Sokan vártuk, és végre elérkezett! A IV. Haldorádó Fórum Találkozó fontos eseményt jelentett a „fórumlakóknak”. Ismételten a kiskunhalasi Tóth-tó adott otthont ennek a kétnapos versenynek, mely az idén kissé szerencsétlenül Húsvét hétvégéjére került, de egyéb lehetőség sajnos nem nagyon kínálkozott.
A versenyt megelőzően olvashattuk az idevágó fórumbejegyzésekben, sokan már az előző két napot a felkészülésre szánták. Kellett is, mert nem egyszerű dolog túljárni a tó rafinált halainak eszén! Ráadásul Tóth Sándor úrtól megtudhattuk, az idén bizony kell számítani testes méretű halakra is. Egy horgászversenyen - kivéve a bojlis versenyeket - nem igazán ez a jellemző, talán mert megvan a maga kockázata.
Kissé szomorkás, felhős időjárás kísérte a pénteki edzésnapot. Természetesen nemigen foglakozott ezzel senki, főleg akkor nem, ha olyan tekintélyes méretű halat zsákmányolhat, mint Inhof András, alias Grasscarphunter. Gyönyörű, egészséges 9 kg-os pontyot terelt biztos kézzel szákba. Vajon sikerül másnap is ez a teljesítmény?
Az elmúlt évihez hasonlóan az első versenynapon a fenekező horgászok mérhették össze a tudásukat, majd őket követték másnap az úszós felszereléssel horgászók. A csapatversenybe mindkettőjük eredménye beszámított, de az egyes kategóriák szektor első helyezettjei a fogott hal súlyának rangsorában külön díjazásra is kerültek. Ugyan így szép serleg várta a legnagyobb hal kifogóját és a vándorserleg is egy évre új gazdát keresett, aki a legtöbb halat zsákmányoló horgász lesz.
Nagy volt tehát a tét, de talán még nagyobb a várakozás, hogy ismét együtt horgászhasson ez a mára teljesen összekovácsolódott társaság. Találkozhattunk új arcokkal is, remélem, megtetszett a verseny nekik az elért eredménytől függetlenül. Mert fontos a verseny, fontos a győzelem, de egy baráti társaságban eltöltött hétvége legalább olyan fontos.
Izgatottan gyülekezett a 20 csapat negyven horgásza a szombati megnyitóra. Sok mindent eldönthet egy jó sorsolás, tudta ezt mindenki, de azt is, hogy nem minden a jó hely, azt ki is kell tudni használni, meg kell tudni eredményesen horgászni. Ráadásul az sem biztos, hogy akkor és ott tartózkodnak a halak, mint amit eddig megszokhattunk.
Közös megegyezéssel az etetés időpontját a verseny kezdete elé hoztuk fél órával, hogy lehetőleg mielőbb meg tudjanak nyugodni az etetés zajával megzavart halak, és remélhetőleg mielőbb szákba kerülhessen az első példány.
Az elmúlt évek tapasztalatának megfelelően a túloldali part széle került vallatásra. A nagy igyekezetben aztán előfordult, hogy egy-egy dobás nem loccsanósra, hanem puffanósra sikeredett, azaz az etetőkosár vagy ólom a túloldal füvében landolt.
Nyugalomban telt el az első negyedóra. Előbb néhány kárász jelentkezett, majd Sanyamester megakasztotta a verseny első pontyát. Ezután aztán elkezdtek sorra görbülni a botok, egyre gyakrabban figyelhettünk meg fárasztást, szákolást. Öröm volt látni, hogy a másnap horgászó csapattársnak járt keze-lába a nagy segíteni akarásban, illetve a bíztatásban.
Ez a verseny annyiban is különbözik a megszokott horgászversenyektől, hogy sokkal jobban épít a csapatmunkára. A társ igazíthatja a felszerelést, etetőanyagot készíthet, szerelhet, csak horgászni illetve szákolnia nem szabad. Nem beszélve arról, hogy a versenypályát járva számos használható információt gyűjthet és oszthat meg a versenyzővel.
