A történet és a túra beszámolója onnan folytatódik, hogy a chipelést követően „Petike” visszanyerte szabadságát és úszkálhatott tovább éltető elemében. Bevallom az igazat, erre a fogásra valószínűleg nagyon sokáig emlékezni fogok. Amit pedig tanulságként gyorsan levonhatok a történtekből, az nem más, mint hogy mindig kell lennie a fejünkben több opciónak, és sosem szabad leragadni egy adott helynél vagy adott elképzelésnél. Természetesen sok összetevős egy ilyen hal megfogása, ahol – lássuk be! – nem úszkálnak tízesével hasonló társai. Ha maradtam volna az általam favoritnak vélt helynél, akkor benne van, hogy lógó orral távoztam volna. Így Nektek is azt tudom tanácsolni, hogy bátran váltsatok, illetve legyen mindig a tarsolyotokban több ötlet, mert ez pecátok sikerességét döntően befolyásolhatja.
Sok izgalom jutott a hajnalra, így arra lettem figyelmes, hogy nem csak reggelizni nem volt idő, de már az ebéd is közeledett. Ennek megfelelően egy gyors kajakészítést is beiktattam. Volt is erre időm, hiszen a nappali órák viszonylag csendesen, bár nem eseménytelenül teltek.
Nincs abban semmi meglepő, hogy egy Solti Kis-Duna jellegű vízen a nappali órák nem feltétlen halbőséggel telnek el. De ez nem azt jelenti, hogy hátratett kézzel várjuk a sült galambot. Én sem így tettem! Számos ötletem volt a napközbeni kapásszám növelésére. Ezek közül is kiemelem a PVA termékek jelentőségét ebben az időszakban. Mint azt említettem is az előző részben, a víz bizony még jéghideg volt. Nem láttam akadályát, hogy ebben az időszakban e technikát is alkalmazzam.
A horgászatom eleje csendesen és kapástalansággal telt, viszont a hajnali tükröst követően végre megtört a csend. Sikerült eljutnom nappal is kapásig. Nem is kell túlzottan sokáig ragoznom a dolgot, a kapás a hideg víz ellenére is nagyon intenzív volt.
Jólesett végre egy nappali akció. Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de én szeretem előkekötéssel elütni az időt a vízparton. Szoktuk mondani, hogy a vízparton minden étel finomabb. Vallom, hogy ez minden másra is igaz, így az előkekötésre is.
Az alábbiakban jöjjön pár kép azokról a csalikról és bojlikról, amelyek e horgászaton nálam voltak. A Krill Force Indian Spice mellett a tavaly itt kiválóan működő Max Motion Champion Corn bojli is természetesen velem jött, és horgásztam is vele. A bages technika alkalmazása során igyekeztem variálni a kisebb méretű csalikat is, így került előtérbe egyik 2026-os újdonságunk, a Tornado Pop Up XL Smoke sárgadinnye ízesítésben.
A sötétedés ebben az időszakban elég gyorsan beköszöntött még, így sok időm nem volt a napsugarak kiélvezésére. Végszerelékek frissítve, helyek megetetve. Jöhetett az éjszaka, tele reménnyel és izgalommal.
Gyorsan reggel lett, és bizony a kapásjelzőim némák maradtak – ezzel el is kezdődött a túra utolsó 24 órája. Korán keltem, hogy végre emberi időben tudjak reggelizni.
Újabb pozitív visszajelzést kaptam a PVA hálóba töltött csalogatóanyagok hatásosságáról. Higgyétek el nekem, minden halért vért kellett izzadni ezen a horgászaton. Nagyon boldog voltam, hogy az utolsó napra is jutott fogás.
Engedjétek meg nekem, hogy kicsit magáról a helyről is beszéljek! A horgásztanyán belül találjátok azt a halőrházat, ahol egy nagyon finom kávé mellett a tanyagondnok, Vagyon Miklós barátom tanácsait megfogadva és segítő szavait magatokba szippantva indulhattok felfedezni a holtág rejtelmeit.
Az ideérkező, adott esetben családos horgászokra is gondolva tágas, jól felszerelt kis házban is lehetőség van megszállni. De továbbmegyek, a tanya területén egy hangulatos kis játszótér is található.
Nagyon fontos mérföldkőnek érzem ezt a túrát. Sok-sok hasznos tapasztalással és – többek között – egy holtágból fogott tükörpontyrekorddal is lettem gazdagabb. Egy dolgot tudok biztosra mondani, hogy ide mindig örömmel térek vissza – ez az elbeszélt túrára is gaz volt. Nagyon várom, hogy újra itt horgászhassak majd. Köszönök mindent, Solti Kis-Duna!
Írta: Ördög Erik
Képek: Ördög Erik
