A meteorológiai nyár hivatalosan véget ért, azonban az év javát idéző kora ősz mintha erről nem akarna tudomást venni. A hűvös, párás reggeleket szikrázó napsütés váltja fel, a vízpartokat még derűs könnyedség jellemzi. A víz továbbra is meleg, alatta pedig még bőszen pezseg az élet. Mindössze a nappalok egyre fogyatkozó órái és a fák koronájának lágy pasztellbe fordulása sejteti, közeleg az ősz! Csodálatos érzés ebbe a közegbe belelopni saját kis életünk néhány emlékezetes pillanatát és hagyni érzékeinket, hogy élvezzék a természet látványos változásait. A naptárban ugyan lapoztunk, a halak viszont erről semmit sem tudnak, ezért igyekeztem kihasználni az időjárás biztosította kedvező feltételeket.
Információ a vízterületről
Az elhúzódó jó idő talán utolsó pillanatait szerettem volna egy új víz megismerésének kalandjával társítani. Olyan helyre vágytam, mely kissé elszigetelt, kevésbé nyüzsgő a partja, s ahol nyugodtan és szép környezetben élvezhetem a horgászatot. Rengeteg ígéretes és gondosan kialakított horgászvíz kínálkozik hazánkban, azonban lényegesen kevesebb köztük az olyan, ami ezeket valóban biztosítani tudja. Nos, immár személyes élményekkel a hátam mögött, nyugodt szívvel mondhatom, hogy a most célba vett vízterület garantáltan ilyen. A Zoltán és Diana Horgásztó a Közép-Dunántúl és Fejér megye egyik eldugott kis gyöngyszeme!
Ez a két tóból álló horgász-szabadidőpark csodálatosan szép, jellemzően vadregényes, természetes közeget sugalló környezetben fekszik Etyek és Alcsútdoboz között. A tórendszert ölelő dús, lankás dombok, a szegélyeken húzódó sűrű nádasok és a helyet körbelengő barátságos miliő első látásra megragadják az ide látogató horgászt. Korábban nem jártam még itt, ezért csak az Interneten fellelhető információkkal gazdálkodhattam a későbbi helyválasztás kapcsán…
Horgászhely kiválasztása
Abban biztos voltam, hogy a két tó közül én a 7 hektár alapterületű Diana tavon akarok horgászni. Mint később megtudtam, e tavon csak a halőrházzal szemközti egyenes partszakaszon engedélyezett a horgászat, viszont ez is meglehetősen változatos lehetőségeket kínál. Bőven találhatók víz fölé hajló, terebélyes bokrok és fák, melyek ágas-bogas karjai többségben a víz alatt is nyújtóznak, illetve a tó középső zónájában található néhány kisebb-nagyobb sziget is, ezek környékén pedig nagy számban vannak olyan szakaszok, ahol tekintélyes alámosás található a partvonal alatt. Utóbbiak eleve kiváló haltartó helyek, ráadásul jelen esetben ezeket még némi nádas és bedőlt fák is vonzóbbá tették. Ezt a szakaszt a tó kiszélesedő részén lévő szigetnél találtam meg és dobástávon könnyedén el tudtam érni.
Úgy gondoltam, kiváló élettér és búvóhely mindez a nyugalomra vágyó öreg pontyok, amurok számára, ezért a kínálkozó remek lehetőségektől nem is mentem tovább egy lépést sem. Mindemellett ha ez mégsem működne, széles, nyílt vízi terület is rendelkezésemre állt, ahol, próbálgathatom a távolságokat, ha szükséges… Horgásztúrámat 24 órára terveztem erre a helyszínre.
Időjárás és vízhőmérsékleti adatok
Gyakorlatilag ott tartózkodásom teljes ideje alatt gyönyörű kései nyár képét mutatta az időjárás. A napsütéses órákat alig-alig tarkították felhők az égen, amik jellemzően éjszaka sem takarták a csillagos égboltot. Ebből eredően minimális légmozgás volt csak tapasztalható, nagy örömömre szélcsendes időnk volt. Az levegő maximális hőmérséklete 27-30 Celsius-fok között mozgott, amivel nagyon kellemes közérzetet teremtett. Ez az idő legalább egy 4-5 napja stagnált a térségben, így ennek megfelelően a víz is kellemesen meleg, 25 Celsius-fokos volt. Hasonlóan ígéretes adatokat jegyezhettem a légnyomást vizsgálva is, 1015-1016 hPa között mozogtak az értékek.
