdte volna, ha lett volna, ami bekapja a felkínált csalit. 1-1 apró bodorka, karika, majd elvétve itt-ott termetes dévérkeszeg fogásának híre jutott el hozzánk.
A középső szektorban, a verseny első órájában, kiemelkedett bal oldali szomszédom Safranka Béla. 5 szebb dévér kifogásával sokkolta szomszédjait, közöttük engem is. Nekem 1 apró 15-20 dekás jászkeszeg pihegett a szákomban csupán. „Hogyan csinálja, miért fog?” - kérdeztem segítőimet. „Válaszd ki azt a lapos úszót, amely még éppen megáll, fektesd le az előke egy részét a mederfenékre, és tartsd ez etetésen a szereléket, vagy nagyon lassan léptesd azt!” - kaptam az instrukciókat. Óoo, ez volt az a szereléktípus, amely nagyon kevés halat adott az edzésen…, ellentétben a lassan visszatartott, de folyamatosan engedett duci úszóval. 1 óra tétlenség után azonban be kellett látnom, hogy ez most nem működik, és segítőimre hallgatva beraktam egy 1 grammos Cralusso Torpedót, amely még éppen megállt. Talán 10 másodpercig állt az úszó egyhelyben, amikor határozottan eltűnt. A bevágást követően a gumi kinyúlt, termetes halat sejtetve. Óvatos, de határozott fárasztás után, amikor felbukkant a vízfelszín közelében a halam, nem akartam hinni a szememnek! Egy paduc pihegett előttem. Testsúlya megközelítette az 1 kilót! Paduc itt??? Igen!!! A legjobbkor!!!
No, hát akkor folytassuk tovább így a horgászatot! Persze, gondolom mondanom sem kell, hogy több kapásom már nem volt rakós boton. De nem csak nekem, hanem az addig eredményesen horgászó szomszédomnak sem. Egyre többen vették kézbe a matchbotot és próbáltak bent halat fogni. Minél előbb váltott valaki, annál előbb számíthatott bent is kapásra. Jobb oldali szomszédom, Schmidt Attila volt a legügyesebb a környéken, aki viszont a verseny második felétől fogott több szép nagytestű dévért matchbottal. Összsúlya 4.890 gramm volt, amellyel nyerte a B szektort.
Én 2.310 grammal a 4. lettem. A paduc mellé még „becsúszott” egy nagyobb dévér és 60 db sneci. Hát ez nem volt egy örömpeca, minden halért vért kellett adni, de hát ilyen a verseny! A C szektorban Varga József volt a legeredményesebb, ő szinte végig matchbottal horgászva, 6.480 gramm hallal nyerte szektorát.
Az A szektorban a rakós botos horgászat nagymestere Ambrus Tibor tartott bemutatót. 8.990 g hallal, messze a pálya legtöbb halát kifogva, toronymagasan nyerte szektorát. És ami talán meglepő, hogy mindezt nem dévérekkel és egyéb keszegfélékkel, hanem balinok kifogásával érte el. Az edzésen kidolgoztunk egy remekül működő balinfogó-technikát, amely Tibor helyén tökéletesen kivitelezhető is volt. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a zsákmány nem 10-20 dekés ivadék balinokból, hanem 1-1,5 kilós (a szám nem elírás!) ragadozókból állt össze. Tehát még a méretet is lehet némiképp befolyásolni és szelektálni. A dolog összetettsége és kuriózumértéke miatt, erre egy későbbi (kifejezetten ezt a témát taglaló részletes) írással jelentkezem majd!
II. forduló
Ekkor az A szektorba sikerült sorsolnom. A hely, a vízállás, a melegedő hőmérséklet, mind-mind egy eredményes horgászatot sejtetett. De, hogy a halak miként reagálnak az etetésre, ez mindig talány marad! Az alapozás után, most is mindenki rakós bottal kezdett el horgászni. A tegnapi tapasztalatokat összegezve, ma már egyből egy erőteljesen visszatartott, szinte teljesen megállított lapos úszóval kezdtem a horgászatot. Itt a lassabban áramló vízben, elegendő volt egy 0,5 grammos Cralusso Torpedó is. Az alkalmazott technika létjogosultságát, a legelső belógatás után egy határozott kapás igazolta. Talán nekem sikerült az első tenyeres keszeget a szektorban kifogni. A későbbiek folyamán, ha nem is ilyen ütemben, de a verseny végéig lehetett rakós boton halat fogni. Bár a rakós botos horgászat nekem, és az élő legendának, az „öreg” Katus Gyulának működött csak igazán jól. Katus mester mellettem ült, és hol ő, hol pedig én fárasztottam. Gyula több termetes hallal azonban jelentős előnyre tett szert. Így 9.090 grammal csupán 40 grammal lemaradva lett a szektorban a második. Hiába no, a rutin meg az évek nem hazudtolja meg magát!
