Tarcal kincsei 1. rész – A Citrom-bányató

Tarcal kincsei 1. rész – A Citrom-bányató

Egy különleges lehetőséget kaptunk, hogy a tarcali bányatavon horgászhassunk Hunyadi Ádám barátommal. A cél egy közös álom megvalósításán túl a csekély halállomány felmérése volt, illetve egy nem hétköznapi film készítése. A sors kegyes volt hozzánk, gyönyörű őslakos fekete nyurgapontyokat sikerült fognunk. Tartsatok velünk erre a páratlan vadvízi kalandra!

A bányató
Tokajtól alig negyedórányi távolságra, Tarcal mellett igazi kis gyöngyszemre találtunk. Itt található ugyanis a forrásvizek által feltöltött, gyönyörű környezetű, türkizkék színű bányató – a tarcali bányató, más néven a Citrom-bánya. A Nagy Kopasz-hegy lábánál található Tarcal, egy apró település Szabolcs-Szatmár és Borsod megyék határán. Történelme összeforrt Tokajéval; a híres szőlőtermő vidék vulkanikus és üledékes kőzetekből álló, messziről látszó hegye, a Nagy Kopasz adja Tarcal szomszédságát. A hegy lábánál található a bányató, amely meglepően azúrkék vizével sok turista szívét megdobogtatja. A Nagy Kopasz vulkanikus eredetű andezitét a tavat övező függőleges sziklafalakban is megfigyelhetjük. A bányamunkák után visszamaradt gödröt ez esetben nem a talajvíz, hanem a csapadék és forrásvizek töltötték fel. A község központjából indulva alig egy kilométer séta után a 2015-ben átadott Áldó Krisztus szoborhoz érünk, innen a legszebb a kilátás a bányatóra, valamint a messzeségben felismerhető egykori Tisza-mederből kialakult holtágakra, továbbá halastavakra – és a másik oldalon magára Tarcalra is.
Jó barátom, Hunyadi Ádám és Butta László kedves meghívására lehetetlen volt nemet mondani. Egy különleges lehetőség keretein belül horgászhattunk ezen a csodás tavon. Elsődleges célunk a halállomány felmérése volt, ezzel képet adva a tó jelenéről. A tavalyi évben egy csapat horgászott már a tavon, így tudtuk, hogy kevés halra, kőkemény horgászatra kell számítani. Mivel jelenleg az illetékes hatóságnál e vízre nincs bejegyezve halgazdálkodó, a tavon területi jeggyel nem lehet horgászni, így őshonos fajhoz tartozó halat elvinni sem lenne szabad, azonban sajnos jó páran ezt nem tartják tiszteletben, ami azért probléma, mert emiatt a halállomány jó eséllyel évről évre csökken. Régen egy egyesület kezelte ezt a vizet, a halállomány egy része még akkori túlélő, illetve jó eséllyel a madarak által is került hal a vízbe. A kevés vad ponty ugyan le tud ívni, de a harcsák – melyek a bányató csúcsragadozói – kordában tartják gyarapodásukat. Igazi őslakos, koromfekete nyurgák élnek tehát a vízben, melyek a célhalaink voltak. Az, hogy konkrétan mennyi, csak találgatni lehet, de nagyon kevés. Elsődleges táplálékuk a vándorkagyló, mely a sziklaszirteken megtelepedve kiváló élettérre lelt itt.

A csodálatos tarcali bányató madártávlatból
Komoly kihívás elé állított minket ez a víz
A csónak gyorsan vízre került, irány helyet keresni
A vízről sem utolsó a panoráma

Taktika
A halakat nem könnyű becserkészni – és akkor még finoman fogalmaztam. Elsődleges célunk a halfogás volt, ezért a legegyszerűbb – és ide szerintünk legjobb – csalikkal készültünk. Magmix képezte etetésünket (kukorica, tigrismogyoró, kendermag). A magokat használtuk csalizáshoz is kiegészítve gumikukoricával és különféle pop-up csalikkal. A végszerelékeket 2, 3 és 4 méteres mélységekben helyeztük el.

A technika segítségével gyorsan feltérképeztünk mindent a vízen s a levegőben
4 méter körüli az átlagos vízmélység a bányatavon
Bevetésre kész rig
Az egyszerűbb felkínálásokban bíztunk
Behúzva horgásztunk a pontosság végett
A koncentrált etetés döntő volt itt is
A sziklaszirtekre helyeztünk a végszereléket…
… melyet a lehető legkoncentráltabban etettünk meg

Tehát az egyszerű és nagyszerű csalikra, csalizásokra voksoltunk és napi egyszer frissítettünk. Nem zargattuk feleslegesen a vizet, a helyeket, a kivárásban bíztunk.

Halak
1 nap elteltével az első kapás meg is érkezett. Nagyon jó kis fárasztás végén egy pompás nyurga került a bölcsőbe és a kezembe. Felhőtlen örömöm volt a hal láttán, egy élmény kézben tartani majd útjára engedni az ilyen csodás pontyot. A folytatásban Ádám barátom következett. Szintén 1 napot kellett várni erre a kapásra, azonban megérkezett egy hasonló forma, még feketébb nyurga. Lefotóztuk, filmeztük majd útjára engedtük ezt a szépséget is.

Szákban az első nyurga
Elsőre egy parádés ponty tisztelt meg minket
Bakancslistás fénykép
Parádés uzsonna csodálatos környezetben

Összegzés
Nagyon elégedettek voltunk mindketten, azonban itt volt az ideje, hogy tarcali kalandjainkat folytatva egy új víz felé vegyük az irányt. Köszönjük szépen a lehetőséget Butta Lászlónak és Tarcal községnek, remélem, legalább egyszer még visszatérhetünk! Az ide kirándulóktól, helyiektől pedig kérem szépen, vigyázzanak erre a páratlan természeti kincsre!

Kapása várva
Újabb szépség a bölcsőben
Vaskos, kagylófaló szájuk van az itteni halaknak
Ádám is boldogan tartotta kamera elé pontyát
Vissza, ahová tartozik
Különleges lehetőség volt, hogy itt lehettünk, amit nagyon köszönünk!

Írta: Rokolya Péter
Fotók: Hunyadi Ádám, Rokolya Péter

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.