A természetes vadvizek varázsa és lehengerlő szépsége sokakat rabul ejt. Ilyen helyen - versenykörülmények közepette - megmérettetni magát az embernek igazi kihívás! Mind többen engednek a csábításnak, és a világért sem hagynának ki egy dunai horgászatot. Így volt ez az idei TOP MIX Kupán is. Papp József (a TOP MIX cégvezetője) évek óta végzett versenyszervező és természetes vizeket népszerűsítő munkáját ebben az évben a Magyar Horgász is elismerte. A nagy múltú magazin, a verseny egyik névadójává és médiapartnerévé vált, jelezve ezzel is, hogy elismeri a verseny jelentőségét és rangját.
Végre ebben az évben a természet is kegyes volt a rendezőkhöz, és az eredetileg meghirdetett napon - 2007. augusztus 25-én - minden készen állt arra, hogy egy újabb, remek, kétfordulós horgászversenyen mérjék össze tudásukat és szerencséjüket a folyóvízi horgászat szerelmesei.
Az előző napokban levonult enyhe árhullám, a kellemesen meleg idő és magas vízhőmérséklet, valamint az edzéseken kifogott gyönyörű, szokatlanul nagytestű dévérkeszegek bizakodóvá tettek mindenkit. A versenyzők között örömmel fedeztünk fel új, fiatal arcokat, akiknek most még reális kitűzött céljuk a tapasztalatszerzés volt, de bizony közülük fog - lehet, hogy előbb, mint gondolnánk! - a jövő bajnoka kikerülni.
No és persze itt voltak azok a tapasztalt dunai horgászok, akiknek nem titkolt céljuk a győzelem megszerzése volt. Aki a folyóvízi horgászatban már letette névjegyét, az itt volt! Így Papp József, Martin Gábor, Martin János, Varga György, Ifj. Gyulai Ferenc, Nedvesi János, Török Pál és talán jómagam, hogy csak a legismertebb horgászokat említsem, biztosíték volt arra, hogy most is egy színvonalas versenynek lehettek szemtanúi a szép számmal érkező nézők.
A délelőtti első fordulóban a halfogás az alsó szektorban indult jobban. Nedvesi János hamar kifogott néhány szebb keszeget, amellyel magasra tette a mércét ellenfelei számára. Érdekes, hogy amilyen jól indult neki a verseny, úgy lassult le nála később a halfogás, de az elején megszerzett előnyt így is magabiztosan őrizte. Így meglepően kis súllyal, 2.100 grammal is meg tudta nyerni szektorát. Őt követte Varga György, aki ügyesen ismerte fel, hogy a halszegény szektorban gébekkel is jó helyezést lehet elérni. A harmadik Ifj. Gyulai Ferenc lett, aki az utolsó percben segített szákba egy termetesebb dévért, amely máris a szektora legjobbjai közé emelte.
A felső szektor sűrűjében „küzdöttem” én is. A verseny elején a halfogás igen nehezen indult nekem is. A holtidő eredményes kitöltése érdekében sneciztem. Amikor azonban hozták a hírt, hogy Nedvesi Jancsi már a második keszegét szákolja, felvettem a rakós botot. Ekkor a versenyből kereken fél óra telt el. A legelső leúsztatásra - pont úgy, ahogy a nagykönyvben meg van írva - az úszó lassan elmerült, majd határozott bevágást követően, a gumi több méterre kinyúlt! Nehéz ilyenkor azt az érzést leírni, amelyet érzek, de röviden összefoglalva: FANTASZTIKUS! Jó tudni, hogy a kaja, amelyet bekevertem felkeltette (még a sűrűjében ülve is) a halak érdeklődését, jó tudni, hogy a szerelék, amelyet összeállítottam kiválóan működik, no és persze jó lenne, ha minél előbb szákban lenne a hal! Türelmes, de határozott fárasztás után, talán 1,5-2 perc múlva került hálóba az első, kiló körüli dévérem. 5-6 percen belül két testvére követte. Ők voltak azok, akik az alapozó etetésre érkeztek. Ebben azért vagyok ilyen biztos, mert jó fél óráig nem volt újabb kapásom. Meghatározott ütemben, 15-20 percenként szoktam verseny közben is etetni. Ez 2 gombóc földes szúnyog, 1-2 etetőanyag gombóc, és 1 ragasztott csonti gombóc (de ezt nem adok nekik minden etetésnél!).