Ezt a szektort Palotai Kristóf nyerte 9.130 grammal. Kristóf már az első órában matchbotra váltott és egyre több termetes halat sikerült horogra csalni. A pályát jól ismerő versenyző biztos kézzel horgászott és még az alsó szélső helyen ülő Milkovics Pétert is megelőzte. A nagyon jó képességű, ügyes horgász ezzel a tegnapi szektor 2. helyezése mellé most újabb 1 pontot gyűjtve, két forduló után vezette a versenyt!
Én ebben a fordulóban ismét a 4. lettem 7.120 grammal. Ami újabb hasznos tanulság volt, hogy az etetési stratégiát is át kellett gondolnom. Mivel azt hittem, hogy most is a matchbot fog kizárólag dominálni, minimális mennyiséget etettem rakós botra az alapozás során. Ez 5 db etetőanyag és 3 földes szúnyog gombócot jelentett. A későbbiek folyamán, ahogy egyértelművé vált, hogy mégis lesz hal a rakóson, a halak kapókedvének ütemében pótoltam a finomságokat. Azonban ezt nem dobtam, hanem etetőcsészével tettem be. Így nagyon kicsi terülten lehetett koncentrálni a halakat, és nem kellett keresgélni őket. Mellesleg jegyzem meg, hogy Katus Gyula is kizárólag etetőcsészével végezte a ráetetést.
A fogási eredményeket áttekintve jól látszódott, hogy a pálya, és annak lakói magukhoz tértek. A tegnapi gyenge középső szektorban is megduplázódott a halfogás. A vér nem válik vízzé, amelyet Ifj. Katus Gyula parádés szektorgyőzelme bizonyít a legjobban. Gyuszika 8.250 grammal, kizárólag matchbottal horgászva érte el a remek eredményét.
A pálya legtöbb halát azonban a C szektorban horgászó Lőrinc Dénes fogta. Dino nem csak tegnap, hanem ma is kizárólag rakós bottal horgászott és nem is eredménytelenül! 11.250 grammos fogása kiemelkedőnek mondható ezen a pályán is. A vízterületre jellemző nagytestű dévérek között egy termetes balint is szákba terelt, és ezzel magabiztosan nyerte szektorát.
III. forduló
Még szebb időjárás és jól feletetett pálya várt minket a záró napon. A kedvező előjelek után már nem volt nehéz kitalálni, hogy ezen a napon bizony még több halra lehetett számítani, mint az eddigi két napon. A változatosság kedvéért most a pálya bevezető szakaszára a C szektorba sorsoltam. A verseny első 30 percében nagyon szépen jött rakós boton is hal, majd a lesüllyedő csalit vízközt elkapó snecik és az egyre ritkább kapások „megölték” ezt a technikát. Közben mind többször hangzott el a segítők szájából, hogy egyre többen váltottak matchbotra és fogják is szépen a halat. Nekem sem volt mire várnom, így hát elővettem a gyűrűs botot és ezzel kezdtem el horgászni.
Talán a második vagy a harmadik bedobást követően, az úszó eltűnése után, egy kiló feletti gyönyörű dévérkeszeget sikerült szákba terelnem. Mi lesz itt? - ötlött fel bennem a gondolat. Persze ha nem is ilyen „őrült” tempóban, de azért tényleg szépen lehetett a parttól 35 méterre úsztatott szúnyoglárva csalival halat fogni. Kapás kapást ért, amely végeredménye 8.370 gramm lett. Ezzel szektoromban a harmadik lettem. Mi lett volna, ha van még 2 forduló…:)
A győzelmet a felső szélső helyen ülő Csomor Péter szerezte meg. 12.480 grammos, nem hétköznapi fogását rakós bottal produkálta. Zsákmánya gyönyörű dévérekből állt.
A középső szektorban Milkovics Péter nyert 9.050 g hallal. Itt a matchbotos horgászat hozta meg számára az első helyet. Ő mindvégig ebben a technikában bízott igazán, amely a végső rangsort tekintve bizony jó gondolatnak bizonyult. Barátjával Tremmel Balázzsal nagy hangsúlyt helyeztek ennek begyakorlására és precíz, pontos kivitelezésére. Péter az ötödik, míg Balázs az összetett egyéni végeredményt tekintve a második lett! Tehát kijelenthető, hogy a matchbotos technika bármilyen körülmények közepette eredményes itt, és kevésbé helyfüggő, mint a rakós botos horgászat során! Fontos ezt megjegyezni az ide érkező versenyzőknek és horgászoknak egyaránt!
