Sokan félnek és szinte ódzkodnak az iszapos területek meghorgászásától. Reálisan gondolkozva az iszapban találhatók meg azok a természetes táplálékok, amik a pontyok legfőbb élelemforrását jelentik. Az öreg, tapasztalt pontyok egytől egyig az iszapos részeket pásztázzák és keresik egész évben. Hogyan keresem és horgászom meg én ezeket a területeket? Erre próbálok meg pár ötletet, tanácsot adni!
Hasznos eszközök
A helykeresés sarkalatos pontja a megfelelő eszközök kiválasztása az adott vízterülethez mérten. Jelen esetben egy teljesen átlagos tavat vegyünk figyelembe, melynek átlagmélysége 2-3 m közé tehető. A mederviszonyok feltérképezésének legegyszerűbb és legpraktikusabb módja a radar. Itt nyomon tudjuk követni a meder változásait, illetve az iszap vastagságát is. De sok esetben e drága eszköz nélkül is minden gond nélkül tudunk tájékozódni. Nem kell hozzá más, mint egy medertapogató rúd és egy csöppnyi türelem. A rúd segítségével tökéletesen feltérképezhető az iszap vastagsága és az állaga is. A másik praktikus eszköz a meder-mintavevő fej. Használatával megvizsgálható az iszap állaga és a benne rejtőző apró élőlények.
Vágjunk bele!
A művelet eredményességéhez szükségünk lesz egy meder-mintavevőre. Próbáljunk meg kiindulási pontként elsőként megkeresni az iszap és kemény mederanyag találkozási pontját, majd innen az iszap felé haladva kezdjünk el mintákat venni.
Mire figyeljünk a megfelelő horgászhely kiválasztásánál?
- Az iszapnak ne legyen természetellenes, büdös szaga
- Ne legyen tele levéllel, ággal
- Amikor tapogatunk, ne törjenek fel gázok
- A rothadó iszapot kerüljük el!
Mit keresünk az iszapban, melyek az ígéretes területek?
- Szúnyoglárva telepeket
- Kagylókat, kagylómaradványokat
- Kisebb rákokat vagy bármilyen egyéb, apró élőlényt
- A kemény és a lágy iszap közti átmenetet
Csali és a csali felkínálása
A tapasztalatok alapján kétféle bojli bizonyult a legeredményesebbnek. Az egyik az édes ízvilág, ami teljesen elüt az iszap fanyar szagától. A másik a májas ízvilág, a májban megtalálható aminosavak és enzimek a legtöbb vízen felkeltik nagy pontyok érdeklődését (hiszen hiánypótló táplálékforrás), így tökéletes, ínycsiklandozó falatnak számít. Két csalit szeretnék itt kiemelni, amelyek megfelelnek az elvárásaimnak, ezek a Haldorádó Big Fish és a Spicy Red Liver. Ezzel a kettővel szerintem a legtöbb vízterület eredményesen meghorgászható. Talán kevesen tudják, de a pontyok akár 10-12 cm mélyen tudnak szívni az iszapban, de ha kell, ennél mélyebbre is tudnak „ásni”, tehát nem tud előlük a legígéretesebb falat sem elbújni. De nyilván előbb rábukkannak a csalinkra is, ha az nem az iszap mélyén, hanem annak felszínén található. Ezért célszerű az iszapos területeken a csalinkat kikönnyíteni. Erre a célra a wafters bojlik a legmegfelelőbbek. A másik megoldás a hóember csali (1 süllyedő + 1 pop-up bojli). A színeknek is fontos szerepe van, az iszapon általában a piros színű csalik a kelendőbbek.
Hideg vízi pontyok és az iszap
Ahogy vizeink hőmérséklete 10 Celsius-fok alá csökken, úgy a pontyok emésztése is pár óráról sokszorosára nőhet. Ilyenkor az etetésünk mértéke is minimalizálódik, és igyekezzünk minél koncentráltabban és attraktívabban horgászni. Ekkor különösen felértékelődnek az iszapos részek, hiszen a drasztikusan csökkenő természetesen táplálékbázis egyedüli „termelői” és megtartói, de kapacitásuk, ahogy csökken az víz hőfoka, itt is folyamatosan csökken. Ha ilyen területre találunk, mindenképpen próbálkozzunk a környékén! Mivel? Maximálisan 5-10 szem bojli PVA-ban felkínálva, a horog mellett. Ha bízunk a helyben, sőt még halmozgást is láttunk, akkor már csak türelmesnek kell lenni! Nem kell kapkodni!
Ebben az időszakban a két napig bent ázó bojli teljesen megszokott. A tapasztalat és az elszántság többnyire meghozza gyümölcsét. A cikkemben látható két pontyot is jó harminc centiméteres iszap tetejéről sikerült merítőbe terelni, majd a fényképezőgép elé tartani! Szóval, az iszaptól nem kell félni, sőt keresni kell, és eredményesen meghorgászni, mert bizony tartogat sok szép meglepetést!
