A bojlis horgászok és a nagy pontyra „vadászók” döntő többsége számára az elmúlt években az álmok horgásztavát a Raduta, a Cassein vagy az Orient jelentette. Ezeken a tavakon reális esély volt a 20-25 kiló feletti pontyfogásokra, de nem volt elérhetetlen akár a 30 kilós álomhatár sem. Mostanában viszont egyre többet hallani a Rainbow-tóról, ahol szinte hihetetlen fogásokat produkálnak a horgászok. Több, 30 kilón felüli pontyfogás mellett világcsúcs eredmények is születtek a tavon! Sokunknak megmozgatta a fantáziáját a Rainbow-tó, de a kijutás, a tavon történő horgászat szinte „lehetetlen küldetés”. Évekre előre le van foglalva az összes állás, bekerülni abba a szűk körbe, akik szerencsét próbálhatnak a tavon, nem egyszerű mulatság. Kovács Krisztiánnak sikerült elérnie azt, amit sokan csak a legtitkosabb álmaikban mernek elképzelni. Egy hetet horgászhatott a Rainbow-tavon! Egy pillantás erejéig tekintsünk rá erre a tóra, mely rövid idő alatt legendás hírnevet vívott ki magának.
A Rainbow-tó rövid idő alatt legendás hírnévre tett szert, amit a 30 kiló feletti pontyainak és nem egy világcsúcs pontyfogásnak köszönhet. Sok pontyhorgásznak álma a horgászat ezen a közel 50 hektáros tavon, de szinte lehetetlen a bejutás. Neked hogyan sikerült a szinte lehetetlen feladat, hogy horgászhassál a Rainbow-tavon?
Pámer Laci bácsi és Gyöngyösi Imi hívott meg egy közös horgászatra, amit nem lehetett visszautasítani, hiszen tudtam, hogy nem sokszor adódik ilyen lehetőség, amire már nagyon vágytam. A tóról érkező hírek, a 30 kiló feletti pontyfogások engem is kellően lázba hoztak, alig győztem kivárni az indulás pillanatát.
Több horgásztól is hallottam már, hogy Rainbow-tó igazi gyöngyszem, döbbenetes hatással lehet az oda először érkezőkre. Téged mennyire ragadott magával a látvány, milyen hatással volt rád a víz?
Amikor megláttam a tavat - az akadókkal, fákkal és kis szigetekkel teli vizet, körben hatalmas fenyőerdővel - teljesen rabul ejtett. Még nem láttam ilyen gyönyörűséges tavat. Nagyon hangulatos volt, a megérkezés és elhelyezkedés után nagyon vártam a másnapot, hogy végre hozzákezdhessek a víz feltérképezéséhez és a horgászathoz.
Tudott az a tény, hogy a Rainbow-tavon vannak olyan helyek, melyekről nagy eséllyel pályázhatsz akár 30 kiló feletti pontyra is. Neked hova sikerült kerülnöd? Milyen szempontok alapján választottad ki a horgászhelyednél az etetéseket, a meghorgászni kívánt részeket? Mi volt az, amit feltétlenül figyelembe kellett venned?
A Rainbow-tavon minden horgászhelyen fogtak már 30 kg feletti halat, de vannak olyan helyek, ahol rendszeresen felbukkannak a nagy „szörnyek”, fogásukra ezeken a frekventált helyeken lényegesen nagyobb az esély. Én a 2. helyen horgásztam. Indulás előtt próbáltam összegyűjteni információkat, hogy milyen ízesítésű bojlival szoktak a tavon etetni és csalizni. A saját tapasztalataim alapján választottam ki a helyet, halradarral megkerestem az ígéretes akadókat, töréseket, és szinte közvetlenül ezek elé vagy mögé tettem le a szerelékem. A tó szinte mindegyik részén rengeteg az akadó, éppen ezért nagyon fontos ezek elhelyezkedését alaposan feltérképezni, majd a horgászatok során figyelembe venni. A kényelmes horgászatot a Rainbow-tavon el lehet felejteni, a kapásoknál gyorsan ott kell lenni a botnál, és ki kell fordítani a halat az akadó elől. Minél gyorsabban csónakba kell szállni, és a hal fölé kell menni, így van csak esély a halak megfogására.
