Az idei évben elhatároztam, hogy egy tőlünk nem messze fekvő bányatavon, egész pontosan a Decsi homokbánya-tavon kezdem meg a horgászatot. A víz jó halállománnyal rendelkezik, jó pár kapitális egyed is lakja a tavat, amit az évek folyamán én is megtapasztaltam már…
Az első horgászat március 14-től 18-ig zajlott. Szerda délután meg is érkeztünk a tóra, ahol - mint mindig - most is baráti fogadtatásban részesültem a kora tavaszi napsütéses időben, azután pakolás következett az általunk kiválasztott és jónak gondolt helyre. A bója kihelyezésénél próbáltam azt a köztes mélységet megtalálni, ahol a pontyok éppen tartózkodhatnak, ezért az 1,8-2 m-es vízmélység mellett döntöttem. A víz hőmérséklete 5-7 Celsius-fok volt.
Taktikám az volt, hogy a bója körül megetettem egy nagyobb területet, de csak amolyan „spórolósan” és az ott megállt és táplálkozó pontyokból próbáltam elcsípni párat. A bója elé 5-6 m-es körbe kb. 2-3 kg magmixet szórtam, ami tigrismogyorót, búzát, kendermagot, kukoricát és vörös kölest tartalmazott, továbbá 50-60 szem 16-18 mm-es bojlival is beetettem, amiket egyesével dobtam egy még nagyobb körbe. Csalinak az egyik botra egész kicsi, 14 mm-es otthon gyúrt Monsterfish bojlit tettem, a másik botra pedig 18 mm-es fűszeres Redarmy bojlit. Mindkét csalit a saját hozzá passzoló pasztájával bepasztáztam, továbbá mindketten kaptak egy kis PVA csomagot, ami darabolt bojlit és gyors oldódású pelletet tartalmazott.
A szerelékek bedobása után az első kapásra nem kellett sokat várni, este tíz óra körül meg is volt az első kisebb pontyocska, amit reggelig további 5 társa követett. A mozgalmas éjszaka után pár szem bojlit jutattam dobócsővel a 60 m-re lévő bójához, ami után újra kapásaink lettek. Napközben folyamatosan fogtam a pontyokat, csak a halak átlagsúlyával volt problémám, de gondoltam, majd megjönnek a nagyok is. Az első szebbecske pontyra péntek délelőttig kellett várni: ez egy 6,5 kg-os töves volt, ami a Monsterfish bojlira éhezett meg. Gyors fotó és puszi után már úszhatott is tovább.
A hosszú tél után nagyon örültem annak, hogy ilyen szép időben kint lehettem a természetben és horgászhattam végre. A tavaszi időnek nemcsak én örültem, hanem uszonyos barátaim is, akik folyamatos kapásaikkal gondoskodtak arról, hogy ne unatkozzak, ha egyszer már itt vagyok, de sajnos egyre jobban közeledett a túra vége is.
Reménykedtem abban, hogy amíg itt vagyok, sikerül legalább egy szebb pontyot matracra fektetnem és lefotóznom, de eddig csak kisebbek mutatták magukat. Minden este és reggel megetettem a bója környékét kb. 60 szem bojlival, aminek jelentős részét elfeleztem, illetve negyedeltem, továbbá napközben mindig csöveztem pár óránként 5-6 szemet a meghorgászandó területre, hogy az oda érkező pontyok mindig tudjanak csipegetni valamiből.
Elérkezett a túra utolsó éjszakája. Fél nyolc körül lehetett az idő, éppen barátnőmmel beszéltem telefonon, amikor hirtelen folyamatos, húzós kapásra lettem figyelmes. A telefont ledobva azonnal a bothoz siettem és a bot felemelése után egyből tudtam, hogy jobb hallal van dolgom, ami jobbra oldalazott. Szépen, komótosan úszkált fel-le, majd tízperces fárasztás után a merítőmbe csusszant egy szép, egészséges tükrös. A mérleg 10,50 kg-nál állt meg. Rendkívül boldog voltam, hiszen megvolt az idei első 10 feletti pontyocska.
Ezután az éjszaka folyamán fogtam még jó pár kisebb pontyot, majd reggel elkezdtem pakolászni és elhagytam a tavat, de ekkor megfogadtam, hogy addig járok vissza, ameddig nem fogok legalább egy olyan pontyot, ami közelebb lesz a 15 kilóhoz, mint a 10-hez!
Már alig vártam a következő horgászatot, ami március 23-tól 25-ig tartott. Ezen a horgászaton a tó elején lévő kotrásba ültem, mivel itt időnként elég sok nagyobb pontyot szoktak fogni. Elhatároztam, hogy csak bojlival fogok etetni ezen a két napon. Itt a meghorgászandó táv nem haladta meg a 40 métert. Volt előttem egy törés, ami 1,5 m-ről 2 m-ig mélyült, ide horgásztam mindkét botommal. Ahogy besötétedett, el is kezdtek jönni az első kisebb pontyocskák, majd a mozgalmas éjszaka után napközben elhallgattak a jelzők. A következő este került pár szem bojli az előttem lévő területre, ezután reggelig 5 pontyot sikerült fogni, de sajnos mind kicsi volt. Mivel ezúttal csak két napra jöttem - és ez a két nap elég hamar el is telt -, a pakolás következett, majd irány haza. Már az autóban, a hazaúton elkezdtem tervezni a következő horgászatot.
