Alcímként akár azt is adhattam volna: "Miként mérjük össze a modern viszonyokban erőnket, tudásunkat a dunai kapitális ponttyal?" Biztosra veszem, hogy nagyon kevés az olyan vizeket járó horgászbotos természetbúvár, akit nem vonzz a nagy hallal való küzdelem gondolata. Ismerkedésünkkor megígértem, hogy bemutatom Önöknek a határon túl élő horgásztársaim módszereit, tapasztalatait, szokásait. Ezúttal Darko Popov, a Dunán és az európai vizeken érvényesült szerbiai vérbeli pontyhorgász észrevételeivel, elgondolásaival ismertetem meg a Haldorádó olvasóit.
Tapasztalataimra és elméleti tudásomra alapozva igyekeztem mozaikszerűen csak az olyan jelentős és szükséges részletekre hivatkozni, amelyek hűen tükrözik a mai kapitális pontyhorgászat szellemét és kellemessé, meggyőzőbbé teszik a vadonban, a hatalmas folyón a sporthorgászatot. Magyarország dunai ország így Önökön áll, hogy eldöntsék feltár-e új, hasznos és felhasználható részleteket írásom.
Az eredményhez vezető tízparancsolat következik:
1.A BIZTOS FOGÁSUNK ALAPPILLÉRE A KUTATÁS ÉS A MEGFIGYELÉS LEGYEN.
Induljunk neki a kapitális pontyhorgászatnak. A Duna hullámai a folyó teljes szakaszán pontyokat rejteget. Hol több, hol kevesebb van belőlük, de mindenhol létezik ponty. A vízmeder, a mélység, a talaj ismerete, az áramlatok, a természetes tápanyag, a víz alatti roncsok stb. fontosságát a horgász szakirodalom részletesen leírja, csak annyit fűznék hozzá, hogy mindez döntő fontosságú tényezője a horgászhelyek kiválasztásának, valamint a későbbi eredményes horgászatnak. Csatlakozom ahhoz az állításhoz, amely szerint a vízkiismerése, a ponty lokalizáció és a biotóp ismerete 50 % siker.
2.KELLEMES HORGÁSZATRA VÁLASSZON HORGÁSZHELYET.
Ha csak lehet, ne egyet, néhány alkalmasnak tűnő pontyozó helyet válasszunk. Elsősorban nem fogunk elkeseredni, ha a gondosan előkészített horgászhelyünkön tudatos vagy véletlen hívatlan vendégbe botlunk, továbbá a vízszint magasságának ingadozása ellenére is lesz megoldásunk az akadálymentes horgászatra. Sőt több hely választásával az esélyünk is nagyobb, hogy közülük legalább egy igazi lesz.
3.FIGYELJÜNK A VÍZÁLLÁSRA.
Pontyhorgászatom során szerzett létfontosságú tapasztalat. Ha emelkedik a víz szintje, a ponty nem eszik, és a fogás kimarad. Viszont a megelőző pár órát nem szabad elszalasztani, ki kell használni, ugyanis ilyenkor eszeveszetten falánk a ponty. No jó, veszi észre valaki, de honnan tudom, mikor kezd horgászhelyemen a víz szintje növekedni? Egyszerű ez egész. Minden nap hallgatni kell a vízállásjelentést.
Újvidéken horgászva naponta kísérem a 12-12.30-ig tartó Belgrádi rádió műsorát, és amikor Mohácsnál kezd emelkedni a vízszint, csomagolok és irány a Duna, hisz kitapasztaltam, hogy 5-6 óra múlva a horgászhelyemen is várható az áradás. A nyári fülledt délutánokon különösen déltől két óráig a nagy példányok szívesen harapnak. Ilyenkor érdemes próbálkozni mocsári zöld giliszta csalival is.
4.RENDSZERES ETETÉSSEL BIZTOSÍTSUK A FOGÁST.
Az etetés a pontyhorgászat vaskos láncának, rögtön az obszerváció utáni legfontosabb karikája. A tetszésünknek megfelelő terepen 1 km sávban (igen, jól olvasta, nem gépelési hiba, sőt szeretném, ha megtehetném a 3 km-es sávban is) türelmesen be kell szórni, minden 20-30 méternyire kb. 30 darab bojlit. A kiválasztott helyeinken több etető anyagot kell felhasználni. A magas vízállás és a hajók által felkavart vízhatás nem aggasztó jelenség. A vízzel és vízellen úszó hajók csak ide-oda gurigázzák a bojlikat, ami nem zavarja meg eredeti tervünket.
Már az idő kinyílásával megkezdeném a 2-3 hónapig tartó, minden másnap megismételt etetést és valahol júniusban kezdeném meg a horgászatot.
Miért kell ilyen hosszú etetési idő?
Azért, hogy az új táplálékkal találkozó óvatos nagyhalak bizalmát megnyerjük. A több helyen vízben fekvő, kiváló minőségű etetőanyag keresése, a lusta halakat is úszásra serkenti.