Jellemezd pár szóval a tavon alkalmazott horgászati taktikádat, felszerelésedet! Mik azok a felszerelések, melyeket feltétlenül magával kell vinnie egy horgásznak, milyen praktikus tanáccsal tudnál szolgálni?
Szerelékem Lead clip, 130 grammos ólom, 4-es Hayabusa és Trakker horog volt. Előtét zsinórnak 20 méter Berkley 50-es monofil zsinórt használtam. A horgászhelyek elhelyezkedése miatt előfordulhat, hogy a part szélét vagy a szigetek mögötti területeket kell meghorgászni, ezért szükséges egy olyan eszköz, amivel a zsinórt meg lehet törni, vagy amivel oldalirányban el lehet tartani. Ami feltétlenül szükséges: halradar, leszúrós bottartók (hogy több irányba lehessen horgászni), no meg kitartás és sok szerencse.
Az etetéssel és csalival kapcsolatosan rendkívüli, szinte hihetetlen híreket hallani a Rainbow-tóval kapcsolatosan. Állítólag nem eszi a ponty a halliszt alapú bojlikat, kizárólag csak madáreledeles, tejes mixek fogósak, édes ízesítéssel. A nagy golyókat nem veszik fel, csak 10-12 mm-es átmérőjűvel lehet kapást kicsikarni. Természetes táplálék állítólag szinte semmi sincs a tóban, amit én abszolút nem hiszek el! Még etetni sem ajánlatos, mert riasztja a halakat. Ezekkel a hírekkel kapcsolatosan Te mit tapasztaltál, milyen észrevételeid voltak?
Igen, erről én is hallottam, de nekem más tapasztalataim voltak. Én kizárólag min. 20 mm-es bojlival csaliztam, abból is általában kettőt fűztem fel a hajszálelőkére. A halak többségét és a legnagyobb, 24,8 kg-os gyönyörű tükrös pontyomat is hallisztes, rákos bojlival fogtam. Néhány állással odébb egy francia pontyhorgász, aki régóta horgászik ezen a tavon, csak mélybüdös, hallisztes kb. 30 mm-es bojlival horgászik. Már több 30 kg feletti pontyot fogott, ezekkel a bojlikkal, kintlétem során is kibűvészkedett a vízből egy 30 kilós példányt. Természetes tápláléka van a tónak, mégpedig a fenyőfák tobozának a magjai és temérdek apró, köröm és kisujj méretű ivadékhal, amit minden ponty szeret. Etetni azért érdemes, én bojlit, pelletet és tigrismogyorót szórtam.
Saját magad készíted a bojlikat, mellyel szép sikereket értél el már több vízen, ezeket a Rainbow-tavon is kedvelték a pontyok. Elárulnád az olvasóknak ennek a fogós bojlinak az összetevőit?
Természetesen megosztom az olvasókkal a bojlim receptjét, hiszen nincs titok ezen a téren sem.
- 2-féle halliszt 15-15%
- casein 10%
- lactalbumin-eggalbumin 5-5%
- vitamelo 10%
- pisztráng táp ledarálva 5%
- húsliszt 5%
- robin red 5%
- koncentrált szója 5%
- szója 10%
- búzacsíra, búzakorpa 5%
- búzadara 5%
- Rod Hutchinson monster carb aroma
- amino
- betain
- só
- salmon oil
- tojás
Milyen élményekkel, fogásokkal gazdagodtál az első Rainbow-tavi horgászatod alkalmából? Élményeket tekintve hogyan telt el az egy hét ezen a csodálatos szépségű, hihetetlen méretű pontyokat rejtegető tavon?
Nagyon kedvesek és barátságosak voltak a külföldi horgászok és a tógazda is. Nyelvtudás nélkül is jól megértettük egymást. 5 db 10-13 kg közötti pontyot sikerült fognom, a három legnagyobbam pedig 17,6, 18 és 24,8 kg-os volt. Ezenkívül volt még 6 kapásom, amit nem sikerült megfogni. Sajnos gyorsan telt el az egy hét, nagyon jó idő és meleg volt még esténként is. Már alig várom, hogy újra ott legyek!
Végezetül milyen tanácsokkal szolgálnál a tóra először érkező horgászoknak, mire figyeljenek oda feltétlenül az utazás, elhelyezkedés, horgászat során?