Amilyen soknak tűnt a horgászatra szánt 4 óra, olyan gyorsan telt el - talán azért, mert egyre mozgalmasabbá tették a halak.
A nap szenzációját az elmúlt évi bajnok Jankovich Krisztián szolgáltatta. Hatalmas amurt akasztott, majd terelt a szákba. Ekkor azonban a rakós rendszerű száknyél szétcsúszott. Krisztián bravúros mozdulattal utána vetődve elcsípte a szák távolodó nyelét. Az amur meggondolta magát talán érezve a szabadulás lehetőségét és kiugrott a szákból. Krisztián bravúrját dicséri, hogy ezután kifárasztotta újból, és sikerrel került immár biztonsággal a haltartóba! Nem mindennapi teljesítmény volt, elismerő tapsot vívott ki a közönségből.
A forduló végét jelző 5 perces duda is izgalmat hozott. A dudaszó után akasztott pontyot Figura, azaz Tóth József, aki ugyan az izgalomtól remegő kézzel, de mégis határozottan terelte szákba versenyidő alatt a bajuszost.
A mérlegelés percei következtek.
A három szektorra osztott mezőny izgalommal várta, milyen helyezési számot sikerül elérni, milyen esélyekkel indulhat neki a csapat a másnapi fordulónak!
A fenekező forduló szektor első helyezettjei:
Az első szektorban Nyika Sándor nyert 7.250 g hallal, a középső szektorban Vladár Ferenc 8.850 g-mal, a másik szélső szektorban pedig Jankovich Krisztián bizonyult a legjobbnak 13.550 g fogott hallal.
A forduló után a megszokottan kitűnő ebéd elfogyasztása következett, majd a másnap versenyzők vették át a terepet egy utolsó felkészülésre, szerelék finomításra a mai forduló tapasztalatait beépítve.
A napot a Montgomery lovagi étteremben elköltött közös vacsora koronázta meg. A megbeszélés, a nap eseményeinek újragondolása folytatódott a szálloda második emeleti társalgójában, a vállalkozó szelleműek egy fél ország pálinkatermését is analizálhatták közben. Igaz, ez inkább a már horgászott versenyzőre volt jellemző, ők bátran vállalhatták az ezzel járó kockázatot, nekik nem kellett annyira fittnek lenni másnap. Persze, mint mindenben, ebben is volt kivétel.
Szeles, esős időt jósoltak a szakemberek másnapra. Ebből a felhős, borús ég be is jött, de a szél elviselhető mértékű volt még reggel.
A sorsolást követően a csapatok izgatottan foglalták el helyeiket, megkezdődött a felkészülés a mindent eldöntő úszós fordulóra.
Mintha az előző napot másolták volna a versenyzők, előbb néhány kárászt sikerült horogra csalni, majd előbb Donald, azaz Hajagos-Tóth Tamás akasztott és szákolt sikerrel pontyot, majd Bodnár Gyula nagy percei következtek. Gyula szinte folyamatosan görbe bottal horgászott, alig-alig telt el idő kapás, akasztás és szákolás között. Nagy eredmény ígérkezett.
Volt, aki biztonsági apróhalazást választott. Csörgits Gábor remekül ismerte fel, hogy a kárászok felcsalhatók és megfoghatók vízközt is. Rövid spiccbottal, folyamatos etetéssel szépen szedegette a tenyeres, vagy picit kisebb kárászokat. Működött is a dolog, de elkezdtek a szektorban jönni a pontyok, ezért aztán a győzelemhez, vagy a jó helyezéshez mindenképp nagy testű halat kellett fogni. Gábor ezt is bevállalta és sikerrel akasztott, majd fárasztott hosszú percekig valami őserővel bíró halat. Sajnos a vékonyhúsú horog nem bírta tartani szákolásig, egy forduló után kipattant a hal szájából. Kár volt érte, de ilyen a horgászszerencse.
