Immár hagyományosan a várpalotai Nagybivalyos horgásztó adott otthont az idei évi Mosella Kupának. Nem sokkal a verseny előtt érkezett a hír, hogy oxigénhiány fellépte miatt a tavon halpusztulás történt. Aggódtunk, vajon meg lehet-e rendezni így a versenyt, lehet-e halat fogni ezen a tavon? Aztán az előző heti próbahorgászatok meggyőztek minket.
A verseny előtti napokon horgászók a megszokott tenyeres dévérkeszegek, karikakeszegek, bodorkák helyett nagyon sok tenyeres kárászt fogtak, és akinek sikerült a pontyokat is horgászhelye elé állítani „nem úszta meg” 15 kg-os fogás alatt.
Ezért aztán kissé át kellett alakítani az eddigi években megszokott horgászatot úgy technikában, mint etetőanyagban. Aki horgászott már ezen a vízen, az tudja, hogy két határozott medertörés is meghorgászható.
Az első kényelmesen meghorgászható 4-5 m-es spiccbottal, vagy ha az itt gyakori erős szél ezt nem teszi lehetővé, akkor a megfelelő helyen 7-9 m körüli rövid rakós bottal kínálható fel precízen a csali. Az elsőre talán most is oda lehet állítani majd a kárászokat, a másodikra a már pontyok is biztosan kimerészkednek. Harmadik lehetőségként a matchbot is fontos szerepet kaphat annál, aki meg akarja oldani a feladatot.
Talán a kedvezőtlen híreknek köszönhetően jelezték kevesebben előzetesen indulási szándékukat az idei évben. A reggeli regisztrációt követően 38 versenyzőt sorsoltunk 4 szektorba. Elkezdődött a felkészülés, gyorsan letelt az erre kapott másfél óra.
Az etetés után viszonylag nehezen indult a halfogás. Lassan megszokottá válik, hogy el kell telni 20-25 percnek, míg az első hal horogra kerül. Talán a gombócok csobbanása riasztotta el őket, vagy nem is tartózkodtak a törés közelében? Az első fél óra elteltével aztán lassan beindultak. Az apró keszegek helyett most kárászok akadtak a horogra. Nem is az aprajából, alig-alig lehetett tenyeresnél kisebbet látni.
A szélső szektorokban szemmel láthatóan jobban ment a halfogás. A két középső szektorban bizony meg kellett küzdeni a halakért, de itt is egyre gyakrabban láthattunk szákban landoló kárászt, pontyot. A pálya egyes helyén ülő Gábor András mesterien fogta a kárászokat, szinte folyamatosan dolgozott a rakós.
Hasonlóan jól horgászott a belső szektorban Bajcsi András, Ő rövid rakóssal, nagyon könnyű szerelékkel az első medertörésről fogta a szép kárászokat. A pinki folyamatos és az etetőgombócok ritkább lövésével sikerrel tartotta ott a csapatot.
A versenypálya másik szélén ülő Hamar Péter az addig fogott kárászai mellé néhány pontyot is sikerrel szákba terelt, ezzel megkérdőjelezhetetlenné téve szektorgyőzelmét.
Az első forduló végeredményeként az A szektorban Gábor András nyert 13.460 g-mal, a B-ben Serman László 6.280 g-mal, a C szektort Imre Gábor nyerte 5.840 g-mal, a D-ben Hamar Péter győzött 15.170 g-os fogással.
Akik viszonylag kevés pontot gyűjtöttek, reménykedhettek, hogy sikerül a második fordulóban is jól szerepelve majd a dobogó legfelső fokára állni.
Az ebéd elfogyasztása után kiemelt sorsolás következett.
Az első fordulóhoz hasonlóan az első fél óra nyugalmasan telt, aztán ismét visszataláltak a halak a horgászok elé.
Az első óra vége felé hatalmas zivatargóc alakult ki a Bakony hegyei felett. Várpalota szélső házait porzó eső mosta. Aztán az égiek megkegyelmeztek a versenyzőknek, a vihar fordulatot vett és elvonult Veszprém irányába, pedig már a verseny lefújását jelző kürt is kézben volt.
A második fordulóban előkerültek a matchbotok is, és ha a közelben nem lehetett elfogadható ütemben halat fogni, akkor a mélyebb víz vallatása került sorra.
Ebben a fordulóban is jellemzőbb volt a szélső szektorok erőssége, belül jobban meg kellett küzdeni a halakért. Többen ezt a feladatot is sikerrel vették.
Hamar elérkezett a mérlegelés ideje. Vajon hogyan szerepeltek az előző forduló győztesei, hol lesz az a ponthatár, amivel a díjazott első 10 versenyző közé lehet kerülni?
A második fordulóban az A szektorban Steiner Norbert nyert 5.980 g-mal, a B-ben Serman László 4.830 g-mal. A C szektort Bajcsi András nyerte 7.920 g-os fogással, a D-ben Bagó László győzött 11.540 g hallal.
Gyors értékelés után elérkezett a nap legkellemesebb része, az eredményhirdetés. A Mosella Hungária Kft. jóvoltából az első 10 helyezett horgász több mint 700.000 Ft forgalmi értékű díjon osztozhatott, többek között az első három helyezett versenyző egy-egy rakós botot vehetett át a többi értékes felszerelés mellett.
1. | Serman László | 2 pont | 11.110 g |
2. | Bajcsi András | 3 pont | 14.500 g |
3. | Imre Gábor | 4 pont | 14.550 g |
4. | Hamar Péter | 5 pont | 22.190 g |
5. | Bagó László | 6 pont | 15.070 g |
6. | Heimann József | 6 pont | 5.440 g |
7. | Kiss Róbert | 7 pont | 9.420 g |
8. | Steiner Norbert | 7 pont | 6.760 g |
9. | Szekercés Sándor | 7 pont | 4.700 g |
10. | Kiss Ernő | 7 pont | 4.200 g |
Értékes díjat vehetett át Bagó László mint a legeredményesebb 18 év alatti versenyző.
A végére maradt egy meglepetés: vigaszdíjként a mai napon legrosszabbul szereplő versenyző kitartását 25 kg Mosella etetőanyaggal jutalmazták. Természetesen csak olyan versenyző nyerhette meg, aki megtisztelte társait azzal, hogy részt vett az eredményhirdetésen.
Annak ellenére, hogy a tó megérezte a korábbi oxigénhiányos állapotot, nagyon jó verseny alakult ki. Meglepetésként szolgált, hogy az átlagfogás nem hogy csökkent volna az előző éviekhez, de közel egy kilogrammal nőtt. Bízunk abban, hogy a tó a szakértő kezekben ismét több keszegfélét ad majd a horgászoknak, addig pedig kitűnő szórakozást nyújtanak a szép kárászok, és az ugyanúgy fogható pontyok. Gratulálunk a győzteseknek és a díjazottaknak, találkozunk a következő évben!