Győzni azonban mégsem lehetett matchbottal. Ugyanis a végső győzelmet megszerző Lőrinc Dénes, kizárólag rakós bottal horgászta végig mindhárom fordulót. Az utolsó fordulóban pedig egyáltalán nem volt könnyű dolga és nem voltak könnyű ellenfelei! Az A szektor alsó szélső helyén Palotai Krsitóf ült. Mellette Ambrus Tibor, aki az első nap pont ugyanezen a helyen nyert balinokkal. Mellette ült Dinó. Nagyon szép és eredményes horgászatot mutatott be mindhárom versenyző. A küzdelem nagy vesztese Kristóf volt, aki nem tudott élni a jó hely adta lehetőségekkel. A nagy győztes pedig Lőrinc Dénes lett, akit nem zavartak ellenfelei és a külső körülmények. A maga ritmusában folyamatosan, szépen horgászva, még az utolsó 5 percben is több szép dévér kifogásával biztosította be első helyét. 10.930 grammos zsákmányának köszönhetően megérdemelten nyert. Az első fordulóban elért 5. helyéhez jött a második és harmadik fordulóban megszerzett 1-1 pont. Így 7 ponttal, a mezőny legtöbb 27.640 grammos fogásával megnyerte a versenyt. Őt követte a szintén 7 pontos, de kevesebb halat fogó Tremmel Balázs, majd a 8 pontot begyűjtő horgászok közül a legtöbb hallal rendelkező Ambrus Tibor lett az egyéni rangsor harmadik helyezettje.
Papp Józsefnek a TOP MIX cég tulajdonosának nagyvonalú felajánlásának köszönhetően, az első három versenyző, e rangos megmérettetés után, nem csak egy meleg kézfogással, hanem a verseny rangjához méltó kupákkal térhetett haza a keleti és a nyugati oldalon egyaránt!
A versenyzők nevében mondunk neked ezért köszönetet József!
A keleti régióból összesen 25 versenyző jutott be, íme a Keleti elődöntő végeredménye és a továbbjutók névsora:
hely | Név | pont | Súly (g) |
1 | Lőrinc Dénes | 7 | 27640 |
2 | Tremmel Balázs | 7 | 23170 |
3 | Ambrus Tibor | 8 | 23020 |
4 | Palotai Kristóf | 8 | 21690 |
5 | Milkovics Péter | 8 | 20610 |
6 | Pozsonyi Csaba | 10 | 21650 |
7 | Lukácsa Donát | 10 | 21430 |
8 | Döme Gábor | 11 | 17800 |
9 | Újszászi Richárd | 12 | 17320 |
10 | Schmidt Attila | 12 | 16190 |
11 | Tímár Károly | 13 | 16350 |
12 | Lakatos Sándor | 14,5 | 15520 |
13 | Katus Gyula | 16 | 17950 |
14 | Csomor Péter | 16 | 17820 |
15 | Varga József | 16 | 15220 |
16 | Halász Szabó Imre | 17 | 13750 |
17 | Ifj. Katus Gyula | 18 | 15590 |
18 | Juhász Tibor Gergely | 19 | 13660 |
19 | Safranka Béla | 19 | 10730 |
20 | Sinka Kálmán | 19,5 | 11880 |
21 | Kökény József | 21 | 11830 |
22 | Karsai Zoltán | 22 | 12350 |
23 | Ambrus Huba | 23 | 9680 |
24 | Lantos János | 23 | 8770 |
25 | Jobbágy Roland | 24 | 8990 |
A verseny az elődöntőkből bejutott 48 fővel és a hozzájuk csatlakozó 12 fős válogatott kerettel (összesen 60 fővel) Balatonújlakon, a Nyugati-övcsatornán folytatódik 2008. július 31 és augusztus 3 között. A négyfordulós verseny után már csak 24-en jutnak be a döntőbe. A bejutók magukkal viszik eredményeiket, amelyből a 3 legjobb, plusz a döntőben elért 4 forduló eredménye, azaz összesen 7 forduló alapján hirdetnek majd magyar egyéni bajnokot. Továbbá itt áll össze a 12 fős válogatott keret is. Az új rendszer talán még igazságosabb, hiszen több forduló és több helyszín alapján „választja” ki az adott év legjobb horgászát. De mint az elődöntőkre jelentkezők létszámából is kitűnik, nem hozott újabb embereket az új rendszer, sőt…! Akik komoly szándékkal vágnak neki, és a válogatott kerettagság vagy a bajnoki cím megszerzése a céljuk, minimum 3-5 hetet rá kell, hogy szánjanak erre. Azok az „átlaghorgászok”, akik megélhetése nem kötődik szorosan a horgászathoz vagy nem egy jól menő vállalkozás tulajdonosai, esélyük sincs ilyen versenysorozaton részt venni. Hiszen nagy valószínűség szerint nem tudják teljes éves szabadságkeretüket erre rááldozni, vagy nincs annyi pénzük, amennyi a 3 fordulós versenysorozat finanszírozásához elegendő lenne. Bár mint tudjuk már az eredményes versenyhorgászathoz is „csupán” 3 dolog szükségeltetik: sok idő, sok gyakorlat és sok pénz!
Írta: Tóth Ferenc, Döme Gábor
Fotók: Tóth Ferenc, Pankotay Gellért, Futó Márton, Döme Gábor, Csapi Károly