A másik versenyző Fisherboy, azaz Megyes Norbert, aki szintén a kárászokat tekintette fő célhalnak, Ő rakóssal fogta őket ütemesen, egészen addig, amíg valami miatt odébb nem állt a csapat. Sajnos az ezen az oldalon horgászók a közben felerősödő szél miatt nagyon nehezen tudták a túlpart szélét meghorgászni. Akinek mégis sikerült, bizton remélhette, hogy sikerül pontyot, vagy más nagyobb testű halat zsákmányolni.
Míg ezen az oldalon a szembeszél, a másikon a hátszél okozott meglepetéseket. A túlpart szélét meghorgászva a jól kiszámított íven dobott szerelékbe nagyokat tolt a szél. Ott, ahol túlrepült és a fűbe esett az úszó, kisebb volt a baj, de aki előtt fa illetve bokor volt, nehezebb helyzetbe került. Így járt a nap folyamán többször is Bodor András, Andada, akinek sikerült néhány mókusokkal packázó dobást megeresztenie, de végül is méltó bosszút állt: termetes pontyot sikerült kihúznia a bokor tövéből. Különösen fontos volt ez a hal, mert társa tegnap egyest horgászott!
Még egy különleges esemény történt, amiről szólni kell. Origó a nagy igyekezetben elfelejtette, hogy ma nem ő horgászik ezért aztán megszákolta Török Tibor csapattársa halát. Ez a hal nem számított az értékelésbe, a mérlegelés előtt visszakerült a tó vizébe.
Nagy izgalommal folyt a mérlegelés, közben az esélyek latolgatása.
Az úszós horgászatban magasan nyerte az első szektort Bodnár Gyula 22.950 g hallal, a középső szektorban Török Tibor győzött 8400 g fogott hallal, míg a harmadik szektorban Ámon Krisztián nyer 12.450 g hallal.
Az eredményhirdetést megelőzően a versenyzők, hozzátartozók egy mesteri pacal és/vagy marhapörkölt élvezetének hódolhattak.
Döme Gábor zárszava után nem maradt más hátra, mint a megérdemelt díjak átadása.
A fenekező kategória helyezettjei:
- Jankovich Krisztián (Halacska Team) 13.550 g
- Vladár Ferenc (Fishingrock’s Team) 8.850 g
- Nyika Sándor (PontyÁszok Team) 7.250 g
Az úszós kategória helyezettjei:
- Bodnár Gyula (Oldfish Team) 22.950 g
- Ámon Krisztián (Nyertes team) 12.450 g
- Török Tibor (Fisher Tam) 8.400 g
A csapatverseny végeredménye:
- PontyÁszok Team 3 pont 12.450 g
- Nyertes Team 4 pont 18.100 g
- Fisher Team 4 pont 14.750 g
A legnagyobb halat fogó versenyző:
Jankovich Krisztián (Halacska Team) 10.650 g-os amurral.
A vándorserleget egy évig Bodnár Gyula őrizheti, 22.950 g-os fogással érdemelte ki.
A részletes eredmények a hamarosan következő Fotóalbum írásban olvashatók!
Különdíjat ajánlott fel Lázár Miklós (Lujzim): a kategóriák győztesei Lujzim gyönyörű természetfotói birtokosai lehettek.
A TOP MIX termékek gyártója és forgalmazója Papp József a fenekező kategória győztesének egy 2007-es évben forgalomba kerülő TOP MIX feeder botot, az úszós kategória győztesének egy szintén következő évi modell TOP MIX match botot ajánlott fel, a legnagyobb hal kifogója pedig egy TOP MIX Asterix orsó boldog tulajdonosa lehetett. Köszönjük mindkettőjüknek a felajánlást!
Vártuk, elérkezett a 2006-os Találkozó. Remélem, mindannyian legalább olyan jól éreztétek magatokat, mint én, az is, akinek most nem sikerült nyernie, Ők vegyék tapasztalatszerzésnek, megalapozva a következő évi jó szereplést. Most kezdjük elölről. Várjuk a 2007-est!
