Az újítási hullám idénre a Shimano beszálló kategóriás orsóit is elérte. A „karosszéria” megváltozása első pillantásra is szembeötlő, ám a megújult orsók nem csekély szerkezeti változáson is átmentek. Az új esztendő tesztjeinek sorát a Shimano legkedvezőbb árú darabjával, az Alivioval kezdjük, hogy bemutassuk, mit kínál a hírneves cég a legalsó árkategóriában.
Méretsor: | 1000, 2500, 4000 |
Súly: | 270 g |
Áttétel: | 4,6:1 |
Visszaforgásgátló: | fokozatmentes |
Fékrendszer: | hátsó fék |
Csapágyak: | 1+1 |
Zsinórkapacitás: | 160 m / 0,25 mm |
Ház anyaga: | műanyag (XT-7) |
Dob anyaga: | alumínium |
Ár: | 5790 Ft |
A gyártó honlapja: |
Olcsó ár ide vagy oda, az Alivio takaros, pipec kis szerkezet. Még magán viseli azt a bizonyos régi, szép „kormos” Shimano-színt, amit a többi típusnál már élénkebb, divatosabb - bár sokak által vegyes érzelmekkel fogadott - csillogás váltott fel. Futása jó, holtjátéka minimális, nem zavaró. A karbon erősítésű műanyag ház erős, stabil. A fém dob, és az általános összbenyomás is egy kategóriával magasabb orsót sejtet.
A zsinórvezető görgő poliamid perselyen fut. A felkapókar finoman, csendesen működik, átváltását nyomórugó szolgálja. Szerencsére az alsó kategóriákból is kiszorulóban van az elfáradásra, törésre hajlamos ollórugó, átadva helyét a korszerűbb megoldásnak.
A Shimanonál fújó új szeleknek megfelelően az Alivio szétszedéséhez sem foghatunk hozzá egy szál csavarhúzóval. Előbb a fék gombját, és a hátsó borítást kell leszerelni, hogy minden csavarhoz hozzáférjünk. Az önjelölt műszerészek visszatartása végett azonban úgy szerkesztették meg az orsót, hogy a megbontáshoz célszerszámra van szükség, ahogy ezt az új Stradic GTM RA-nál is láttuk. Így talán ritkábban viszik majd a szervizbe darabokban, zacskóban a jóhiszeműen szétkapott orsót, amelyet összerakni már rendszerint nem sikerül a botcsinálta szerelőnek.
A teszteken edződött közönségnek talán feltűnhet a képet látva, hogy a csigatengely nem bronzból, hanem a tányérkerékkel azonos anyagból készült. A használt orsókat bemutató tesztek sorában már láthattunk példát hasonló megoldásra. A költségek csökkentése érdekében öntött alkatrésszel helyettesítették a jóval drágábban előállítható, forgácsolással megmunkált bronz tengelyt (csakúgy mint a korábbi Hyperloop, és Alivio változatoknál). Bár kétségtelen, hogy az öntvény csiga érzékenyebb a kopás iránt a bronznál, a korábbi tesztből az is kiderült, hogy ésszerű használat mellett hosszú évekig zavartalanul szolgálhat az olcsóbb konstrukció is. A viszonylag alacsony áttétel, és a fokozatmentes visszaforgásgátló is az erőátviteli rendszer kíméletét szolgálja.
A meghajtó tengely végeihez műanyag persely került, ami összhangban van a többi komponens teherbírásával.
A zsinór felcsévélésekor kíváncsian vártam, hogy mit produkál az átütő újdonságként beharangozott, korszerűsített dobemelő rendszer. Meglepve kellett tapasztalnom, hogy a példa értékű zsinórprofil még a lényegesen magasabb kategóriás orsókkal is kiállja az összehasonlítás próbáját.
Ahhoz, hogy igazán értékelni tudjuk az újítás jelentőségét, érdemes visszapillantani az excenteres dobemelő mechanizmusok fejlődéstörténetére.
A cikk korábbi részében már hivatkozott Browning orsó magán hordozza a kezdeti konstrukciók tipikus fogyatékosságát. Az egyenes vájatú dobemelő csúszka miatt a dob a holtpontoknál lelassul, ezért az orsó púpokat rak a zsinórból a dob két szélénél.
A dob mozgásának egyenletessé tétele érdekében számos kompenzációs megoldással próbálkoztak az idők során.
