Szerettem volna egy újabb projektet a Holt-Maroson, ezért úgy döntöttem, hogy egy másik szakaszt is megpróbálok. Ezt kevésbé ismertem, de annál izgalmasabb a kaland, ha még több minden vár felfedezésre. A céljaim most is hasonlóak voltak, mint általában, az adott körülményekhez és a helyhez mérten a legtöbbet akartam kihozni a horgászatból. Lássuk hát a Csatorna kihívást!
Bevezető:
A Kertvárosi titkok című filmemben már bemutattam, hogyan oldom meg a horgászatot egy ilyen kisebb kanálison. Mivel minden víz más és más, ki szerettem volna magam próbálni egy másik, de nagyon hasonló vízen is. Az igazsághoz tartozik, pár alkalommal már horgásztam itt, sőt szép halakat is fogtam, köztük egy hatalmas amurt. Az igazi motivációt viszont Kristóf barátom parádés tükröse jelentette, azt a halat szerettem volna megfogni.
Holt-Maros:
A Maros egykori kanyarulatából, amelyet a folyószabályozás során, 1860-ban választottak le, egy több mint 4 km hosszúságú, 10-15 m széles holtág keletkezett. Zöld folyosóként húzódik Újszeged szívében, ahol tekintélyes méretű örökzöldek, nádassal tarkított part, virágok, csend és nyugalom fogadja a látogatót. A természet nem zavartatja magát a városias környezetben: száznegyvenhárom madárfaj, többek között nádiposzáták, törpegém és nádirigó, továbbá mocsári teknősök és kétféle védett bogárfaj egyedei élnek a Holt-Marosnál. A vízmélység 1-2 m között változik, több mint tízféle hal él benne, ezért a horgászok egyik kedvelt célpontja Szegeden belül.
Taktika:
Azt a helyet szemeltem ki, ahol a nagy amurt is fogtam, illetve Kristóf a szép tükörpontyot. Itt horgásztam kizárólag, e helyen akartam elérni a célomat. A csatornákon jellemzően a törés alját horgászom, itt sem volt másként. Általában az ilyen jellegű helyeken egy kisebb iszapréteg található, melyben előszeretettel keresgélnek a nagyobb halak.
Végszerelék:
Jól bevált inline szerelékeket alkalmaztam, melyek sokszor bizonyítottak. Ami a súlyt illeti, nekem a 100 gramm környéke itt elegendőnek bizonyult. Többféle horogelőke is működött, de a hagyományos csomómentes kötés és a Blow out tube rig volt a legjobb ide is.
Etetés, csalik:
A koncentrált etetés fontos itt is, nem a nagy mennyiség. Fontos megjegyezni: az etetés bizonyos mértékig megengedett, erről a helyi horgászrendben olvashattok. Vannak zavaró halak a vízben, mint a különféle fehérhalak, kisebb pontyok, valamint a teknős is megnehezíti az itteni horgászatot, törpeharcsa viszont szerencsére nincs.
Etetésre és csalizásra kizárólag a Spanyol Mogyoró bojli jött szóba. Ez a natúr, hallisztmentes, kicsit csípős csali már számos alkalommal hozta a kötelezőt, most sem volt ez másként. Vagy magában használtam egy szem süllyedőt, vagy egy Hot Mango pop-up bojlival könnyítettem ki. A nagyobb halak az egy szem csalira érkeztek.
Összegzés:
Elmondhatom, tanulságos horgászatok voltak, sokszor a fogáshoz (a sikerhez) vezető út izgalmasabb, mint maga a halfogás. Most is ezt éreztem. Jó kis kaland volt, de van még célom, így terveim szerint folytatjuk!
Írta: Rokolya Péter
Fotók: Bori Kristóf, Putz Tamás