Nem árt az autóba egy GPS navigáció, hogy ne tévedjünk el a tóra vezető hosszú út során. Csónakot nem kell vinni, mert stabil és jó csónakokat olcsón lehet bérelni. Csónakmotort és akkumulátort is lehet kölcsönözni. Akkumulátortöltésre is van lehetőség. Nagyon kultúrált WC és fürdőhelységek állnak a horgászok rendelkezésére. A tó melletti büfében csak italt lehet kapni, de a közelben van egy jól felszerelt élelmiszerbolt. Végezetül felhívnám a figyelmet egy nagyon fontos horgászati tényezőre! Fonott zsinór használata nem engedélyezett! Ezt nem árt, ha mindenki figyelembe veszi a Rainbow-tavi horgászatának előkészületei közben.
Mivel rengeteg elképesztő információt hallani a Rainbow-tóról, melyek többsége számomra badarságnak tűnik, már korábban megpróbáltam utánanézni ezek valóságtartalmának. Még Kovács Krisztián sikeres túráját megelőzően egy hidrobiológus ismerősöm segítségét kértem a rendelkezésre álló információk (vagy híresztelések) értelmezéséhez, amelyeket vagy személyesen mondtak el nekem a horgászok, vagy olvastam róla. Persze ez csak egy amolyan spekuláción alapuló vélemény... Csak „józan paraszti” ésszel próbálunk magyarázatot keresni hihetetlen jelenségekre, miközben a tudományt is segítségül hívjuk.
Nézzük akkor, hogy szerintem milyen tévhitek keringenek a Rainbow-tóval kapcsolatosan.
A Rainbow-tavon semmilyen vízben élő tápláléka nincsen a pontyoknak, egyszerűen nem találhatóak meg a tóban. Se szúnyoglárva, se rákocskák, se csiga, se kagyló, semmi!
Ezt erősen kétlem! A vízi gerinctelenek egy része (rovarok) kifejlett állapotban nem vízben él, ezek repülnek, azaz könnyen benépesítik azokat a vizeket is, amelyekben korábban nem éltek. A teljes életüket vízben töltő gerinctelenek (kagylók, csigák, férgek, rákok) egy részét óhatatlanul beviszik a haltelepítésekkel, egyrészt a vízzel és halak bőrén élősködő lárvákkal, másrészt a halak ürülékével. Ugyanis a teljes emésztést is jelentős számú pete túlélheti, és ezek ismét a vízbe kerülve kezdenek csak fejlődni. Ez utóbbi (ürülékkel való pete-behurcolás) a vízimadarakra is jellemző, a még „szűz” vizek halakkal való benépesülése is így történik. Azt pedig végképp lehetetlennek tartom, hogy egy 46 hektáros, természetes parttal rendelkező (lásd: bedőlt fák!) vízben ne legyen a halakon kívül élet. Ilyen a világon nincs! Persze olyan van, aki így gondolja… de ez őróla kritika, nem pedig megbízható információ az adott vízről. Nem mindegy!
Ha a hírek igazak, akkor él a tóban fekete sügér, csuka, tok. Ezek a halak élő táplálékot fogyasztanak, talán még a tokok szoktathatók rá valamennyire a pelletre vagy valami hasonlóra (de ez sem jellemző). A fekete sügér és a csuka viszont nem. Azok élő zsákmányt igényelnek, (főleg) halat esznek. És az apró és kisebb halak mit esznek? Az elbeszélések, írások szerint a Rainbow-tavon az apró gerinctelen élőlényeket nem eszik (mert nincs ilyesmi a tóban). Agyrém! Már itt, pár mondaton belül olyan ellentmondások vannak, hogy csak ámul az ember. Persze az is izgalmas, hogyan került a tóba a folyami tok (kecsege) - nyilván betelepítették, ahogy a fekete sügért is. A telepítések előtt viszont aligha tudták teljes egészében lehalászni a tó eredeti halállományát (rendkívül változatos, akadós a meder), tehát ami ott korábban élt, az (ill. a leszármazottak állománya) most is ott van. A gerinctelen faunával együtt. Legfeljebb erről az ott horgászó bojlisok nem vesznek tudomást.