A tavaszi szünetnek köszönhetően április 3. és 7. közé szerveztem a következő horgászatot. E három napon arra a helyre ültem, ahol az első horgászaton voltam. A bója kihelyezése után 2 kg extra méretű tigrismogyorót és 2 marék bojlit szórtam szét egy nagyobb területre. Mindkét szerelékemen a hóemberes csalizást alkalmaztam. Erre a horgászatra háromféle csalit hoztam: egy halas Monsterfish, egy fűszeres Redarmy és egy madáreledeles bojlit, az utóbbi kettőt tettem fel kezdésnek. A szerelékek bedobása után kicsit meglepődtem, amikor negyedóra után már el is húzta egy kisebb pontyocska a madáreledeles bojlit - őt még további 4 társa követte egy órán belül, majd csend lett. Ahogy besötétedett, elkezdtem fogni a pontyokat, reggelig 6 darabot fogtam az 5 kilós súlyig. Reggel 2 marék tigrist és 60 szem bojlit szórtam a bója köré egy nagyobb körbe. Délelőtt tíz órakor meg is érkeztek az első kisebb pontyok majd egyre nagyobbak, ezután sorba fogtam a pontyokat egészen 7-8 kg-ig.
A délután órákban még egy meglepetés amur is becsúszott, neki a madáreledeles bojli ízlett. Miután így elkezdtem fogni a pontyokat, megpróbáltam szelektálni: mivel a megfogott halak között elég sok volt a kicsi, előkerültek a 24-28 mm-es bojlik.
Ezután csak nagyméretű bojlikkal horgásztam, amikkel ugyan fogtam kisebb pontyokat is, de több volt a nagyobb testű példány. Éjszakánként is 3-5 kapásom volt, de az mind 5 kg feletti példány volt, azonban az a bizonyos „nagy” csak nem akart megjönni. Sötétedés előtt az egyik botomra egy 25 mm-es, pellet alakú Monsterfish bojlit tettem fel, amire sötétedéskor egy füstölős kapás érkezett. Félórás fárasztás után megfogtam a túra halát, akivel már két éve is találkoztam. Mire a halat megmerítettem és elláttam, már be is sötétedett.
A fogás után rendkívül boldog voltam - sikerült, amit terveztem: fogtam egy nagyobb pontyot. Gyors csalizás után újra bedobtam, majd lefeküdtem volna aludni, reggelig azonban a nagy csalik ellenére is fogtam pár kisebb pontyot.
A következő napon és éjszakán egy 11,50 kg-os amuron kívül pár pontyot sikerült fogni 7-8 kg-ig. Sajnos eljött a túra vége, ezért pakolni és indulni kellett haza, de így, utólag belegondolva nagyon boldog vagyok, mert egy sikeres horgászatot zártam. Rajtam kívül többen is horgásztam a tavon, de mindenki más csak kis halakat tudott a partra csalogatni. A nagy csalik meghozták a hozzájuk fűzött reményeket. Az utolsó túrát végül 54 db ponttyal zártam, amiből 14 db volt 6 kg felett, továbbá két amurt, egy 9,5 és egy 11,5 kg-ost is fogtam.
A szerelékről még mondanék pár szót. Az első két túrán kis csalikkal horgásztam, amikhez vékonyabb húsú, kisebb horog passzolt, ezért a Fox cég Kuro S2-es horgával horgásztam 6-os mértben, ez tökéletesen be is vált. Ahogy melegedett az idő és a halak is egyre bátrabban ettek, előkerültek a vastagabb húsú és nagyobb horgok is a nagyobb csalikhoz: az utolsó horgászaton 4-es Korda Wide Gape és 2-es méretű Gamakatsu Super Rig Hook horoggal horgásztam. Lehet, hogy a 2-es méret nagynak tűnik, de ez a horog alul van méretezve: akkora a 2-es méret, mint egy átlagos 4-es méretű, továbbá e horog szárára a jobb akadás érdekében mouthsnagger-t tettem fel. Az előke 25 lb-s volt 20-25 cm-es hosszban. A végszerelék az aljzatra fektetéséről a 100 cm hosszú 45 lb-s leadcore gondoskodott. Ólomnak Fox Horizon Inline 85 g-ost használtam.
Remélem, ezzel a kis írással tudtam segíteni azoknak, akik horgászni mennek, illetve akik esetleg el akarnak látogatni erre a nem túl nagy, mégis gyönyörű tóra. Kívánok mindenkinek hasonló élményeket a vízparton. És a legfontosabb: CATCH and RELEASE (fogd ki és engedd vissza)!
Karaszi Zsolt (Bojlis Zsolti)
