A napok, hetek óta megszokott tikkasztó kánikula helyett langyos permetező esőben gyülekeztek a Maconkai- tározó halőrháza előtt a II. Haldorádó-Sporthorgász feederbotos Kupán induló versenyzők. Mire a sorsolás befejeződött, az eső is kezdett alábbhagyni. Az időjárás úgy nézett ki, kegyeibe fogadta a horgászokat, reméltük, a halak is hasonlóan tesznek.
Mi sem mutatja a népszerűségét jobban ennek a rendezvénynek, minthogy 43 elszánt horgász várta, hogy bevethesse horgait a tározó halai közé. Sokan ismerősként üdvözölték egymást az előző évi versenyről, vagy a Haldorádó Fórum találkozóról. A sorsolás meglepetéssel kezdődött, a kiírásban nem szerepelt ugyan, de a sorsoló blanketta egyben ebédjegyül is szolgált, a verseny szervezői minden résztvevőt vendégül láttak egy tál gulyásra, mellé egy korsó sörre, vagy üdítőre.
A versenyzők egy része már előző napon gyakorolt, próbálta megfejteni a maconkai halak titkát. Szép fogásokról számoltak be, de azt nem lehetett kiszámítani vajon a lehűlés mennyire volt hatással a halak étvágyára.
A négy szektorban helyet foglaló versenyzők között lázasan folyt a felkészülés, nagyon csábító aromák illata terjengett a levegőben. A verseny kezdete előtt egy órával természetesen megtörtént a csali és etetőanyag limitek ellenőrzése.
Az etetést jelző rövid dudaszóra aztán megélénkült a víz. A gátról jól lehetett látni, hogy a gombócok 80 százaléka néhány méter eltéréssel szinte egy vonalban estek a vízbe. Abban az ideális távolságban, ami még könnyen meghorgászható feeder bottal, de elég messze van ahhoz, hogy nagyobb testű halakra is számítani lehessen. Voltak, akik alig 10-12 méterre alapoztak. Mint kiderült, ők a sok apró dévérben bíztak. Nem is ok nélkül.
A következő hangjelzés a horgászat kezdetét jelentette. Repültek a megtömött feederkosarak, a botok tartóba kerültek.
Akik a közeli horgászatot választották, nem csalódtak, szinte azonnal hajlították az érzékeny spiccet az apró dévérkeszegek, karikák. Ütemre lehetett fogni őket. Az látszott, nagyon meg kell dolgoznia annak, aki nyerni akar ezekkel az apró halakkal. Mivel a helyi Bátonyterenyei BHE is felajánlott egy különdíjat a darabra legtöbb halat fogó horgász részére, kettős volt az inspiráció.
Nem kellett sokat várni az első nagyobb halra sem. A pálya legvégén a 43-as helyen ülő horgász sikeresen szákolt egy tőpontyot.
Kezdtek beindulni a nagyobb testű dévérkeszegek is. Egyre többen fárasztottak fél-egy kilogramm súlyú halat.
A végletekig lefinomított végszerelékek horgára nem egy kapitális hal akadt. Több izgalmas fárasztásban és az azt követő szakításban lehetett részük a lelkes nézőknek. A hatalmas halakból, sajnos egyetlen egyet sem tudtak szákba terelni, pedig akinek ilyen hal akadt a horgára, bizton számíthatott volna a Sporthorgász újság által felajánlott legnagyobb halért járó díjra.
Eddigre világossá vált a két leggyakrabban alkalmazott taktika: a közelben sok apró halat fogni, vagy távolabbra horgászni, igaz kevesebb a kapás, de darabosabbak a halak!
Elérkezett a mérlegelés ideje, fény derült melyik is volt a sikeresebb taktika.
Sok kicsi sokra megy, amit mi sem bizonyít jobban, mint Elek Gyula 2.110 gr-os fogása, amely 71 darab halból jött össze. Átlagosan 2,5 percenként fogott egy halat. A verseny végén csupán annyit mondott hogy: “nagyon elfáradtam”. Gyula az összetett versenyben a negyedik helyet foglalta el.
Megkérdeztük az első három helyezett versenyzőt, milyen felszereléssel érték el a sikerüket, milyen taktikát követtek, és miben látták eredményességüket:
Harmadik helyen Perenyei Róbert végzett.
Felszerelése: 3,6 m hosszú Spro Inotec Feeder Medium bot. A Shimano Twin Power harcifékes orsó dobjára 0,16 mm vastag Maxima főzsinórt csévélt. 30 cm hosszú horogelőkét használt, amely 0,12 mm Milo Krepton Fluoro Carbon damil volt, erre 12-es Mustad Feeder horgot kötött. Csúszó végszerelékét egy dupla Sensas forgóval ütköztette meg. A rövid, tört anti tagle cső karabinerébe, 20 gr-os műanyag csontikosarat akasztott. Ebbe kizárólag csontkukacot töltött. Etetőanyaga Rameau Bremes Etang, vaníliás piskóta, pirított kender és Rameau Bremes aromapor keverékéből állt. Ebből az elején 25 tyúktojásnyi gombócot lőtt be, majd a második órában ezt 5 újabb gombóccal pótolta. Kb. 50 méterre horgászott, és az etetés peremén sikerült három szebb dévérkeszeget és egy pontyot kifognia.