A fejlődés első lépcsőfokát a csúszka vájatának görbült kiképzése jelentette, ami máig is a legelterjedtebb konstrukció az egyszerűbb orsóknál. Itt már mérsékeltebb, de még jól kivehető a kétpúpú zsinórkontúr.
A következő stádiumra a Shimano Nexave esetében látunk példát. A fogaskeréken lévő bütyök, és a csúszkapálya különleges kiképzése révén érték el a jó zsinórfektetést, ám az aprólékos kialakítású alkatrészek miatt valamivel érzékenyebb a meghibásodásra a szerkezet, mint az egyszerű, hengeres csapos, sima csúszkás rendszerek.
Tesztsorozatunkban nem került ugyan bemutatásra, de a tökéletesítésre irányuló törekvések között említést érdemel a Saharánál, és még néhány további gyártmánynál alkalmazott elv. Ezeknél a fogaskerék, és a bütyök nem egy darabból készül, hanem külön életet él. A fogaskerék sugara mentén, egy ovális kényszerpálya által vezérelve mozog ide-oda az excenter csap, attól függően, hogy az adott szakaszon éppen gyorsítani, vagy lassítani kell a dob mozgását.
Ez a megoldás sem vezet azonban tökéletes eredményre, ráadásul az összetett szerkezet miatt több hibalehetőséget is magában hordoz.
A technikatörténeti kitérő után kanyarodjunk vissza a tesztelt típusunkhoz, a Shimano Aliviohoz. A feladat tehát adott: a körkörös mozgást kell valamilyen módon hosszirányú, minél egyenletesebb mozgássá alakítani, kiküszöbölve az irányváltási holtpontok közelében bekövetkező lassulást.
A célt olyan módon érték el a Shimano mérnökei, hogy eltértek a fogaskerekeknél megszokott kör alaktól. Az ovális meghajtó kerék, és a kissé négyszögletes excenter kerék alkotta erőátviteli rendszer áttételi aránya menet közben változik. Ahol kell, gyorsul - ahol kell, lassul. Az új konstrukció megtartotta az excenteres dobemelés potenciális előnyeit, amennyiben egyszerű, robusztus és olcsó alkatrészeket tartalmaz. Ám az olcsóbb orsóktól korábban soha nem látott, hibátlan zsinórfektetést produkál, a frappáns és formabontó tervezési trükknek köszönhetően.
A fék gyakorlatilag megegyezik a felső kategóriás orsókban is alkalmazott rendszerrel. Az állító gomb szabályozási úthossza egy fordulat, mely a 0,5-2,5 kg terhelésnek megfelelő fékerők tartományát fedi le. Letapadásra nem hajlamos, finom horgászathoz is ideális.
A fékhez hasonlóan a visszaforgásgátló is ugyanaz, mint amit a Shimano a nevesebb gyártmányaiba is beépít. A fokozatmentes visszaforgásgátló alig egy évtizeddel ezelőtt jelent meg a peremfutó orsókban. Az azóta eltelt néhány év elég volt arra, hogy meghódítsa a horgászokat. Mára odáig jutott a helyzet, hogy egyre nehezebb a hagyományos, kilincses mechanikával felszerelt orsókat eladni. A tendenciával lépést tartva, a csúcs- és a középkategória után a Shimano már a beszálló szintű orsóit is felszerelte a magasabb osztályokból jól ismert, és bevált visszaforgásgátló berendezéssel.
Összegzés
A fém dob, a görgős visszaforgásgátló, a kifogástalan zsinórprofil, és a remek fék még akár pergető horgászatra is feljogosítaná az Aliviot, ám ezt legfeljebb néhány alkalmi próbálkozás erejéig javaslom. A csigatengely anyaga általános használatra megfelelő, de a rendszeres, kemény strapa idő előtti kopásához vezetne.
A menő orsókéval szinte azonos „felhasználói felület” által nyújtott komfortot olyan módszerek esetén tudjuk igazán kiaknázni, ahol nem kell szakadatlanul dobálni és tekerni, hanem inkább kényelmi és biztonsági berendezésként van a kezünk ügyében az orsó. Könnyű úszós horgászatnál, esetleg egy picker, bolognai, vagy mártogató boton a kis Alivio sokáig szolgálhat zavartalanul, gazdája megelégedésére.