Két héttel a három elődöntő után került megrendezésre az idei Balzer-Maconka Pergető Kupa döntője. Az elődöntőkön nem kényeztették el a maconkai ragadozók a rájuk áhítozó kétszáznegyven versenyzőt. Kíváncsian vártuk hát, hogy az előző évi verseny döntőjéhez hasonló kapókedvvel várják-e a ragadozók a döntőre érkező 35 párost.
Fagyos, de mégis kellemes időjárás fogadta a versenyzőket Maconkán. A tavalyi versennyel ellentétben sokkal többen érezhették magukat esélyesnek, mivel a három elődöntőből hozott pontszámok alacsonyabbak, tehát értékesebbek voltak. Így minden páros fokozott izgalommal szálhatott bele a számára kisorsolt csónakba.
A verseny kezdetét jelző kürtszó a legtöbbször aktív evezést vált ki a versenyzőkből, most azonban másképp történt. A csónakok fele ugyanis a kikötő kijárata előtt maradt. Úgy látszott, sokan reméltek halat erről a területről, amiről hamarosan bizonyságot szerezhettek a környéken horgászók. A végső győzelemre esélyes Takács-Fürtös páros megfogta a verseny első csukáját, amit hamarosan egy társa követett. Ezzel alaposan feladták a leckét a többi versenyzőnek, akik vették is a lapot, hiszen egyfolytában csörgött a mérlegelők telefonja.
Egy idő után - a fogások ellenére - kezdett szétszéledni a kikötő közelében lévő társaság. Akik maradtak, azok szinte folyamatosan fogtak csukákat, sőt egy szebb példány is horogra akadt. Ez a verseny legnagyobb hala is lehetett volna, a merítő azonban kicsinek bizonyult. A verseny első felében a csukák uralták a terepet. A sort a VIP ágon bejutó Csöre Gábor törte meg egy szép süllővel.
A süllő csak megtörte a sort, továbbra is a csukák voltak igazán kapókedvüknél, és most már a tó egész területén fogták őket.
A mezőnyből három csapat emelkedett ki igazán: a Vince-Vince, a Medgyasszai-Kristyán és az előbb már említett Takács-Fürtös páros. A hozott pontok alapján az utóbbiaknak volt a legnagyobb esélyük a végső győzelemre. Természetesen a többiek sem nézték tétlenül a három párost, sőt! A Nagy-Rácz páros a vége felé kezdett belehúzni.
Néhány balin is jelentkezett, így megtudhattuk, hogy ők is jelen vannak ebben a gazdag halfaunával rendelkező vízben. Az egyik csapat egyszerre három halfajt is mérlegeltetett: egy csukát, ami twisterre kapott, egy balint, ami egy villantót tekintett tápláléknak és egy süllőt, ami pedig egy körforgónak vágott oda.
Rohamosan közeledett a verseny vége. Sok helyváltoztatást már nem lehetett látni, fogások azonban még mindig akadtak. A verseny végét jelző kürtszó azután véget vetett a csukák műcsalik iránti intenzív érdeklődésének.
A finom ebéd elfogyasztása közben mentek a számolgatások, találgatások, kinek mire lehet elég az eredménye. Erre hamarosan megkaphattuk a választ is, hiszen elkezdődött az eredményhirdetés. A hatodik helyezettől kezdődően egyre nagyobb értékű ajándékokat vehettek át a legeredményesebb versenyzők.
Nézzük a verseny végeredményét:
Helyezés | Név | Össz. helyezési szám |
1. | Takács László - Fürtös Attila | 4 |
2. | Medgyasszai Csaba - Kristyán Róbert | 9 |
3. | Pisák Péter - Sági Tibor | 11 |
4. | Muth László - Ürögi Lajos | 14 |
5. | Farkas Attila - Borsos Gábor | 15 |
6. | Nagy László - Rácz Nándor | 15 |
7. | Vincze Gábor - Vincze Ádám | 16 |
8. | Lukács József - Mlecsenkov György | 19 |
9. | Vécsei Gábor - Csorba Ádám | 24 |
10. | Aranyosi László - Damu Róbert | 27 |
A versenyen összesen 130 db hal esett zsákmányul 73.570 gramm összsúlyban. Néhány balin és süllő kivételével szinte csak csuka akadt horogra. Ezen a versenyen egy 3,40 kilogrammos csuka bizonyult a legnagyobbnak. Csak emlékeztetőül, a három elődöntőben egyébként összesen 117 db halat fogtak, így bátran lehet állítani, hogy a döntőn 300% -kal többet fogtak, mint egyenként az egyes elődöntőkben.