Bár már javában benne vagyunk az új évben, mégis szívesen gondolok vissza december végére, az utolsó horgásztúrámra, aminek élményeit veletek most megosztom. Az idő akkor inkább tűnt késő ősziesnek, mint kemény téliesnek, ezért egy barátommal elhatároztuk, hogy elmegyünk egy „évzáró” pecára. A horgászat helyszínül a Dombóvár mellett található Bontovai horgásztavat választottuk, ahol ha az ember mindent jól csinál, sok szép emlékkel és csodás halakról készült fotókkal térhet haza!
Előző évem horgászat szempontjából különösen eseménydúsra sikerült. Sok gyönyörű, kapitális halat tudtam ideiglenesen matracra fektetni természetes és intenzíven telepített vizeken. Ennek megkoronázásaképpen jött az ötlet, hogy még menjünk el horgászni.
A helyválasztás során kicsit törtük a fejünket, de a jó időre tekintettel a tó végében található 4-es állásra esett a választásunk. Ez a rész nem tartozik a tó legmélyebb részeihez, de több akadó, törés, gödör is tarkítja a pályát, ami jó haltartó helynek számít.
December 21-én reggel el is foglaltuk a horgászhelyünket. A szikrázó napsütésnek köszönhetően pólóban kezdtük meg a felszerelések kicsomagolását és a bójázást. December végén ajándék az ilyen idő, amit ki is kell használni!
Két bóját helyeztem el. Az egyiket az előttem lévő patakmeder szélén, ide a Black Squid ízesítést szántam. A másikat a tőlem balra lévő akadók elé tettem, oda Green Peppert szórtam. Az etetett helyek mellett kereső horgászatot is terveztem egy szem pop-up csalival csábítva gyengén táplálkozó barátainkat.
Az etetéseimet a Haldorádó Green Pepper és Black Squid főzött és oldódó bojlikra alapoztam. Ezt egészítettem ki halas pellettel, CSL pellettel és chilis magmixszel. Nem etettem sokat, csupán pár maréknyi etetőanyagot szórtam a bójáimhoz, hiszen csak pár fokos volt a víz. A kevesebb, de koncentráltabb etetést helyeztem előtérbe.
11 óra körül a botok már csak a halak jelentkezését várták. Az első kapásra délután fél 3-ig kellett várni. Barátomnak érkezett egy 7 kilós töves. 15 perc múlva elfüstölt az én botom is. Egyből éreztem, hogy jó hal küzd a horgomon. Először elhúztam az akadótól, majd jobbnak láttuk, hogy csónakból folytassuk tovább a fárasztást. A hal negyedórán keresztül csak forgatta és vontatta a csónakot, ahogy kedve tartotta. Ekkor már éreztem, hogy igazán jó hallal van dolgom. Amikor megmutatta magát, már tudtam, hogy 20 kiló körül lesz a súlya. Végül félórás, nagyon izgalmas fárasztás végén a merítőbe csúszott az öreg ponty. A parton egyből felismertem a halat. Legutóbb, mikor október végén itt horgásztam, akkor is megfogtam. Szinte el se tudtam hinni, főleg hogy akkor is ugyanígy ő nyitotta a horgászatom. A mérésnél kiderült, hogy most 8 dekával könnyebb volt. Boldogan engedtem vissza az ő világába és húztam vissza a felcsalizott horgot.
Ezután nem sokkal érkezett egy 5 kilós tükrös, aztán besötétedett, ahogy télen illik. Ekkor nagyon visszaesett a hőmérséklet, ezért visszavonultunk a faházba, ahol már kicsivel jobb volt az idő. Mindketten nagyon fáradtak voltunk, emiatt elég hamar elaludtunk, de a halak nem igazán hagytak minket 10 percél tovább aludni. Viszont egyelőre a kisebb egyedek jelentkeztek a horgaimon.
Úgy éjfél felé már érzetem, hogy a levegő hőfoka igencsak fagypont alá esett. Ez azt eredményezte, hogy minden megfagyott, és a tó szélét is jég borította. 1 óra felé barátomnak jött egy 10,9 kg-os tükrös. Mihamarabb visszajutattuk a végszerelékét, majd gyorsan visszabújtunk az ágyainkba, mert kint gyorsan megfagytunk volna… :)
Egy egyszerű in-line szereléket alkalmaztam. Körülbelül egy 1 m-es leadcore-t kötöttem a főzsinórom végére, erre jött a PB Products ólomkapocs, amibe a 80 g-os ólmot akasztottam. Majd jött egy előkerögzítő gyorskapocs, amibe az előkémet húztam. Az előkém egy lágy, 18-as fonott volt, erre kötöttem a 4-es és 6-os méretű horgokat. A csalikat ilyen hideg időben mindig kikönnyítem, mert a halak gyengén táplálkoznak és a kikönnyített csalit könnyebben tudják felvenni. Az etetésekre horgászva az egyik botra Green Pepper hóember került, a másikra pedig egy szem Black Squid bojli és egy 14 mm-es ananászos pop-up. Kereső horgászat esetén felváltva epres és Green Pepper pop-uppal csaliztam. Minden csali mellé tettem egy kis PVA csomagot, ami tört bojliból és pelletekből állt.
Reggel újult erővel frissítettük a csalikat, azután a csodás tájban gyönyörködtünk. Délelőtt „csupán” egy kapásom volt, amit egy szép, 7 kilós tükrösre váltottam, majd délután tudtunk fogni párat, az aprajából. De ez cseppet sem zavart minket, mert legalább volt, ami megmozgasson minket.
A második éjszaka előtt a „Black Squides” etetést áthelyeztem egy másik helyre, mert eddig nem igazán adott halat. Az első kapások nekem érkeztek meg, és még mindig a kisebbeket „aprítottam”. Majd társam könyvelhetett el egy 11,80 kg-os pontyot. Ezután elcsendesedtek a jelzők, és később mi is. Hajnalban érkezett több halam, de ezek is még a 4-5 kilós korosztályt képviselték.
A délelőtt barátom 8 kilós koi pontyát leszámítva eseménytelenül telt. Ekkor már csakis az akadót horgásztam Green Pepper hóemberrel, mert eddig az adta a legtöbb és legjobb halakat. Majd eljött a délután, ami sajnos azt jelentette, hogy pakolnunk kell. Kicsit szomorúan kezdtem neki a pakolásnak, mert még maradtam volna pár napig. De abszolút elégedett voltam a fogással. Ekkor elfüstölt a botom, amit az akadó szélére tettem egy PVA zacskó és pár szem bojli kíséretében. Amikor felvettem a kontaktust a hallal, már éreztem, hogy jobb lesz. Nagyon élvezetes, 25-30 perces csónakos fárasztás végén csúszott a merítőbe a hal. Hihetetlen erősen küzdött a hideg víz ellenére. A parton a mérleg 13,83 kilónál állt meg.
Ezután boldogan pakoltunk össze és indultunk haza. Összesen több mint 20 db halat sikerült fogni a két nap alatt. Ezzel az eredménnyel abszolút elégedett voltam, főleg december végén. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ekkora halakat foghatok ilyen időben.