Felszerelés kiválasztása
Ezen a horgászaton szükségem volt a nagy dobásokra, mivel a meghorgászott mederszakasz 100-120 méter feletti távolságban húzódott. Ezeket a távokat ráadásul nem volt elég egy lendületes suhintással elérni, a dobásokat pontosan a célzott szigetoldali tereptárgyak közelébe kellett végrehajtani a koncentrált etetés miatt. Ehhez mérten a Zoltán és Diana Horgásztavon az alábbi felszerelést használtam:
1. felszerelés
Bot: By Döme Team Feeder Power Fighter 3,90 XH
Orsó: By Döme Team Feeder Power Fighter 5000
Zsinór: 0,20 mm-es monofil főzsinór + a bot kétszeres hosszának megfelelő Haldorádó Braxx Long Cast 0,20 mm-es fonott előtétzsinór
Végszerelék: A fonott dobóelőke zsinóron egy 35 grammos Haldorádó Pellet Feeder kosarat ütköztettem meg, amely alá egy praktikus Gardner Target Kwik Lok Terminal Pack Green gyorskapcsot kötöttem. Az ebbe rögzített 0,14 mm-es Haldorádó Braxx Pro horogelőkém hosszát 12 cm-re állítottam be, horgom pedig két kedvenc típusom, a Gardner Covert Mugga és Covert Wide Gape Talon Tip típus volt. Ezeket 6-os és 10-es méretekben használtam az aktuális csalik méretéhez igazítva.
2. felszerelés:
Bot: By Döme Team Feeder Power Fighter 4,20 XH
Orsó: By Döme Team Feeder Power Fighter 6000
Zsinór: 0,20 mm-es monofil főzsinór + a bot kétszeres hosszának megfelelő Haldorádó Braxx Long Cast 0,20 mm-es fonott előtétzsinór
Végszerelék: A rövidebbik feederboton használt szerelékkel megegyező.
Etetőanyagok kiválasztása
Az ősz közeledtével a horgászok többsége elhagyja a tejsavas erjesztésű csalogatóanyagok használatát, mivel úgy gondolja, hogy a víz fokozatos visszahűlése csökkenti hatékonyságukat. Ez így tulajdonképpen igaz is, azonban nagyon nem mindegy, hogy ez mikortól érvényesül! Tapasztalataim szerint a FermentX keverékek és magvak áprilistól október végégig, amíg a vizek hőmérséklete 10-12 Celsius-fok alá nem csökken, a ponty- és főként az amurhorgászat egyik legkiválóbb alternatíváját kínálják! Sőt, egyes helyeken még ebben az időszakban is sokkal eredményesebbek, mint bármely más etetőanyag! Alapvetően ezen a túrámon a pontyokat és amurokat céloztam meg, s közülük néhány termetes példányt is szerettem volna megfogni, ezért egyrészt egy fermentált összeállításnak szavaztam bizalmat, másrészt egy rendkívül ígéretes újdonságot, a Fluo Energy Kék Fúzió családot teszteltem. Ezek a csalogatóanyagok elképesztő eredményeket mutattak fel már eddig is, egyre inkább kezdik elnyerni a 2017-ben forgalomba kerülő végleges formájukat!
Két kosaras keverékem az alábbi összetevőket tartalmazta:
1. etetőanyag-keverék:
- 1 kg Haldorádó FermentX Tejsavas Nagy Amur
- 0,5 kg Haldorádó Tejsavas 4X Magmix
2. etetőanyag-keverék:
- 1 kg Haldorádó Fluo Energy Kék Fúzió
- 0,2 kg Haldorádó Fluo Micro Method Feed Pellet Kék Fúzió
- 100 ml Haldorádó Fluo Flavor Kék Fúzió
Mivel csalizzunk?
A csalikat tekintve szintén néhány újdonság teljesítményét igyekeztem próbára tenni, összességében csakis különböző lebegő pelletekkel horgásztam. Többféle ízt próbálgattam folyamatosan, így az édest, gyümölcsöst, valamint a különböző fűszeres változatokat. Ezek kavalkádjából jellemzően a Mézes Pálinka, Kék Fúzió és Fokhagyma Hybrid Method és Kék Fúzió Oldódó Fluo Lebegő variációk működtek legjobban.
Irány a Zoltán és Diana Horgásztó!
Kora hajnalban ébresztett az órám a horgászat napjára virradóan. Előző este kissé belemerültem a pakolászásba és az előkészületekbe, mert észre sem vettem, hogy elszaladt az idő. Mindössze néhány órát tudtam aludni, ezért különösen jólesett a hűvös félhomályban gőzölgő kávé. Etyek felé véve utunkat hamarosan megérkeztünk a tópartra. Az M0-s gyorsforgalmin zökkenőmentesen haladhattunk, ezért a tervezettnél még korábban is sikerült odaérnünk. Sebaj, így legalább alaposan szemügyre vehettem a kínálkozó horgászhelyeket. Az említett sziget előtti szakaszon táboroztunk le, majd hamarjában összeraktam felszereléseimet. 10-10 alapozó dobást végeztem kiakasztott zsinórklipsszel a szemközti sziget sarka és az attól jobbra eső pereme elé a két kosaras keverékemmel.