Mivel nincs természetes tápláléka a pontyoknak, abszolút nem működnek az állati fehérjét tartalmazó bojlik. Éppen ezért csak édes jellegű bojlival ajánlott etetni és csalizni (krémes, gyümölcsös ízesítéssel), az állati eredetű összetevők nélküli bojli vehető csak számításba. Halliszt szóba sem jöhet, se vér, se máj, se vese kivonat, semmi! Az igazi nyerők a madáreledeles, Bird Food bojlik, szója és tejszármazékokkal.
Gondolkodjunk el ezen egy pillanatra! Az alábbiak (csak példaszerű, a teljesség igénye nélküli felsorolás) közül mi fordulhat elő természetes módon a Rainbow-tóban:
- Gyümölcsök
- Méz
- Apró magok (madáreledel: vörös, sárga, fehér köles; muhar; fénymag; négermag stb.)
- Tej és tejszármazékok
- Szója
Ugye… gondolkodjunk! Ezek mindenképpen idegen ízek a pontynak, ha természetes, horgásztól még érintetlen vízből és „vad” ízlésű pontyokból indulunk ki. Ismeretlenek - de attól még persze lehetnek kívánatosak! E két dolog nem zárja ki egymást. Éppen ezért - még ha igaz is lenne - nem lehet a gerinctelen haltáplálék-állatok hiányával érvelni amellett, hogy nem érdemes az ilyen ízű bojlikat használni, mert nem ismerik a halak!
A sikeres horgászat érdekében a horgászok csak minimális etetést alkalmaznak, és ez szinte mindenkire igaz! 6-8 szem bojli, az is kizárólag csak 10-12 mm-es méretben, minimális pellet és néha fél marék aprómag botonként, de ez csak ritkán!!!
Itt szintén egy erős ellentmondást tapasztalható: azok az emberek, akik meggyőződéssel hirdetik, hogy a rengeteg és hatalmas ponttyal kibélelt vízben a pontynak nincs természetes tápláléka, nem etetnek?! Miért nem? És mit gondolnak, ha senki nem etet, akkor ugyan mitől nőttek meg ekkorára azok a halak? Nem hiszem, hogy a tótulajdonos által beszórt évi 5 mázsa pellet ilyen ütemű fejlődést biztosítana a pontyoknak. Vagy talán suttyomban kijárnak legközelebbi McDonaldsba hamburgerezni?! Nyilván nem… Vagy degeszre zabálják magukat a tó természetes táplálékaiból (amik egyesek szerint nincsenek is…), vagy nem igaz a fenti „pár szem bojlis” etetés, mindenki komoly mennyiséget etet, és az ottani pontyok lényegében a horgászok által jelentős mennyiségben bejuttatott eleségen élnek egész évben (akár van elég természetes táplálék, akár nincs).
Állítólag alkalikus kémhatású a víz, ezért nem maradnak életben benne a pontyok természetes táplálékai!
Nézzük ezt az információt egy kissé részletesebben. Az alkalikus kémhatás azt jelenti, hogy lúgos (más néven bázikus). A vegytiszta víz pH-ja 7. Az ennél nagyobb pH-értéket (7-től 14-ig) lúgos kémhatásúnak nevezzük (a savas 0-tól 7-ig terjed). Az „alkalikus” kifejezés onnan ered, hogy az alkálifémek és alkáliföldfémek egyes vegyületeinek (hidroxidok, hidrogén-karbonátok) oldata lúgos. A természetes vizek pH-ja ált. 8,5-6 között van. Tehát enyhén savas (pl. tőzeges vizek, tőzegtavak) és enyhén lúgos (ha teszik: alkalikus) vizek (pl. szikes jellegű vizek: Fertő-tó, Velencei-tó) is vannak. A Balaton is enyhén lúgos, pH 7,5-8,0 körül, amit a Bakonyból kioldódó és bemosódó sok Ca és Mg vegyület (karbonát, hidrogén-karbonát) okoz. Ettől a kémhatástól érezzük enyhén „selymesnek” a vizét. Mondanom sem kéne, de a felsorolt vizek mindegyikében - enyhén lúgos jellegüktől függetlenül - iszonyatos mennyiségű a gerinctelen fauna biomasszája. A jóval lúgosabb vizekben ugyan csökken a fajgazdagság, de ott sem „halott” a víz: a hazai szikesek kifejezetten lúgos vizében is sok potenciális haltáplálék él, és persze halak is. Igazság szerint a gerinctelen haltáplálékok (főleg egyes rovarlárvák) vízkémiai és hőmérsékleti szempontból sokkal durvább vízi környezetet is képesek elviselni, mint a halak… Ezzel azt akarom mondani, hogy nehezen képzelhető el olyan víz, ahol tömérdek hatalmas ponty él, virul, fejlődik, de közben a környezet alkalmatlan bármilyen összetételű gerinctelen fauna számára.