Az alapozó etetés minden esetben kézzel történik, a ráetetés azonban kizárólag etetőcsészével. A pontosság és csendesség, amely egyértelműen mellette szól. Ráadásul a dunai horgászat többnyire nem egy „kapkodós”, sokhalas verseny. A legjobbak tudnak csak 10-30 darab halat fogni 3-4 óra alatt, amely általában 10-30 kilót jelent! Tehát az etetőcsészével végzett, lassúnak tűnő ráetetés bőven belefér az időbe!
A verseny hátralévő részében, természetesen már nekem is lényegesen lassabban jöttek a halak. Végül 14 darab dévér akadt a horgomra, amelyből 11 darabot sikeresen szákba is tereltem. Ezek összsúlya 9.360 gramm volt. A szektoromban a második helyezett Martin Gábor lett 1.920 grammal, míg a harmadik Mike József 1.460 grammal.
A délutáni forduló előtt új sorsolás következett. A sorsolás szeszélye által arra is volt esély, hogy valaki a délelőtti helyén maradjon. Ezzel ketten is „éltek”. Ifj. Gyulai Ferenc és Merényi Botond nem pakolt. Irigyeltük is őket. Én délután ráadásul Gyulai mellé kerültem. Ő ült a bal, míg Martin Gábor a jobb oldalamon. De Feri mellett Varga György foglalt helyet. Többen mosolyogva mondták, hogy „no, most a rutinos folyóvízi specialisták megmutathatják mire képesek…”
A felső szektorban - szinte komoly ellenfél nélkül maradt - Papp József most nem hibázott. Talán már a legelső betolást követően dévért akasztott és fárasztott. Majd még egyet és még egyet. A többiek, amíg azon gondolkodtak, hogy milyen szerelékkel úsztassanak, Józsi már jelentős előnyre tett szert. Ezt az előnyt tovább növelve 6.960 grammal magabiztosan nyerte szektorát. A második Palotai Kristóf lett 3.240 grammal, míg a harmadik ismét Mike József 1.500 grammal.
Az alsó szektorban nekem sikerült az első szebb dévért horogra kerítenem. Válaszként Gyulai Feri fogott gyorsan kettőt, majd még egyet. Az első órában ezzel fölényesen vezette a szektort. A második óra végére a fogott halak aránya 5:5-re módosult, de úgy, hogy Martin Gábornak is pont ugyanennyi volt! Tehát hárman majdnem grammra azonos mennyiségű halat őriztünk szákunkban, de még ott volt Gyuri bácsi is a kapitális gébjeivel… A hajrá végül nekem sikerült a legjobban, és 9 darabra (összesen: 5.080 grammra) tudtam növelni dévérkeszegjeim számát, amelyek ezen a helyen kisebb egyedsúlyúak voltak, mint a pálya felső részén. De szerencsére ez nem csak nálam, hanem ellenfeleimnél is hasonlóképpen alakult. Gyulai Feri 7 db (3.680 g), Martin Gabi pedig 6 dévérrel (3.080 g) zárta a versenyt.
Két szektorgyőzelemmel ebben az évben is sikerült megnyernem a versenyt, míg a második és harmadik helyen 5-5 pontos Gyulai és Martin között csupán a fogott halsúly döntött. Mindössze 80 gramm (!) előnnyel végül Martin Gábor lett a második és Ifj. Gyulai Ferenc a harmadik.
