Tavaly november negyedikén akartuk az évet egy kellemes versennyel zárni. Az a rendezvény végül a „melegedő kupa” elnevezést kapta. Nem véletlenül, ugyanis a mínuszok ellenére negyvenöt ember ücsörgött a mozdulatlan botok mögött. A verseny központjában kivételesen nem a halfogás ált, hanem a Melegedőház, ahol az eredendően mérlegelő lányok forralt bort, és meleg teát készítettek az eszüket vesztett indulóknak! Mivel a versenyt az egész csapat megúszta egy darab hal nélkül (kivéve grasscarphuntert, aki kívülről akasztott egy potykát), a serlegek kiosztása elmaradt, és közösen megállapodtunk, hogy ha minden jól megy, ugyanez a csapat mérkőzhet meg értük, ám már a tavasz beállta után.
Hajnali fél négykor csaptam le először az ébresztőórám. Négykor végre addig eljutottam, hogy az ágy szélén ülve koncentráltam a feladatra, miszerint fel kéne öltözni, és el kéne lassan indulni, hogy hatra a Préri-tó partján legyek. Ott, ahol már a többiek várnak: a többi Haldorádós, akiket a Fórumról ismertem meg, és akikkel már sokadszorra gyűlünk össze egy kis versengésre.
A szobám még mindig bűzlött az előző este bekevert etetőanyagtól. De ez most nem izgatott, nem leszek itthon úgyse (hazaérkezésem után már újra izgatott).
Háromnegyed hatkor kanyarodtunk be a tó parkolójába, ami már tömve volt a versenyre érkezőkkel. Negyedórás köszöngetés után neki is állhattam kipakolni, és becipekedni a büféhez, ahonnan a sorsolás után útjára indulnak a versenyzők.
Most is öt szektorra volt osztva a társaság. Szektoronként nyolc-nyolc ember „mérkőzött” - nemhiába lett Haldorádó Netbarát Horgász Találkozó a rendezvény neve. A szabályok lazák, és az elsődleges cél az ismerkedés (nem társkereső!) és a jó hangulat megtartása. Ezzel nem is szokott gond lenni.
A versenyen most is Döme Gábor képviselte a Haldorádó Teamet, és ő intézte az igazán színvonalas kupákat. A főszervezést Predatek, a találkozó kitalálója végezte most is, és mint mindig, most is új öltekkel tette még élvezetesebbé az egészet.
A verseny igazán jó hangulatban telt, és ezúttal sem volt eseménytelennek mondható! Megint repült egy-két bot, megint volt miért futni egyeseknek. Az eddig megszokottaktól eltérően most még úszott is az egyik kollégánk, a merítésnél… Ezt nem kis röhögés kísérte. De meglett!
A mérlegelést most is a lányok vállalták, ám most igen kevesen voltak a feladatra, ezért jutott nekik munka bőven! De lelkiismeretesen rohangáltak köztünk, a tó tejes hosszában - amiért, úgy érzem, mindannyian nagyon hálásak vagyunk!
A verseny legnagyobb halát Koltai fogta egy 9.660 grammos ponty személyében. A legkisebb hal Fecó 81 nevéhez fűződik, ez egy apró, 490 grammos ponty volt.
Idén vezettük be a „Díjazz te is!” rendszert. Ennek lényege, hogy aki akar, az felajánlhat valamilyen díjat olyan kategóriában, ami neki szimpatikus. Például, a négy kilóhoz legközelebbi hal kifogójának egy tekercs jó zsinórt, vagy a legszebb halnak (horgásznak) egy kiló pellet, egy érem, olcsó kupa, ital stb.. Természetesen jó volna, ha mindig valamennyire értékelhető, de nem drága ajándékokat ajánlanánk fel, amit tud is használni a díjazott, és persze valamilyen „normális” kategóriában. Reggel jelentkezéskor kell majd leadni a bíróknál az ajándékot, a kategória megjelölésével. A tárgyakat mindenki láthatja, de a kategória titkos marad az átadásig, addig csak a felajánló és a bírók ismerik azt. Így elkerüljük a direkt díjakra hajtást, nagyon szórakoztató lesz a végén átadni a díjakat, ezt mindig a felajánló adja át a bírók által megnevezett indulónak.
Ez a kezdeményezés igazán népszerűre sikeredett: rengeteg felajánlás érkezett, és sokan nagy örömmel vették át különdíjaikat.
És hogy a jövőben is sok szép eredmény szülessen, úgy gondoltam, végigkérdezem a szektorelsőket, hogy ők hogy is csinálták - hátha ezzel sok jó ötletet adok a következő találkozón indulóknak.
A Verseny győztese Döme Gábor lett, 54,69 kilogrammos összfogással.