Mire a reggeli pára felszállt a víztükörről, körülöttem is minden a helyére került. A gyönyörű, csendes környezetben rendkívül jó érzés volt hátradőlni fotelemben és várni a kapást. Nem is kellett túl sokat várnom rá, amint a magasra kúszó Nap előbukkant a mögöttem lévő domb felett, a jobb oldali botomon megérkezett az első hal. Igazán jó erőben lévő, hibátlan tükörpontyot szákolhattam, biztató kezdéssel indult a nap!
Hasonlóan biztatóan alakult a folytatás is. Alighogy visszaengedtem a nyitóhalat, egy vehemens pikkelyes eltekerte a rövidebbik botom spiccét is. Rendkívül izgalmas percek következtek ezzel, hiszen egy fantasztikus sötét színű nyurgaponttyal vehettem fel a küzdelmet. Imádom az ilyen sportos, színizom halakat, valódi erőpróba a fárasztásuk!
Néhány átlagos, 2 kilós forma ponty és alig kisebb kárászok töltötték ki a délelőtt maradék óráit. A legmelegebb, déli időszakban ezek érdeklődése is kissé alábbhagyott, ezért dobtam néhány kosárnyi etetőanyagot a szigetoldal korábban kiszemelt területére, hosszabbik feederemmel pedig elkezdtem a szigettől balra eső nyílt vizet nagyobb távolságokban vallatni. Ennek köszönhettem a következő kapást, mely ebéd közben törte meg a csendet.
Nagyon megörültem, amikor bevágás után nem apró ütések és fejrázások jelezték a horogra akadt hal várható méretét, hanem végre lomhán mozgó, testes súlyt éreztem a zsinór végén! Őrá bizony megérte várni! Power Fighter botom magabiztosan, de jócskán kihasználva görbült bele a terhelésbe, nemcsak élvezet, de hatékony is volt vele dolgozni. Néhány perc múlva beigazolódott, amit reméltem: gyönyörű, nagy tőponty teste csillant fel a déli napsütésben!
A kereső horgászattól nem reméltem sűrű kapásokat, azt viszont furcsálltam, hogy a reggel stabilan több halat adó megetetett hely továbbra is csendes maradt. Folyamatosan próbálkoztam a különféle ízű és színű csalogatóanyagokkal, melyekkel vagy hosszabb ideig horgásztam egy helyet, vagy sűrűn váltogatva cseréltem őket. A kísérletezés kettő órával később hozta meg az eredményét, ami bizony minden napon átizzadt percért kárpótolt…
A csodálatos amurfogás tökéletessé tette napomat. Miután szabadon engedtem a termetes torpedót, felhőtlen örömmel néztem a nap hátralévő részére. Ezt javarészt a kisebb pontyifjoncok tették színessé, amik nagy csapatban érkezhettek a tó előttem lévő régiójába, mert szinte mindenhonnan csak ők húzták el csalijaimat.
A délután óráiba merülve gyorsan repült az idő, szinte észre sem vettem, amint lassan eltelt a nap. Ezt az időszakot egy igazán különleges hal tette emlékezetessé, mely a világos órák utolsó vendégeként érkezett. Vad, vehemens kapára emeltem rá, amivel hosszú harc vette kezdetét. Ellenfelem minden erejét és trükkjét bevetve próbált megszabadulni a horogtól, de szerencsére ez nem sikerült neki és majd fél óra férfias küzdelem után fáradtan siklott a merítőmbe. Szemet gyönyörködtetően szép, hibátlan, nyurga testű tőponty terült el előttem a matracon. Akárcsak aranyló testének minden pontja, a szája is teljesen hibátlan és feltűnően vaskos volt. Egyetlen sérülés vagy régebbi, már beforradt seb sem volt rajta, biztos voltam benne, hogy én tarthattam elsőként a kezemben ezt a fenséges állatot.
Méltóbb zárást aligha kívánhattam volna nappali horgászatom végére. Közeledett az éjszaka, én pedig új tervekkel, új praktikákkal készültem a tó öreg lakóinak becserkészésére. Kíváncsi voltam, mit tartogat számomra a víz és vajon tudom-e überelni azokat a fantasztikus fogásokat, melyekkel a nap során gazdagodtam.
Egy biztos, elszántsággal telve vágtam bele ebbe az időszakba is! Hogy miként sikerült az éjszakai horgászat? Megtudhatjátok, ha elkísértek a holnap megjelenő második részben is!
Írta: Putz Tamás
Fotók: Császár Bence