TOP MIX Kupa 2007.augusztus 25. Dunafalva | ||||||||||||
I. forduló | II. forduló | Összesítés | ||||||||||
Ssz | Név | Súly | Hely. szám | Súly | Hely. szám | Súly | Hely. szám | Végeredmény | ||||
1 | Döme Gábor | 9 360 | 1 | 5 080 | 1 | 14 440 | 2 | 1 | ||||
2 | Martin Gábor | 1 920 | 2 | 3 080 | 3 | 5 000 | 5 | 2 | ||||
3 | Gyulai Ferenc | 1 240 | 3 | 3 680 | 2 | 4 920 | 5 | 3 | ||||
4 | Papp József | 540 | 5 | 6 960 | 1 | 7 500 | 6 | 4 | ||||
5 | Nedvesi János | 2 100 | 1 | 920 | 5 | 3 020 | 6 | 5 | ||||
6 | Mike József | 1 460 | 3 | 1 500 | 3 | 2 960 | 6 | 6 | ||||
7 | Varga György | 1 480 | 2 | 1 480 | 5 | 2 960 | 7 | 7 | ||||
8 | Merényi Botond | 1 360 | 4 | 940 | 4 | 2 300 | 8 | 8 | ||||
9 | Palotai Kristóf | 80 | 7 | 3 240 | 2 | 3 320 | 9 | 9 | ||||
10 | Karsai Zoltán | 1 200 | 6 | 1 640 | 4 | 2 840 | 10 | 10 |
Azok, akik figyelemmel kísérik „munkásságomat”, bizonyára emlékeznek rá, hogy nem ez az első Dunafalván megszerzett győzelmem. Összegyűjtöttem az elmúlt 5 év versenytörténetét:
Évszám | Olaszy Gábor Emlékverseny | Top Mix Kupa | Olaszy Gábor Ev. gyözteseinek kupája |
2003 | 3.hely | 1.hely | |
2004 | 2.hely | 1.hely | |
2005 | 2.hely | 2.hely | |
2006 | nem indultam | 1.hely | 1.hely (új pálya rekord!) |
2007 | nem indultam | 1.hely |
Az elmúlt 5 évben összesen 9 versenyen vettem részt, amelyből ötöt megnyertem, de 3. helynél rosszabbat nem értem el.
Mindezek után bizonyára sokan kíváncsiak rá, hogy mi az itteni sikereim titka?!
Sikeres horgászat titka
Fontos tisztázni, hogy titkok nincsenek, csupán eltitkolt dolgok!
Illetve azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy vannak bizonyos víztípusok (tavak, csatornák, folyók), amelyek egyes embereknek jobban fekszenek, és azokon szinte verhetetlenek. Példaként a Velencei-tavat és Walter Tamást említeném. A két név erőteljesen összeforrt! Valahogy hasonlóképpen vagyok én is Dunafalvával és a dunai horgászattal. Nagyon szeretek itt horgászni, és nagyon érzem a víz és a halak minden jelzését, rezdülését. Bízom benne, hogy e kijelentéseim nem sugallnak túlzott önbizalmat. Mindezek után térjünk rá a részletekre.
Etetőanyag, csalogatóanyagok:
Az évek során nyerő etetőanyag-receptem teljesen átalakult. Minden évben folyamatosan (apró lépésekkel) változtatgatom. Többféle gyártó keverékét is sikeresen használtam/használom. Ezek közül kiemelném a Van Den Eynde, a Maros Mix és a Top Mix kész etetőanyagait, amelyeket még további adalékanyagokkal (PV1, pastoncino, angolmorzsa) turbózok fel.
Egy dolog van, ami a kezdetektől fogva változatlan: az etetőanyag színe. Ragaszkodom a világos, élénk színű (főként sárga és narancssárga) kajákhoz. A kívánt színhatást színezőporral vagy az utóbbi időben Sensas Terre De Fond (nehéz földdel) érem el. Hagyományos barna agyagot, amely sötét színűvé változtatná a keveréket, nem használok. Nehezítőre azonban szükség van! Ez nálam jelentős mennyiségű folyami kavicsot jelent. 4-5 kiló száraz etetőanyaghoz majdnem ugyanennyi sódert szoktam hozzákeverni. Így a jól megnehezített gombócok alig sodródnak el, és nagyon gyorsan nyitnak.
Az utóbbi 1-2 évben sikeresen kísérletezem azzal is, hogy az etetőanyag egy részét túlnedvesítem (olyan lesz, mint egy sárgolyó). Ez azonban csakis akkor működik, ha Terre De Fond földdel nehezítem a kaját. Ez még hazánkban egy szokatlan, mondhatni merőben új folyóvízi etetési technika, amely egy önálló cikket is megérne, hogy mindenki megértse, miről is van szó. Bár az új, hamarosan megjelenő (Finomszerelékes Mesterfogások című) filmemben, amely a dunafalvai horgászatnak is szentel egy meghatározó epizódot, részletesen bemutatom ezt az új technikát.