Gábor a következőképpen vélekedett a történtekről:
„A verseny kezdete előtt csináltam egy 20-25 gombócból álló alapozó etetést a parttól mindössze 25-30 méterre. Szándékosan nem a - később meghorgászandó - tóközepet etettem meg. Joggal kérdezhetnétek, miért? Azt tapasztaltam, hogy a hétvégi versenyek időszaka alatt, mivel mindkét parton engedélyezett a horgászat és zömében telt ház van, a hal beszorul a tó közepére. Edzéseken többször próbáltam, hogy ide (a tó közepére) beetetek, de semmivel sem fogtam több halat, mint amikor csak a kosárral juttattam be a csalogató anyagot.
Tavaly ősszel, amikor először nyertem meg ezt a versenyt, akkor sem etettem egy szemet sem pluszba. Most is csak azért lőttem be a fent említett néhány gombócot, mert szomszédjaim is vadul etettek. A dolog érdekessége, hogy többször megpróbáltam, de a partközeli etetésen egyetlen halat sem fogtam.
Végleg eldöntöttem, hogy a későbbi versenyeken ezután 1 szemet sem etetek pluszba, egyszerűen értelmetlen. Tudom, hogy furcsa mindaz, amit írok, de ez a tó és halfaunája más, mint a többi…
A verseny nagyon jól kezdődött, mert az első három dobás 3 szép pontyot adott. Félóra eltettével minimum 10 kiló halam volt. A negyedik dobásra akasztottam egy szép, 6-7 kilósra saccolt tőpontyot, amely az utolsó pillanatában tett még egy kört, és partvédő kövek egyike mellett elúszva elmetszette a horogelőkémet… Ezek a halak egytől egyig csonti + szúnyoglárva csalira kaptak, majd fogtam kettőt VDE epres kukorica + csonti szendviccsel.
Ezután, ha nem is ilyen lendületesen, de azért jöttek a halak. Ahogy melegedett az idő, úgy váltak egyre kapósabbá a különböző pelletek is. 10-11 óra után az élő csalihoz szinte hozzá sem nyúltak, miközben egyre több „pelletevő” ponty került a horgomra. Azonban azt sem lehetett mondani, hogy kizárólag egyféle pellet volt csak jó. 2-3 hal után mindig újabbal kellett próbálkozni. Akkor is csalit váltottam, ha 10-15 percig esetleg nem volt érdeklődő a bevetett pelletre.
Íme, az itt bevált legfogósabb pelletjeim listája:
- Van Den Eynde Carp Pellet Strawberry 8 mm
- Van Den Eynde Carp Pellet Fish 8 mm
- Van Den Eynde Slix Marine pellet 10 mm
- Van Den Eynde Halibut pellet 16 mm megfaragva
- Van Den Eynde Master pellet 12 mm
- SBS CSL pellet 5 mm
Háromfajta etetőanyag keverékem volt, amelyek színe is más volt!
- Van Den Eynde SuperCarp Strawberry (vörös színű)
- Van Den Eynde Expanda Gold Mix + Pellet Feed (sötétbarna színű)
- Van Den Eynde Professional Formula Carp + Professional Formula Feeder sárgára megfestve
Felszereléseim:
- Spro Aggressive Carp Feeder 360 M + Blue Arc 740M
- Spro Aggressive Carp Feeder 390 MH + Passion RD 640
- Spro Luxxus Feeder 360 MH + Passion FD 740M
Végszerelékeim:
Kétfajta végszereléket használtam. Egyik rövid gubancgátlóval szerelt csúszó, míg a másik egy Korda Method talpólmos kosárral ellátott fix végszerelék volt. A főzsinór minden esetben 0,20 mm-es Spro Carp Maxx, a horogelőke 0,16 mm átmérőjű Spro Vision Line volt. A horog a csúszón 10-es Gamakatsu 2260B, míg a fix szereléken 4-es méretű ESP Raptors D-ring T-6 típusú volt.
Bízom benne, hogy segíthettem azoknak is, akik nem csak a verseny céljából látogatnak el a Préri-tóra, és találnak a „nyerő praktikák” között olyat, amelyet a hétköznapi horgászatuk során is tudnak hasznosítani!”
A második helyet az immár zsinórban negyedszerre dobogós Golyópapa szerezte meg 50,15 kilogrammos összfogással.
Golyópapa a következőképpen vélekedett a történtekről:
„Ebben a tóban idén több kistestű ponty is található, ezért valamelyest változtatni kellet a tavalyi nagyhalas praktikákon. Etetni nem etettem, csupán az etetőkosárral jutattam csalogatóanyagot a vízbe. Etetőanyagnak a Dynamite Amino Black és a Swim Stim Amino Natural termékeket kevertem, és ebbe raktam 4 mm-es carp pelletet. A tó közepén próbáltam a halakat horogra csalni.
