Meghívóink a mi horgászkultúránk, horgászati módszereink bemutatása mellett versenyzést segítő tanácsokat is kértek tőlünk. Kína fel akar zárkózni a versenyhorgászathoz, meg akarja tanulni annak szabályait, és alkalmazni is akarja azokat saját országában. Az előző rész a csapat Kínával, kínai kultúrával ismerkedő napjairól szólt. Ezúttal a kínai horgászkultúra, az ott megszokott versenyháttér kerül bemutatásra.
A bevezetőben megemlítettem, hogy Kína fel akar zárkózni a versenyhorgászathoz, pontosabban a nemzetközi szabályok szerinti versenyzést akarja elsajátítani. Hát akkor hogyan versenyeznek Kínában, merülhet fel sokakban a kérdés. Nos ezt próbálom meg most bemutatni.
Kínában a versenyek nagy részét amolyan „úszómedencékben” rendezik. A szó szoros értelmében medencében, kibetonozott medencében.
A medencékben rengeteg hal van. Kárász, ponty és amur, melyekre gyurmával horgásznak. Etetőanyagot csak igen szerényen szórnak. Általában az egész etetést és csalizást megússzák fél kilóból. Ezekből a gyurmákból és etetőanyagokból hatalmas a választék, ugyanúgy, ahogy nálunk. Esztétikus csomagolás, jó minőség és meglehetősen magas ár jellemzi ezeket az anyagokat.
A halakat megakasztás után azokkal a rendkívül karcsú, de nagyon erős botokkal fárasztás nélkül egyszerűen kihúzzák és megszákolják. A botok nincsenek begumizva, a rugalmasságuk pótolja a gumi hiányát.
… egy gumipók vastagságú gumit erősítenek a bot végén lévő karikába (mellesleg itt tudtam meg, hogy miért van karika a kínai spiccbotok végén), melynek másik vége nemes egyszerűséggel a ládához van kötve. Na már most, ha nagyobb hal jön, a spori csak elengedi a botot, majd a guminál fogva egyszerűen visszahúzza és megszákolja a halat. Amikor ezt láttam, azt hittem eldobom az agyam…
A verseny utáni napon mi is részt vettünk egy ilyen versenyen, de erről majd később.
Azokat a versenyeket, amelyeket természetes vizekben rendeznek, általában olyan tavakon tartják, ahol rengeteg a busa. Egyszerűen azért, mert más halra nem horgásznak. Nincs is hozzá felszerelésük. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy egy kínai horgászboltban nem lehet orsót kapni. Gyűrűs botot sem. Még nagykereskedői szinten sem. Pedig Kínában készül a horgászbotok és orsók, szerényen számítva is, 80 %-a.
Ezzel összefügg, hogy normális halra való etetőanyagjuk sincsen, busára viszont rengeteg különbözőt használnak. Pontosabban rendkívül sokféle lebegő, felhősödő etetőanyaguk van, még kárászra is ilyet használnak.
Megjegyzem, hogy tavasszal küldtem Gao Si úrnak az etetőanyagaimból mintákat. Ezek alapján ő készített a versenyre olyan etetőanyagot, amiket mi is használunk itthon. Mindannyiunk véleménye az volt, hogy a hazai piacon is megállná helyét.
Tehát a természetes vizeken busára horgásznak, mégpedig úgy, hogy ezekkel a lebegő anyagokkal odacsalják a busát. Először is bedobnak néhány gombócot. A horogra is ilyet tesznek, méghozzá jó nagy galacsint, mely szép lassan leoldódik. Ezzel gyakorlatilag a horog közelében folyamatos felhőt tartanak fenn. A busa a felhőre odaúszik és hozzáér a horoghoz, vagy zsinórhoz, amelyet a rendkívül érzékeny úszó jelez. Erre aztán bevágnak egy irdatlan nagyot, és a nem éppen kisméretű horoggal megszigonyozzák a busát, melyet egyszerűen kitépnek a vízből. Meglepő, de annak ellenére, hogy Kína a busa hazája, 1,5-2 kg-nál nagyobbat nem láttunk. Ez a mi szemszögünkből nézve gereblyézés, az ő szemszögükből szabályos. Végül is ez a módszer, mint később kiderült, a versenyen is megengedett. Tulajdonképpen ezért nem tudtunk nyerni. De erről is majd később.
A busa horgászatához nemcsak jó etetőanyagaik vannak, hanem a felszerelésük is ki van találva. Mégpedig igen jól. A botról már beszéltem, 4,5-6 m-es, nagyon karcsú, rugalmas és rendkívül erős. A profi botok bambusz mintásak. Carbon bot, de úgy van megfestve, mintha bambuszból lenne.
A „vájt agyúaknak” viszont készítenek igazi bambusz botokat is. Horror áron. Láttam SHIMANO kézzel gyártott bambusz botot 5 m hosszban 2200 dollárért!
Ez egy 25-35 cm hosszú balsa (vagy a jobbak pávatoll belsejéből készült) testtel, carbon vagy bambusz szárral és vékony, szinte törhetetlen csőantennával készülnek. Egyszerűen remekművek. Képzeljünk el egy ilyen hosszú úszót, amelyik teljesen központos. „0” az ütése. Megmutattam a néhány úszókészítőnek, megemelték a kalapjukat. Tökéletes festés, tökéletes kidolgozás. A képen egy ilyen „hámozott pávatollból” készült úszó látható. A szára kb 1 mm vastag, melyre rá van írva a gyártó neve és az úszó mérete is (lásd a nagyítást!).
Megjegyzem, hogy ilyen úszóval dévérezek a Balatonon. Feltolósra van szerelve. A dévér leheletét is jelzi. A dévér kapásának, az emelős kapásnak, minden ízét ki lehet vele élvezni. Ha nem lenne olyan drága (gyártó ár: 5-10 USD), érdemes lenne behozni és forgalmazni.
Ezeknek a dolgoknak az ismertetését azért tartottam fontosnak, mert egyrészt eleve nem árt tisztában lenni más horgászkultúrákkal, másrészt közületek sokakat érdekelhet is, harmadrészt pedig a tréning és a verseny leírásába nem akartam ilyen irányú kitérőket tenni.
Folytatása következik!
