Immáron hagyományosan Várpalota adott otthont az egyik legjobban díjazott egyéni horgászversenynek június 23-án. A Mosella Hungária Kft. által felajánlott összesen 450 ezer forint értékű díj várt gazdára a Nagybivalyosi tó partján. A küzdelemnél csak a forróság volt nagyobb.
Sokan vallatták már előző napokban a vizet, és mindenki elégedetten hagyta abba esténként az edzést. Az ország egyik legjobb olyan vízéről van szó, ahol rövid spiccbottal edzés körülmények között percenként 25-30 dkg (!) halat lehet fogni. Nagy mennyiségben volt fogható a bodorka, vörösszárnyú, karikakeszeg, dévérkeszeg, küsz és a kárász.
Vasárnap két fordulóban küzdött egymás ellen 38 horgász. Egymás ellen, a halakkal, de leginkább az időjárással. Már 8 órára 30 fok körüli volt a hőmérséklet, forró és fülledt nap ígérkezett.
A Nagybivalyosi tó nem csak a rengeteg apró keszegéről híres, de arról is, hogy állandóan fúj a szél. Néha félméteres hullámokat korbálcsoló szembeszél. Ez azonban horgászt és halat sem szokott zavarni, sőt az igazi nagy fogások mindig erős szembeszélben történtek. Nem ok nélkül. Az egészen közeli törésre dobott viszonylag nehéz etetőanyagot az erős hullámzás folyamatosan a horgász lábánál forgatja, görgeti, ebből csipegetnek előszeretettel aztán a keszegek.
A sorsolás után gyorsan elfoglalta mindenki a helyét, megkezdődött a felkészülés. A horgászok értetlenül álltak a soha nem tapasztalt tény előtt, szellő sem mozdult, a tó vize simára volt vasalva. Szokatlan dolog ez itt.
Nehezen indult a halfogás az első órában. Egy-egy keszeg, majd egy-egy küsz akadt a horgokra. Nem sikerült egyik halcsapatot sem huzamosabb ideig a horgászhely előtt tartani, ami a horogra került az is inkább nagyon rövid eresztékkel szinte a víz tetejéről jött. A rettenetes hőség nem csak a horgászokat, de a halakat is megviselte vélhetően, közel sem úgy kaptak mint az edzés napokon. Nem sokszor fordul az elő, hogy ernyő alatt, tálcában egyszerűen megdöglöttek, hőgutát kaptak a csontik. Ezen a vasárnap délelőtt ez is megtörtént.
Az első forduló ehhez a versenypályához mérten viszonylag szerény eredményeket hozott. A legtöbb halat Shäffer Károly fogta közel 9 kg halat zsákmányolt. Az ízletes ebéd elfogyasztása után került sor a második forduló sorsolására. Főleg azok a versenyzők voltak izgatottak, akik az első fordulóban szektoruk élén végeztek, egy jó sorsolás közel viheti Őket a győzelemhez.
Még egy dolog megváltozott délutánra! Enyhe szellő kezdte borzolni a vizet, igaz talán a szélcsendnél is ritkább dolog esett meg: hátszél fújt!
A második forduló első órájában is látszott, hogy a délelőttinél intenzívebben eszik a hal, remény volt a nagyobb mennyiségű halfogásra.
Folyamatosan görbültek a spiccbotok, végre ütemre lehetett fogni a tenyeres dévéreket, karikakeszegeket. Egy - egy nagyobbacska kárász is horogra került, próbára téve a horgász ügyességét. Délutánra már előkerülhettek a nagyobb horoggal, vastagabb zsinórral, nagyobb úszóval szerelt „haltépő” készségek. Vége a délelőtti finomkodásnak, kemény munka következett.
Elérkezett a mérlegelés, a kísérők izgatottan számoltak, vajon a sok azonos helyezési számot elérők közül, ki is lesz az a 10 versenyző akik a díjazottak közé kerül?
A végeredmény előtt a halfogási statisztika. A 38 horgász két fordulóban 394 kg halat fogott. Ez egy főre vetítve fordulónkénti 5,2 kg-os átlagot jelent. Azt hiszem nem nevezhető rossznak az eredmény. Főleg úgy nem, hogy délelőtt az igen fülledt, rekkenő hőség erősen csőkkentette a halak kapó kedvét. Délutánra aztán kezdett magához térni a víz, intenzívebben kaptak a halak, de még így is elmaradt a fogási eredmény egy átlagos szeles naptól. Ennek ellenére búcsúzóul sokszor elhangzott: jövőre újra találkozunk!
A végeredmény:(helyezési szám, össz. fogott súly)
1. Németh Róbert 3 12100 g
2. Schäffer Károly 4 20310 g
3. Banelli Gergő 4 13380 g
4. Magyar Balázs 5 16950 g
5. Serman László 5 15450 g
6. Imre Gábor 6 13720 g
7. Szilvási Szilárd 6 12480 g
8. Haschek Tibor 6 12000 g
9. Heimann József 6 11150 g
10. Böde Géza 7 9300 g