És még egy dolog.
Egy nappal a horgászat előtt a körzet medrét be kell szórni kellemetlen szagú áztatott kukoricával (olyannyira büdössel, hogy vízbedobáláskor eszünkbe jusson, milyen jó lett volna, ha a horgászfölszerelésünkbe csomagoltunk volna egy gázmaszkát). A kimosott keményítő vonzza a dévéreket és a pontyokat. Miért hangsúlyoztam ki a dévéreket? Mert intenzívebb tevékenységükkel odacsalogatják a pontyokat.
Még valami. Horgászbotjainkkal vízre érve ne csodálkozzunk, ha az etetett helyünkön nem látunk pontymozgást. Ez egy biztató jel, amely arra vall, hogy annyira ízlik a pontyoknak a bojlink, hogy eszük ágában sincs, hogy elmozduljanak a színhelyről.
5.FEJLESSZÜK KI A DUNAI BOJLIS-RECEPTET.
Használjunk minél több természetes anyagot. Alapul a gorombára darált kukoricadarát, a finomra őrölt kukoricalisztet, a magas zsírtartalmú szójalisztet, a grízt, a búzalisztet és a prézlit ajánlom. Az említett elemek bojlis receptünk 70 százalékát képezzék. A megmaradt részbe tapasztalatra alapozott észrevételem szerint bekerülne még a finomra őrölt pisztráng eledel, homoki angolnából vagy a heringből készített halliszt, és a ROBIN RED. Az utóbbit imádják a pontyok, vitamindús, ásványi anyagokat tartalmaz és karakterisztikus, vörös szint kölcsönöz a bojlinak.
Lássuk az egy kilogramm mennyiségre a bojlis receptet:
Goromba kukoricadara | 10% | 100 g |
Gríz | 20% | 200 g |
Finom kukoricaliszt | 20% | 200 g |
Szójaliszt | 20% | 200 g |
Pisztrángból készített halliszt | 20% | 200 g |
Robin Red | 10% | 100 g |
Illatosító szerek adagolása szükségtelen. Ha mégis valaki ragaszkodna szokásaihoz a Duna élővilágát figyelembe véve (sok a kagyló), természetesen nem reklámcélból, a természetes anyagokat tartalmazó "Green Lipped Mussel" Nutrabaits cég terméket ajánlanám.
A leirt összetétel a tavaszi és őszi bojlizásra kiváló recept.
Nyári bojlizásra, amikor már erős a vízfelmelegedés a pisztráng halliszt helyett jobbnak tartom a haldiétás őrölt kendermagot és ánizslisztet, melyhez egy kis édesítőt is adnék (például a Corn Steep Liquor-ból 4 millilitert). Ne feledjük, a dunai pontyok szeretik a kukoricát. Ez a poenta.
6.ALKALMAZZUNK MEGFELELŐ FELSZERELÉST ÉS KELLÉKEKET.
Nyári hónapokra az előke 20-40 cm-es, ősszel és tavasszal 10-15 cm-es horogtávolságot választom. Hőmérséklet csökkenéskor, az amúgy is óvatos pontyok, legkevesebb kételkedése is döntő lehet. Jómagam még ma is a legendás D.A.M. Quick 440-es orsóval horgászom. A kitartó erős horgászbotokra 0,35-0,40-es zsinór elegendő.
És milyen horog kerüljön a zsinór végére?
Bizonyára a kedves olvasó elcsodálkozik, hogy 90 százalékban a 6-os nagyságú ASHIMA C310-es horgokat használom. Hozzáfűzöm, velük már 19 kilós nyurga pontyot is kiszedtem, úgyhogy eszem ágában sincs, őket lecserélni.
7.TARTSUK MAGUNKAT A TERMÉSZET TÖRVÉNYEIHEZ ÉS VÉDDJÜK A TERMÉSZETET.
8.NE LEGYÜNK TELHETETLENEK.
Csak annyi halat vigyünk haza, amennyit elfogyaszthatunk!
9.A KAPITÁLIS PONTYOKAT ENGEDDJÜK VISSZA!
Adjunk lehetőséget horgásztársainknak, hogy ők is foghassanak kapitális halat.
10.A NAGY HALAKÉRT KÜZDENI KELL.
Míg a horgász bölcselkedik, a pontyé a döntés. A szövegben leírt gondolatok hosszú évek tapasztalatát és a modern elmélet ismeretét egyaránt magába foglalja. Hiszem azt, hogy a Dunán is, sikerrel lehet bojlizni.
Nincsen rózsa tövis nélkül, a nagy halakért is, mint a többi nagy dologért az életben küzdeni kell.
Remélem, a közeljövőben ismét bojlizni fogok a Dunán.
Aki netán tán szándékomban megelőzne, annak sok sikert kívánok a pontyfogáshoz!