Összegzés
Mivel kevés érdemi információ állt a rendelkezésemre, s személyesen sem jártam még a Rainbow-tavon, biztos tényeken alapuló összegzéssel nem állhatok elő. Viszont zárszóként a hidrobiológus ismerősöm gondolatait érdemes elolvasni, különösen úgy, hogy bojlis horgászattal kapcsolatos gyakorlati tapasztalata nincsen!
Akár van (elég) természetes táplálék a vízben, akár nincs, a halak (azaz itt: a pontyok!) könnyedén rászokhattak a horgászok által beszórt kajára. Elképzelhető, hogy csak azt (vagy szinte csak azt) eszik. Eleinte többen érhettek el sikereket gyümölcsös ízekkel, esetleg kisméretű bojlikkal. Onnantól kezdve egyre többen ilyennel etettek, mígnem általánosan elfogadott ismérvvé vált, hogy ezen a vízen ez a „tuti”. Lehet, hogy ez mára tényleg így is van (tehát tuti), de ezt nem a halak választják újra és újra valami misztikus tényező miatt, hanem a horgászok szoktatták rá őket. Itt utalok vissza arra, mitől híznak ott a pontyok, ha maroknyit etetnek a horgászok és állítólag nincs elegendő természetes táplálék a vízben? Itt valami sántít. Azt gyanítom, rengeteget etetnek, és az egykori, de meghatározó sikerek miatt rászoktatták a halakat a szemes, aprómagos, tigrismogyorós, pelletes (mind kicsi, belefér a 10-12 mm-es bojliméretbe!) kiegészítő etetésre és a gyümölcsös-tejes-krémes ízű bojlikra. Ha az ottani halak szinte csak a horgászok által beszórt kaján élnek, e rászoktatás olyan sikert érhet el, hogy a pontyok megszokott körülmények között (egy hirtelen frontbetörés változtathat a dolgon!) nem foglakoznak a megszokottól (!) eltérő ízekkel, és ezért nem sikeres, pl. egy halas-büdös bojli. Tehát ez egy circulus vitiosus (körkörös érvelés), önmagát erősítő, az ok és okozat tekintetében visszakapcsolt rendszer:
- Azért csak az ilyen bojli a jó, mert csak ezzel etetnek és horgásznak a horgászok.
- Miért? Mert korábban, az első alkalmakkor ezt használták ott, és sikeres volt.
- A halak ezt szokják meg, ezen híznak, ezt veszik fel legtermészetesebben…
- … tehát tényleg ez a legsikeresebb.
De azt látni kell, hogy e helyzet teljesen művi. Ennyi erővel egy halas jellegű bojlira is rászoktathatták volna őket. Ennek a verziónak én így, látatlanban nagy valószínűséget szavazok.
Azt mindenesetre én eldöntöttem magamban, ha egyszer netalán kijutok a Rainbow-tóra horgászni, nem ülök fel mindenfajta légből kapott pletykának. Meg aztán úgy szép a horgászat, úgy szívet melengető érzés eredményeket elérni, ha a „megszokottól” eltérően vívjuk ki a sikert. Tehát elő a 25-30 mm-es, állati eredetű összetevőkkel bőven ellátott, rendkívül büdös bojlikkal!!
Zárszó, avagy világrekord a Rainbow-tavon!
Miután ez az írás elkészült, egy hihetetlen, döbbenetes hír jutott el hozzám!! Új világcsúcs született pontyfogás terén a Rainbow-tavon!! Az új rekord 39,55 kiló! Az eset igazi különlegessége, hogy a sikeres és szerencsés horgász egy éven belül kétszer fogta meg ugyanazt a pontyot! A kifogott ponty egy év alatt közel kettő kilót gyarapodott!! Tette mindezt olyan vízen, ahol állítólag nincs természetes tápláléka a pontyoknak és a mindenki keveset etet!!!!
Ladányi Tamás
Fotók: Kovács Krisztián