A verseny nem kezdődött valami jól. Nagyon sok halam lemaradt, vagy meg se akadt a bevágást követően. Az első halamat kukorica-pufi szendvicsre fogtam, de utána semmi. Innentől csak 10 milliméteres Dynamite Baits Halibut pellettel horgásztam. Több dipet kipróbáltam, mindegyikre jött hal, de egyikre sem volt az a nagyon nagy érdeklődés. A legjobban a Spicy Shrimp liquidre jöttek, ezért egy idő után már csak ezt használtam és ezzel is horgásztam egészen a verseny végéig.
Igazán csak délután indultak be nálam a halak, a szél feltámadását követően. Ami érdekes volt, hogy szinte csak a bal oldali botomon volt kapás, holott alig volt pár méter a két szerelék között, és a csali is ugyanaz volt rajtuk.
A halakat két darab Shimano Catana 390-es bojlis bottal vettem üldözőbe, rajtuk Okuma Longbow 50-es méretű nyeletőfékes orsókkal, amiken 28-as RTM CamouFlage zsinór volt.
A végszerelékem igen egyszerű volt, egy szimpla 35 grammos bordás etetőkosár csúszón szerelve, alul egy forgóval megütköztetve, ebbe kötöttem a horogelőkét. Horognak Hayabusa BILL228 típusút használtam 6-os méretben. A horogelőkét 18 librás E.S.P. zsinórból készítettem.
Szerencsémre a verseny vége előtt sikerült pár 4 kiló körüli pontyot is fognom, ezzel biztosítottam be jó helyezésem.”
Harmadik helyen Marci88 (a szerző) végzett 49,91 kilogrammos összfogással.
Rövid beszámolóm:
Az etetőanyagom reggelre igazán jól összeérett. A fél zacskó Dynamite Baits Swim Stim Betaine Green és a hozzá adott 1 kilogramm Dynamite Baits Marine Pellet kaja igazán erőteljes halas keveréknek sikeredett, amihez a parton még kevés 4 mm-es carp pelletet is tettem, mindkettő (gyorsan és a lassan oldódó) fajtából, plusz némi csemegekukoricát.
Csalinak kizárólag 10 milliméteres Dynamite Baits Marine Halibut pelletet használtam, amit 4 különböző aromába dipeltem. A nap folyamán a Dynamite Baits Silver X Roach aromája bizonyult a legfogósabbnak, de a régi, jól bevált Polip-tintahal aroma is eredményes volt.
Az aromákat folyamatosan cserélgettem, így törekedve a sokszínűségre.
Ezen a tavon az etetést feleslegesnek tartom, ezért csupán a kosárba tömtem a csalogatóanyagból. A 30 grammos bordás etetőkosár megtöltött állapotában kényelmesen elérhetővé tette a tó középső részét, ami a legtöbb halat adta a nap folyamán. A rövid, 10-12 centis vékony fonott előkémre Hayabusa BEK562 horgot kötöttem, erre rögzítettem szilikon karikával a pelleteket.
Két feederbotot használtam: egy Spro Shadow X Force 360-as medium-heavy pálcát egy Spro Blue Arc 740-es orsóval, aminek a dobjára 20-as Gamakatsu Super G-line zsinórt csévéltem, és egy Spro Titanex 390-es ugyancsak M/H botot egy Spro Agressive 730LCS nyeletőfékes orsóval, amire 22-es Tubertini Feeder Line zsinórt csévéltem.
Napközben összeakadtam egy-két termetesebb példánnyal, ám ezek egyike sem lett meg, sajnos. Ám a fokozott igénybevételnek köszönhetően a vékony zsinórok megnyúltak, ezért könnyen sérültek, ami a verseny végénél több hal elvesztéséhez vezetett.
További érdekesség, hogy mindhárman a tó középső szektoraiban foglaltunk helyet! Ám a szélső szektorok itt is lehetnek nyerők, ahogy azt már Döme Gábor is bizonyította.
Negyedik helyen Williem végzett 24,75 kilogrammos összfogással.
