Nógrád megye méltán híres vízterülete már jó ideje előkelő helyen szerepel az általunk leggyakrabban látogatott horgászhelyek között. Az itteni legendás halállomány már régóta foglalkoztatja a gondolatainkat, hiszen e víztározó számos 20 kg feletti, kapitális ponty lakóhelye. Ezért ebben az évben egy újabb alkalmat szenteltünk az itteni álompontyok becserkészésére…
Egy horgásztúra megkezdése előtt sosem egyszerű a döntés, hogy az ember mikor, hol, hogyan és milyen stratégiát alkalmazva próbáljon szerencsét. Az idei év szeszélyes időjárását figyelembe véve nem volt könnyű dönteni, hogy a tározó mely szakaszán próbáljunk szerencsét. Ami értelemszerűen szóba jöhetett, az a sekély, illetve a mély rész, melyek pont a tó két végén találhatók. Az előbbi választás ugyan szerencsésebbnek tűnhet a tavaszi felmelegedő víz miatt, de mi a helyzet, ha véletlen kapunk egy hidegfrontot?! A mély víz pedig feltehetően akkor működőképes, amikor a kánikulától felforrósodott sekély részről ide „menekülnek” a pontyok az elviselhetőbb, számukra kedvezőbb víz alatti feltételek miatt. Ezeket a lehetőségeket átgondolva választottuk az arany középutat, a szó legszorosabb értelmében, vagyis a tározó középső szakaszán alakítottuk ki a táborhelyet. Így az állandóan változó, szeszélyes időjárás hatására feltehetően mozgolódó pontyokat pont fő útvonalaikon leblokkolva tudjuk majd az etetéseinken tartani!
Miután sikeresen letelepedtünk, következhetett a megfelelő etetési, illetve csalizási technikák átgondolása. A radarozás és a bójázás során tartottuk magunkat a helyi szabályzathoz, miszerint az etetést jelölő eszközöket csak félpályáig lehet elhelyezni. Így ebben a sávban raktuk le bójáinkat a halkereső detektor segítségével és a megfelelőnek vélt helyen. Ezután következett az újabb dilemma: mivel etessünk, mivel csalizzunk?! Mint ahogy az már az előbbiek során is kiderült, túránkat meglehetősen szeszélyes, változékony időjárás jellemezte, ismét kaptunk csapadékot is bőven…
Mindezt alapul véve arra gondoltunk, hogy ezen a horgászaton jobbára a fűszeres dolgokat fogjuk erőltetni, néha egy kis büdös beütéssel. Ennek eredményeként Magic Spice bojlik kész sorakozója került elő mindenkinél, némi Fantasy Fish, illetve Monster Crab pellettel „fűszerezve”. Az etetésből a különböző magvakat ezúttal elhagytuk: mivel a keszegféléket teljes mértékben igyekeztünk elkerülni, csak a fentebb említett termékeinket juttattuk be a bóják mellé. Behúzásnál is ezekből a csalétkekből szórtunk a leengedett végszerelék köré, annyi különbséggel, hogy a koncentrált etetés érdekében PVA hálót is használtunk, melybe értelemszerűen a beszórt csalogatóanyagokat tömködtük.
Nem esett még szó az általunk alkalmazott végszerelék komponenseiről. Előszeretettel alkalmazzuk a Kryston cég számos termékét, többek között a leadcore-ját (Score Gold), az előkezsinórjait (pl. Silkworm), vagy a gyártó által kiadott ólompasztát (Heavy Metal). Ezek mellett főleg a FOX egyes portékái szerepeltek a felhasznált alkotóelemek között, nevezetesen az Arma Point SSC horog 3-as méretben, valamint a Kling on Inline belső zsinórvezetésű, rücskös ólom, melyet a biztos akadás érdekében 113 g-os kivitelben használtunk. További kihagyhatatlan segédeszközként alkalmaztuk a MouthSnaggert, melyről köztudott, hogy a tökéletes akadást segíti elő.
Fontosnak tartjuk azt is elmondani, hogy mely csalik és milyen formában eredményezték nálunk a legtöbb kapást a túra alatt. Tulajdonképpen három olyan termékünk volt, amelyek ezúttal kiemelkedően teljesítettek: a Carp Dream Magic Spice (süllyedő, és lebegő formában), a Hook bojlik közül a Liver Spice, valamint a pelletek közül a Fantasy széria szintén Hook típusú változatai voltak. A felsorolt horogravalók közül a bojlikat „hóember” kombinációban, a pelleteket pedig önmagukba felfűzve vetettük be az etetésünkre érkező pontyoknak. Amit még külön kiemelnénk, hogy a golyók esetén a süllyedő szemet mindig megfaragtuk.
A kiválasztott horogravalók bevetése telitalálatnak bizonyult! Már az első napon beindult nálunk a halfogás, és ebben külön öröm volt számunkra, hogy azonnal a darabosabb példányok közül kezdtünk el fogogatni. A túra legnagyobb hala is rögtön így, „első nekifutásra” érkezett!
Érdekes jelenség volt számunkra, hogy ezúttal a korábbi tapasztalatainkkal ellentétben (amik alapján a kemény aljzatú, kevés iszappal rendelkező szakaszokban bíztunk inkább) homlokegyenest másképp zajlott minden, hiszen a bójákkal megjelölt szakaszok környékén legalább 30 cm vastagságú iszapréteg volt. Többnyire innen is jött a lebegtetés, illetve - pontosabban fogalmazva - a kikönnyítés ötlete.
Az alapozó etetést követően egyből beindultak a kapások, ezért a behúzások során bevitt adagokon kívül további, helyben tartó etetést nem juttattunk be. A halak ennek, no meg persze a jó csaliknak köszönhetően szépen jöttek az egész horgászat alatt, a halfogások során szerzett leírhatatlan örömünket csupán a lehangoló időjárás volt képes elrontani. Mivel az egész túra során minden nap volt csapadék, és az időjósok még ennél is többet ígértek a hátralévő időre, horgászatunkat a tervezettnél végül két nappal korábban megszakítottuk.
De az elviselhetetlen idő mentségére szolgáljon a pontyok kiváló kapókedve, ugyanis számos 15 kg feletti (és alatti) példány került rövid ideig matracra, majd fotózást követően vissza éltető elemébe az öt nap alatt. Ezekből hagytunk meg néhányat írásunk végére:
Végezetül szeretnénk összefoglalni pár szóban az itt eltöltött 5 napot. A borzalmas idő ellenére egy kiváló horgászatot megélve, csuromvizesen és sárosan, de egy élményekben gazdag túrát magunk mögött tudva, boldogan indultunk neki a hazafelé vezető útnak. Egyszóval kiváló peca volt ez is, köszönjük a Palotási-tározónak és Komáromi Tibinek a lehetőséget! Még visszatérünk…!
Addig is kívánunk mindenkinek sok 20 kg feletti pontyot!
