Mielőtt még beköszöntött a tél, egy nagyon kedves meghívásnak tettem eleget. A Németországi hivatalos SBS tesztcsapat két tagja (Mathis Korn és Frederic Roth) invitált meg egy közös hétvégi horgászat erejéig, melyet örömmel elfogadtam, hiszen ki ne szeretne még több információhoz jutni, szélesebb látókörrel rendelkezni a pontyhorgászat berkein belül! Ezen apró titkok és praktikák kifürkészése végett egy kellemes őszi hétvégén teljes menetfelszereléssel és a kamerával nekivágtunk az 1400 km-es útnak Takács Péter operatőr barátommal. Álmomban sem gondoltam volna, hogy milyen megdöbbentő dolgokkal fogunk találkozni, e rövid látogatás alkalmával! Kíváncsiak vagytok, hogy milyen érdekességekről beszélek? Akkor tartsatok ismét velem…
Nagy izgalommal vágtunk neki a nem éppen rövid útnak, mely a forgalom adta lehetőségeknek és szórakoztató társamnak köszönhetően meglepően hamar eltelt! A navigáció segítségével viszonylag könnyedén megtaláltuk az előre megbeszélt találkozási pontot, és rövid várakozás után meg is érkeztek a vendéglátóink. A szokásos rövid bemutatkozás és üdvözlés után indultunk az egyesületük magántavára!
Első és talán a legmegdöbbentőbb dologgal ekkor szembesültünk, mert rákérdeztem, hogy miért ezt a tavat választották. Érvük az volt, hogy mint elkötelezett Catch & Release (Fogd meg és engedd vissza!) bojlis horgászok, visszaengedik a halat, és erre náluk csak a magántavakon van lehetőség! Ráadásul Németországban, szinte minden szerv jogosult az engedélyek ellenőrzésére, ezért minimális annak az esélye, hogy állami kezelésű tavon történő horgászatunk alkalmával ne kapjunk ellenőrzést! Külföldiek lévén számunkra rendkívül nehéz lett volna a horgászengedély beszerzése, ezért jobbnak látták, ha egy ilyen kis magántavon próbáljuk ellesni egymás praktikáit.
Mielőtt továbbmennénk, térjünk vissza egy kicsit a halak visszaengedésre! Ez csak a magántavakon lehetséges? Sajnos igen! A természetvédők, a magukat zöldeknek nevezők évekkel ezelőtt kiharcolták, hogy Németország területén kizárólag hússzerzés céljából lehessen horgászni! Vagyis a kifogott halat azonnal fejbe kell verni, vagy - ami még drasztikusabb - nagyobb testű halaknál az állkapocs felől le kell szúrni, hogy azonnal elpusztuljon! „Ezzel azt kívánják biztosítani, hogy a halak minél kevesebbet szenvedjenek!” Másik indokuk, hogy ezzel szeretnék megakadályozni, hogy a hobbihorgászat elterjedjen, hogy valaki nagyobb mennyiségben halakat fogjon, majd visszaengedje! Ezt annyira komolyan is gondolták, hogy ha a visszaengedést valamely szerv ellenőre meglátja, a horgász jelentős büntetésben részesül, mely 100.000-150.000 Ft-nak megfelelő összeg is lehet! Hagyok egy kis időt e drasztikus tény megemésztésére, melyet nem is akarok minősíteni!
A német csapat rendkívül segítőkész volt, a legjobb horgászállást ajánlották fel nekem! Sajnos a kamera látványos használatához le kellett mondanom erről a rendkívüli felajánlásról, ezért valamivel gyengébb helyett választottam. Így ők foglalták el a legjobbnak vélt helyet. Nem is húztuk nagyon az időt, mindenki nekilátott a feladatának:
Én a horgászfelszerelést összeállításával tevékenykedtem, majd megkezdődhetett a forgatás az etetőkeverék összeállításával, mely a következőkből állt össze:
- 1 kg M1 method mix (fűszeres)
- 0,5 kg CSL (kukoricacsíra) pellet 5 mm
- 200 ml Corn steep liquor (kukoricacsíra kivonat)
- 50 ml Spicy robin red (fűszeres étvágyfokozó)
- 3 evőkanál The Edge (az SBS „titkos” összetételű, por alakú étvágyfokozója)
Majd hozzáadtam a következőket:
- 20 dkg M1 Soluble bojli 24 mm (fűszeres jellegű, frankfurti kolbász ízesítésű oldódó bojli)
- 20 dkg M1 főzött bojli 18 mm ( fűszeres jellegű, frankfurti kolbász ízesítésű bojli)
Az etetőkeverék használatánál nem fontos mindkét bojlitípust alkalmazni. De ebben az esetben semmilyen tapasztalatom nem volt a tóval kapcsolatban, ezért mind a két bojlitípusomnak esélyt adtam a bizonyításra!
Neki is indultam az etetési hely bójázásának a szintén kölcsönkapott halradar segítségével. Számomra elérhető távolságon belül egy platót találtam a viszonylag nagynak mondható, átlag 6 méteres vízmélységben. Ezen a platón 3-4 méteres vízmélység volt mérhető az oldalától függően. A plató legmagasabb pontjára helyeztem el a bóját, majd ezt a pontot etettem meg. Következhetett a végszerelékek behúzása, melyeken sorban a következő csalikat kínáltam fel a számomra teljesen ismeretlen vízen:
- M1 (frankfurti kolbász) főzött bojli 14 mm + Fluro pop up Pineapple (ananász) 10 mm
- Squid & Octopus (polip és tintahal) főzött bojli + Fluro pop up Strawberry (eperkrém) 14 mm
- M1 (frankfurti kolbász) főzött bojli 18 mm + Fluro pop up Pineapple (ananász) 14 mm + M1 (fűszeres) Bait dip (mártogató)
- M1 Soluble (oldódó) bojli + AV1 (vajkaramellás jellegű) Bait dip (mártogató)
A kapásjelzőm rádiós egységének köszönhetően nyugodtan átmehettünk a néhány méterrel odébb található, addigra szintén elkészült német tesztcsapathoz, hogy bemutatkozzanak a magyar nézőknek és megtudjunk tőlük néhány érdekességet.
Az etetőkeverék elkészítését, a helykiválasztás menetét és a végszerelék behordását, továbbá a német SBS csapat bemutatkozását megtekinthetitek a cikkhez tartozó kisfilmben az alábbi ikonra kattintva. Kellemes időtöltést és jó szórakozást!
Folytatása következik!
Írta: Kovács Zoltán
www.sbsbojli.hu
Fotók, Videó: Takács Péter
