A tél nem egyformán erős és kitartó, így a tavainkat beborító jégpáncél sem mindig olyan vastag, hogy alkalmas legyen horgászatra. Így volt ez 2010 első havában is, amikor csak a hónap végére alakult ki biztonságos jégvastagság, köszönhetően a tartós fagyoknak. De azért addig sem telt el tétlenül az idő! Horgászni muszáj, hajt a vadászösztön, irány Bokod, amely a téli horgászok Mekkája immár évtizedek óta!
A Bokodi-tó
A Bokodi-tó az 1961-ben induló Oroszlányi Hőerőmű Vállalat számára létesített mesterséges hűtőtó, amely az erőmű melletti rét elárasztásával, vagyis a rajta keresztülfolyó Által-ér felduzzasztásával keletkezett. Az Által-ér Császár községtől délre ered és Dunaalmásnál torkollik a Dunába. Az Által-ér eredeti medre valahol a tó közepén húzódott - ott, ahol a jelenlegi gát található. A gát funkciója a hűtőtó vízében természetesen kialakuló keringés fenntartása. Az erőmű az egyik ágban felmelegíti a vizet, míg a „hideg ágban” lehűlt víz a - technológia miatt keletkezett - gőzt hűti vissza. Az erőmű folyamatos működése miatt a tó télen sohasem fagy be teljesen. A tó körül horgászparadicsom bontakozott ki az elmúlt időben.
Horgászat
Gyermekkori barátom, Dornyi Tamás a megszállott horgászok táborát erősíti - nem rettennek meg a mínuszoktól sem. Ez időben nem a meleg szobában tölti szabadidejét kedvenc hobbija gyakorlása helyett, hanem velem együtt a téli peca lehetőségein gondolkodik. Tamásnak a tavon horgásztanyája van.
Próbálkozásunk előtti napokban sem volt rest - rendszeres etetéssel próbálta háza elé csalogatni a mindenevő bajuszosokat. Nem kímélte idejét és pénztárcáját. Ezúton köszönöm meg neki fáradozását. A siker nem maradt el. A tó egyes részein minimum 5-8 Celsius-fokos a víz, míg máshol akár 18-20 fokra is emelkedik.
A hőfokot nagyban befolyásolja az erőmű hatékonysága. Ha csak 2 turbina működik 10-11 fokos a kiömlő víz. Ha azonban teljes kapacitással (mind a négy turbinával) dolgozik az erőmű, a legzordabb hidegekben is elérheti a 20 Celsius-fokot a víz hőmérséklete! No, akkor jön el az igazi Kánaán, akkor lehet nagyon eredményesen horgászni! Ott tartózkodásom napjaiban a levegő hőfoka egyszer sem emelkedett 0 Celsius-fok fölé, ennek ellenére a különleges mikroklíma (a párolgó meleg víz), még -10 fokban is elviselhetővé teszi a horgászatot.
Időnként gyenge, később egyre erősödő havazás zavarta csodálatos időtöltésünket. A házigazda saját tapasztalata szerint főként a késő esti, valamint az éjszakai órák sikeresebbek még télen is! Tanácsát megfogadva januári horgászatunkat éjszakai kezdéssel ütemeztük. Mindketten dolgoztunk aznap. Munka után indultunk szerencsét próbálni. A tó Tomi otthonához nagyon közel esik, így gyakran kijár esténként egyedül horgászni. Megfigyelése szerint a halak kapása meglehetősen ciklikus és az esetek többségében előre kiszámítható időszakokban jelentkezik. Éjfél után fél 1, fél 3 és fél 5 körül esznek barátaink. A kora esti órák általában csendesen telnek. Mi ezt kihagytuk éjféli érkezésünkkel.
A készségek élesítését követően bő 15 perc múlva repültek a szerelékek a jónak vélt helyekre. Társam egy sörrel nyugtázta a napot, eközben én ismerkedtem átmeneti szállásommal. A kapásjelző muzsikája zökkentett ki a kerékvágásból. Korainak ítéltem, hiszen negyedórát áztak zsinórjaink. A kapás az kapás - komolyan kell venni, ezért jöttünk! Gyors bevágást követően, szákolás előtt lefordult az ismeretlen a horgomról. Előfordult ez máskor is. Nagyon bántott, jobban, mintha nyáron köszönt volna el egy 10 kg feletti egyed… de horgászat már csak ilyen!
Szép kezdet - vajon milyen lesz a folytatás? „Dőljünk le aludni, fél három körül majd megriadunk a jelző hangjára”, mondta az idő- és helyismerettel rendelkező barátom. Hallgattam rá. Rövid álomba szenderültünk. Rendelésre érkezett vendégünk. „Megvan az első hal!”, ujjongtam idei első pontyom okán. Nem kapitális, de az első!
Ezzel a fogással beigazolódott a megfigyelés. A soron következő hal fél 5-kor jelentkezett. Pici alvás a „reggeli gyorsig”. Azért kapta e találó nevet, mert heves kapással jelentkezett. Mire kiértünk a házból, már 20-30 métert haladt a szerelékemmel. Ezután 7-kor jött még egy, vele zárult az éjszaka.
Az eredményes éjszakai horgászaton fellelkesülve természetesen maradtunk még, de ahogy házigazdám megjósolta, további kapásra már nem lehetett számítani. Hová tűnnek fényes nappal a halak? Valószínűleg vándorolnak, és az általunk meghorgászott területet éjszaka látogatják csak, nappal pedig a tó más részein kutatnak táplálék után. Tehát, mint ez a horgászatunk is bizonyítja, télen sem áll meg az élet! Igaz, nagyon kevés olyan nagy vizünk van, amely télen is eredménnyel kecsegtet, no meg némiképp elszántnak (vagy talán őrültnek?) kell lenni, hogy ekkor is a vízparton legyünk, de lám, az ilyen szép fogások mindenért kárpótolnak! Miközben azt a cikket írom, már szépen hízik a jég, hamarosan megpróbálom a léki pontyhorgászatot is, és arról is beszámolok!