Íme, egy bevált dunai receptem:
- 2 kg VDE Professional Formula Bream
- 2 kg VDE Record Breme
- 250 ml VDE Liqiud Plus Brasem
- 0,5-1 kg VDE PV1
- 3-4 kg sóder
- 2-3 evőkanál sárga etetőanyag színezőpor
- 0,5 liter forrázott csontkukac
- 0,5 kg főtt búza
A jó minőségű és feltűnő színű etetőanyag a horgászhely közelébe vonzza a halakat, de mivel a célhalak főként dévérkeszegek, elengedhetetlen a szúnyoglárva és darabolt giliszta használata is. Ezt azonban sötét színű (főként barna) agyagba vagy Sensas Terre De Fond földbe szoktam belekeverni.
Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a kővel nehezített ragasztott csontkukacot is. Ennek az előnyét főleg akkor szoktam megtapasztalni, ha más halfaj is van a pályán. Különösen kedveli a jászkeszeg, karikakeszeg és márna. De az elmúlt évben két „bónusz-balint” hozott ez a csemege.
Nyerő csali-kombinációim:
a./ 1 csontkukac + 6-8 szúnyoglárva
b./ 2-3 vékony giliszta + 4-5 szúnyoglárva
c./ 1 vékony giliszta + 5 csontkukac
Felszerelés
A versenyeken minden esetben rakós bottal horgászunk. Ez a remek eszköz biztosítja a tökéletes csalivezetést.
Amióta megjelentek a Cralusso úszók, szinte kizárólag ezeket használom. A Torpedó (ideális méret: 15-25 gramm) a megállított, míg a Buborék (ideális méret: 8-20 gramm) a lassan vezetett csalihoz nyújt tökéletes segítséget. Ha pedig gyorsan kell a csalit sodortatni, akkor egy gömbölyű testű, 8-10 grammos Exner Ikarosz úszót szoktam használni. Bár ez utóbbi lassan kiszorul a ládámból, hiszen idén ősszel elkészülnek a Cralusso Golf nagyobb méretei is. Így Cralusso úszókkal bármilyen típusú csalivezetést meg lehet oldani.
Nem használok vékony zsinórt. A főzsinórom szinte soha nem vékonyabb 0,18 mm-nél, míg a horogelőkém 0,16 mm-nél. Nem a nagy halak miatt használom a „vastag” zsinórokat, hanem a kagylós, sóderes mederfenék miatt, amely gyorsan elvékonyítja mindkettőt. Kedvenc márkám (talán nem meglepő… :) a Spro Vision Line. Kedvenc horgaim a Gamakatsu V-Head 1050N és 1310N 14, 12 és 10-es méretben. Ezeket 35-40 centis előkén kínálom fel.
Fontos! Ha nincs kapás 5-10 leúsztatás alatt egy adott szerelékre, akkor váltani kell. Lehet, hogy a következő, lassabban vagy gyorsabban mozgó csalira azonnal lesz kapásunk. Ez mindig menet közben derül ki, hogy éppen mi a nyerő.
Egyéb fontos „apróságok”:
- Az etetés módjáról már többször tettem említést, de most sem lehet a felsorolásból kihagyni. Én minden esetben kézzel dobom be az alapozó etetést, de a későbbiek folyamán kizárólag etetőcsészével etetek rá.
- Sokszor teljesen kilátástalan a helyzet, és úgy tűnik, hogy egyetlen hal sincs a közelben, hiszen nincs kapás. Aki ekkor feladja, esetleg lassít a tempón, az vesztett. Mindent ugyanúgy kell csinálni, még az üres időszakokban is, mintha kapás-kapást érne. Ütemesen kell etetni, és nagyon erősen kell koncentrálni, hiszen lehet, hogy a legváratlanabb időpontban érkezik a kapás!
- A dunai horgászat nem egyszerű műfaj, de sok-sok gyakorlással és kitartó, szorgalmas munkával ez is - mint minden - megtanulható!