Szűk társaságunkban már tavaly is szóba került, hogy el kéne menni Mórra, az Ezerjó Major Horgásztóra, azonban valamilyen okból kifolyólag ezt nem sikerült megvalósítani. Idén azonban barátaim invitálására rögtön ugrottam, így belevágtunk a túrába. Ránk fért már, hogy egy kicsit kitörjünk a szürke munkával teli hétköznapokból és ellátogassunk erre a csodás, nagy halakban gazdag vízre.
Az idei év újdonsága a FermentX etetőanyag család. Nagyon sok jót hallottam és olvastam a FermentX etetőanyagokról, ezért a horgászatra kétfélét vittem magammal. Az egyik választásom a Tejsavas Ananászra esett. Mivel tudtam, hogy rengeteg kapitális amur él a tóban, a másik a Tejsavas Nagy Amur etetőanyag lett.
A horgászállásunk elfoglalása és az aperitif elfogyasztása után az etetéssel szerettem volna kezdeni a horgászatot, azonban akkor tudatosult bennem, hogy otthon felejtettem a dőlőbóját. Szerencsére a túlparton volt egy öreg, száraz fa, ami tökéletes támpontnak bizonyult. Az etetőhajó segítségével gyorsan bejuttattam egy-egy kg magmixet, majd behúztam a szerelékeimet is.
A két botra 85 g-os pasztaólmokat kötöttem fel, ezekre tökéletesen fel lehetett gyúrni a FermentX tejsavas etetőanyagot. Az egyik horogra egy szem oldódó, 16 mm-es édes ananászos lebegő bojli került, a másikra pedig az etetőanyagból kivett két szem kukorica egy 10 mm-es pop-up bojlival megtámogatva.
A nagyobb testű halak kifárasztásához erősebb felszerelés kell, főleg akkor, ha akadós terepen pecázunk, ezért Nevis Karma orsóim dobjára 30-as főzsinórt tekertem fel (előtte 25-ös volt a főzsinórom a távoli dobások elérése érdekében).
A délelőtt nagyon gyorsan eltelt - ez biztosan a kipakolásnak, sátorállításnak tudható be, vagy csak szimplán elrepült az idő, ki tudja? -, viszont legnagyobb bánatomra kapástalanul.
Délután három óra felé érkezett meg első halunk süvítős kapással. Márió cimborám bő 10 perces fárasztás végén egy 7,20-as, erőtől kicsattanó nyurgát fogott, amit két szem tejsavas kukoricával és egy rózsaszín pop-uppal sikerült horogra csalnia.
Mielőtt teljesen ránk sötétedett volna, kipakoltuk a lámpáinkat és nekiálltunk a vacsora elkészítésének. Főzés közben bal oldali botomon erőteljes kapásra vágtam be. Első halam meg is akadt! A fárasztás során, ahogy a parthoz ért, többször kirohant, emiatt azt gyanítottam, hogy amur küzd a horgon. A fárasztás végén azonban egy szép, 10,80-as tövest terelhettem a merítőbe. Boldog voltam, hogy végre én is fogtam, és hogy megvolt a sikerélményem.
Újabb 16 mm-es ananászos oldódó bojlit fűztem fel, majd megpróbáltam a nap folyamán etetett helyre húzni a szereléket. Sajnos csak nagyjából tudtam belőni a helyet, mert ugye a dőlőbója otthon maradt. Még ki se ért teljesen az etetőhajó, mikor barátomnak szintén kapása volt. Már a bevágás után érezte, hogy jobb hallal van dolga. Mikor először megpillantottam a lámpa fényében az óriást 20 kg felettire saccoltam. A merítést követően gyorsan a bölcsőbe helyeztem a hatalmas tövest. A mérlegeléskor a digitális mérleg 20,7 kg-ot mutatott. Gyors fotók után óvatosan visszaengedtük a tó öreg lakóját. Úgy látszott, sejtésük beigazolódott: a nap közben nem táplálkozó halak éjszaka aktivizálták magukat. Legnagyobb örömünkre úgy tűnt, nem lesz nyugodt éjszakánk.
Az este tartogatott számunkra még meglepetést, bár éjfélig egy kapásunk sem volt. Mindkét szereléket újrahúztam, a két szem tejsavas kukoricát is oldódó ananászos bojlira cseréltem le. Már úgy voltam vele, hogy kicsit ledőlök aludni, ha már vettem a fáradságot és felállítottam a sátrat a nap során. Épp csak lefeküdtem, mikor Máriónak kapása volt, és mezítláb futott ki a sátorból. Én azért vettem a fáradtságot és felvettem a bakancsot, mielőtt kimentem és segítettem neki megmeríteni egy gyönyörű, 12,30-as torpedót.
Felvettem még egy pulcsit - úgy gondoltam, már tényleg nem fekszem vissza, mert végül is horgászni jöttünk. Az éjszaka során sikerült még egy 11,90 kg-os bajszost zsákmányul ejtenem, ez volt a túra utolsó hala is egyben.
A nappali kapástalanság ellenére jó kis horgászat volt. Biztos vagyok benne, hogy még vissza fogunk térni ide, hiszen csodálatos halakat rejt még magában a móri tó.
Írta: Horváth Viktor (Vitya)