A csali 6-8 szem csontkukac volt, amelyre ritkábban volt kapás, mint a szúnyoglárvára, de ami ezt bekapta, az termetesebb hal volt.
Második helyen végzett Oláh Sándor, aki kettő pontyot is sikeresen szákba terelt egy azonban csúnyán megtépte. A finom készséget megállíthatatlanul egy akadóba húzta. Ha ez meglett volna?!
Felszerelése: 3,6 m hosszú Spro Inotec Feeder Medium bot, 40-es méretű Okuma Coronado nyeletőfékes orsó, melynek dobjára 0,20 mm vastag Tubertini Gorilla főzsinórt csévélt. 25-30 cm hosszú horogelőkét használt, amely 0,14 mm Tubertini Dragon Line damil volt, erre 6-os Owner lándzsahegyű horgot kötött. Csúszó végszereléke Drennan Power Gumival volt kombinálva. A két kis forgó között egy 60 cm-es erőgumi darabon csúszott, a hosszú tört gubancgátlócső. Az anti tagle cső karabinerébe, 20 gr-os drótos feederkosarat akasztott. Ebbe eper aromával ízesített Milo Special Feeder etetőanyagot töltött. Az alapozó etetés során kizárólag szemes takarmányt lőtt be. Ez Sensas Carpes folyékony aromával ízesített főtt kukorica és kender, valamint Mosella Forelli keveréke volt. Ezt a parttól mindössze 15-20 méterre lőtte be csúzlival. A cél egyértelműen az apró halak kizárása és a nagyobbak partközelébe történő csalogatása volt. A kinti etetésre másfél óráig rá sem dobott, bent kereste a halakat, nem túl nagy sikerrel.
A verseny félidejénél azonban a partközeli etetésen pontyfordulást látott. Ekkor a csonti csalit mézes Cukk kukoricára cserélte le, és alig 5 perc múlva akasztotta az első - túlzottan nagy és erős - pontyot. Ez meglépett, de a következő kettő már szákba került.
A verseny győztese a dunaújvárosi Eurofish Team tagja, Molnár Tibor lett. Az ügyes finomszerelékes horgász, a verseny első negyedórájában azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy 70-80 dkg körül pontyot szákolt. Körülötte még nem volt hala senkinek. Óriási előnyt jelentett volna ez számára, ha szákba is kerül. Ugyanis a horog eltávolítása után, a szákba helyezés pillanatában, kiugrott kezéből a fürge maconkai pikkelyes. Szomorúan nézett utána, de az már elúszott... Nem adta fel és jól felépített taktikával, ügyes horgászattal a verseny második felétől - ahogy kezdett beérni etetése - egyre szebb halak kifogásával borzolta szomszédai idegeit. Kettő darab kiló feletti dévér (az egyik 1,34 kg volt!), kettő kisebb keszeg és egy méretes ponty kifogásával, összesen 3.520 gr súllyal nyerte a versenyt.
Felszerelése: 3,3 m hosszú Browning Bob Nudd Light feederbot, Spro Syntra HS 3500 orsó, a dobjára 0,14 mm vastag Tubertini Special English Line főzsinórt csévélt. 20 cm-es, viszonylag rövid horogelőkét használt, amely 0,12 mm Tubertini Dragon Line damil volt, erre 16-os Gamakatsu 1310N horgot kötött. Rövid gubancgátlócsővel kombinált csúszó végszerelékén egy 22 gr-os nyitott rakétakosár volt. Ebbe ugyanazt az etetőanyagot töltötte, mint amit 8-10 percenként 3-4 gombóc belövésével folyamatosan pótolt. Receptje 1,5 kg Mosella Select Feeder, 0,5 kg Explosiv, 0,5 kg Competition és 0,5 kg mézeskalács volt. Ebbe szúnyoglárvát és csontkukacot kevert. 35-40 méterre horgászott, amit csúzlival is nagyon pontosan megetetett.
Összesen 12 értékes díj került kiosztásra, a verseny díjazása meghaladta a 450.000 Ft-ot, amely a verseny főtámogatójának a Triana és Mosella termékek forgalmazójának a Mosella Hungária Kft.-nek volt köszönhető.
A verseny díjazottjai:
1. | Molnár Tibor | 3.520 gr |
2. | Oláh Sándor | 2.440 gr |
3. | Perenyi Róbert | 2.250 gr |
4. | Elek Gyula | 2.110 gr |
5. | Pupák István | 2.350 gr |
6. | Klemm Zsolt | 1.880 gr |
7. | Id. Pfundt Károly | 1.810 gr |
8. | Ifj. Szántai József | 1.740 gr |
9. | Molnár Zoltán | 1.410 gr |
Legeredményesebb külföldi versenyző: Pupák István
Legtöbb darab hal kifogója: Elek Gyula
Legnagyobb hal kifogói (azonos méretű 1.540 gr volt a haluk): Oláh Sándor és Új Dénes
Nagyon jó hangulatú horgászversenyen, festői környezetben szerintem mindenki jól érezte magát. Köszönjük a további segítséget és a felajánlott díjakat a házigazda Bátonyterenyi Bányász Horgászegyesületnek, a Sporthorgász újságnak és a Haldorádó Horgászboltnak. Jövőre találkozunk ugyanitt!