Williem felszerelése:
- bot
- Preston Carbonactive feeder 12’
- Okuma Epix EB 30
- Trabucco S-Force Match Sinking 0,14 mm főzsinór
- Optima Power Gum 0,6 erőgumi
- 20 g-os távdobó kosár
- Milo Ghost 0,133 mm előke
- Gamakatsu 1810 12
- bot
- Milo Ufo feeder 3,90
- Eurostar SRX650 (a másik Epix orsómmal Halbaba horgászott)
- Tubertini Feeder Line 0,16 mm
- 20 g-os távdobó kosár
- Milo Ghost 0,133 mm előke
- Gamakatsu 1810 10
Etetőanyag
- Dynamite Swim Stim Betaine Green Koi Groudbaits 900g
- Dynamite Swim Stim Amino Black Koi Groudbaits 900g
Csali
- Csonti + szúnyog/pinki + Dynamite Soft Hook Pellets Betaine Green
- Csonti + szúnyog/pinki + Dynamite Soft Hook Pellets Amino Original
A kora délutáni órákat kivéve elég folyamatosan voltak kapások. A 2. etetőanyag és csali tűnt fogósabbnak. Érdekes volt, hogy a Preston boton volt a kapások zöme (a legnagyobb hal 5 kg-os volt), pedig egyformán csaliztam.”
Az ötödik helyen pedig Sanyamester végzett 23,29 kilogrammos összfogással.
Sanya a következőképpen vélekedett a történtekről:
„Életemben háromszor jártam a Préri-tavon, ezért nagy tapasztalatom nincs vele kapcsolatban. De mivel azt tudom róla, hogy szinte csak ponty van benne, ezért fő etetésemet is a pontyok ízléséhez igazítottam. Ez a következőkből állt: 6 doboz konzervkukorica, 1 zacskó TopMix kendermag, 1 kg papagájeledel (ez a horgászat előtt két napig egy lezárt műanyag edénybe rakva vízben ázott). Ezt a mixet etetőrakétával juttattam el a kívánt helyre. Az etetőkosárba a magokkal kevert Timár Mix ponty Extra sárga etetőanyagot gyúrtam.
Ha tehetem, elsősorban élő csalikat használok, és így tettem most is. Horgomra pár szem csonti és puffasztott köles került. Ez a csali-kombináció majd minden vízen be szokott válni, legyen szó vadvízről, avagy jól telepített tóról.
Felszerelésem: DAM Seahawk feeder 390 M/H (a kedvenc), Byron Grey Mammoth Medium 360 (ez hozta a legtöbb halat), no és tartalékban egy Byron Integra 360 várt bevetésre (amit most alig használtam). Mindhárom botomon OKUMA Longbow 40-es orsó, 20-as Gamakatsu G-Line zsinórral feltöltött dobokkal került bevetésre. Az előke 14-es Gamakatsu G-Line zsinór, míg a horog, amely a kedvencem, 6-os és 8-as méretű, (no és ki gondolná?) szintúgy Gamakatsu gyártmányú 1810B volt.
Igyekeztem a tó középső részét megetetni, és azt meghorgászni. Ezt csak nagyjából tudtam teljesen pontosan végrehajtani, mert első dobásra leszakadt a Fox jelölőbójám, második dobásra meg a nálam lévő egyetlen Cralusso úszó. Így az etetőbójás boton a zsinórt az orsó klipszébe akasztottam. Így könnyű volt tartani a távolságot, a megfelelő irányt meg a szemben lévő tereptárgyak adták. Az utolsó dobás után még egy kis ideig bent hagytam a bóját, s arra dobálva lőttem be mindhárom boton a megfelelő dobástávolságot. Így nagyjából adva volt a viszonylag pontos horgászat. Elvégre nem árt, ha tudja az ember, hol is van az etetése, és képes azt viszonylag pontosan meghorgászni.
Bevallom, egy ideig tudtam, hogy jó etetésemnek köszönhetően vezetem a szektoromat, bár vesztettem jó pár halat, de amikor itt-ott fogtak pár termetes, illetve egyre több pontyot, ebben már nem voltam túl biztos. A verseny lefújása után valahova szektor 2-4 helyezés közzé tettem eredményemet (bár egy picit reménykedtem), s tényleg meglepetésként ért, hogy győztem.
Nagyon jól éreztem magam, és mivel meg voltam győződve arról, hogy nem kedveljük egymást a Préri-tóval (az előző versenyeken alig fogtam halat), ezért inkább a remek baráti hangulatért jöttem most is el.”
HALDORÁDÓ NETBARÁT VÁNDORKUPA
Örömmel tájékoztatjuk oldalunk látogatóit, hogy a nagysikerű Netbarát Horgász Találkozók a jövőben is megrendezésre kerülnek! Ez új néven HALDORÁDÓ NETBARÁT VÁNDORKUPA fog a jövőben működni. Időpontjai a versenynaptárban megtekinthetők.
A versenysorozat tulajdonképpen változatlan formában, még több nyereménnyel és még kisebb nevezési díjjal, immár kilencedik alkalommal kerül megrendezésre, legközelebb június 2-án. További információ és a nevezési lista megtekinthető Netbarát Horgász Találkozó, + a résztvevők gondolatai . című topicban.
Ezt Te se hagyd ki!
Futó Márton (Marci88)
