Az idei horgászszezon kezdete elég későre tolódott. Alapesetben március végén már készülődik az ember az első bevetésre, idén azonban még a hónap utolsó napjaiban is 20 cm hó borította a tájat, sőt április első fele is elég hűvösre sikerült. Mivel egy nagy kiterjedésű, mély bányatavon horgászom, aminek a vize később melegszik, nekem még jobban csúszott a szezonnyitó, amelyre végül is április végén, immár igazán jó időben került sor. Ez a rövid túra eredmény nélkül zárult, hiszen mozdítás nélkül megúsztam a két éjszakát, de legalább végre aludhattam egy igazán kellemeset a jó levegőn.
Feltételeztem, hogy a hirtelen jött tartós meleg miatt a pontyok hamar az íváshoz fognak kezdeni, de ezt megelőzően még mindenképpen szerettem volna egy jót horgászni. Éppen ezért 10 nap múlva újra a parton voltam, és most már 4 éjszakára terveztem.
Mivel az SBS márkával csak az idei szezonban ismerkedek (korábban még egyáltalán nem horgásztam a cég termékeivel), ezért többféle ízesítésű horogcsalival készültem a Prémium 20+ termékcsaládból.
Etetésre halibut pelletet (kisebb mennyiségben), valamint az Eurostar széria Frankfurter Sausage (kolbászos) és Fish & Liver (hal-máj) bojliját szántam.
Amint megérkeztem, azonnal beküldtem etetőhajóval a meghorgászni kívánt területre kb. 3 kg bojlit. A taktikám az volt, hogy az egyik végszereléknél nagyobb etetést hozok létre (behúzásonként kb. 1 kg), míg a másikhoz alkalmanként csak egy-két marék csalit juttatok be.
Hamar rám esteledett, így a sátor felállítására már a fejlámpa fényénél került sor. Még szomszédoltam egy kicsit, majd az első idei ponty reményében visszatértem botjaimhoz. Ekkor vettem észre, hogy kapásom van. A hal lassan, kicsiket ejtett. Gondoltam is, hogy az évet valószínűleg egy keszeggel, esetleg kisebb amurral kezdem majd, de végül tévednem kellett, ugyanis rövid fárasztás után egy 4 kg körüli kölyökharcsát fogtam a 24 mm-es M1 bojlival. Visszahúztam, majd nyugovóra tértem. Az egész éjszaka csendben telt. Reggel az újracsalizás csúszott egy kicsit, mert „szöszmötölni” kezdtem a horgászdobozommal (az új fluorocarbon előtétzsinórt, illetve a speciális Silk Ray leadcore helyettesítő előtétet vizsgálgattam), de ez volt a szerencsém. Negyed 10-kor a bal oldali bot „elsült”. Megint az M1, és immáron végre az idény első pontya, egy 7 kg körüli pikkelyes formájában.
Délután négyig kellett várnom a következő akcióra. Ekkor a jobb oldali boton volt kapás, (a csali egy 24 mm-es C2 bojli volt), az eredmény pedig egy szép, nyurga jellegű ponty.
Nem sokkal később megérkezett Tamás barátom, aki ez alkalommal nem horgászott, csak vendégségbe jött ki hozzám. Sajnos most azonban nem hozott szerencsét, ugyanis másnap estig mozdításom sem volt. Ennek ellenére jól elütöttük az időt. Élveztük, hogy a hosszú téli hónapok után végre a várostól távol, a természetben lehetünk. Reggel kaptunk egy jó kis vihart is, de a halak kapókedvét ez sem hozta meg. Este 7 körül Tamás már indulni készült, amikor folyamatos kapás jelentkezett a jobb oldali boton. Én éppen öltözködtem, ezért barátom akasztotta meg a halat. Mire átvettem tőle a pálcát, addigra a hal eléggé „elszaladt” balra. Jó erőben volt, küzdeni kellett vele, hogy visszaforduljon. Végül ez sikerült, és kisvártatva egy sötét színű, kifejezetten pufi testű tükörpontyot meríthettünk. A csali most az ACE Lobworm volt, a hal súlya pedig 14,6 kg.
Ezután vendégem elbúcsúzott, így újra egyedül maradtam. A következő éjszakán néhány kisebb pontyot sikerült fognom a 24 mm-es M2 bojlival. Emiatt úgy döntöttem, hogy nagyobb csalival próbálkozom, így felkerült a horog alá a 30 mm-es ACE Lobworm kicsit kúposra faragva a jó akadás érdekében. Reggel 8 tájban erre jött egy amolyan igazi, füstölős kapás. Miután felvettem a kontaktust a hallal, azonnal „lekért” még vagy 10 m zsinórt. Egyből éreztem, hogy ez nagyobb lesz az eddigieknél. Néhány perces tusakodás után egy pocakos tükröst szákolhattam, ami pontosan 18,55 kg-ot nyomott. Természetesen nagyon örültem az év első igazán szép halának.
Napközben csendes volt a víz, és ez így is maradt egészen estig. Negyed 11 körül azonban szerencsére elhúzta valami a 30-as ACE Lobworm golyót. Újabb kellemes fárasztás következett, melynek végén egy másik nagy ponty - ezúttal pikkelyes - került a matracra. A mérleg most 17,5 kg-nál állapodott meg. Fotózás, fertőtlenítés, visszaengedés, visszahúzás, majd uzsgyi az ágyba. Illetve mégsem, mert sikerült a sátor ajtaját nyitva felejtenem, ennek következtében alvás helyett kezdődhetett a szúnyogvadászat. Amatőr hiba, na de saját kárán tanul az ember… Az utolsó éjszaka nyugodt alvással telt, majd reggel jött még lezárásképpen egy 10 kg körüli ponty az ACE Lobworm golyóra.
A horgászat során halvesztésem nem volt, eltekintve egy esettől, ami viszont tanulságos. Az utolsó délután enyhe szembeszél fújt a tavon. Emiatt a nyárfák magvait repítő fehér „pelyhek” rárakódtak a damilomra. Miközben nagy nehézségek árán éppen megszabadítottam az egyik botom főzsinórját az ázott „szmötyitől” (ez beletelt vagy negyed órába), addig természetesen a másikon kapásom volt. Bot a kézben, hal a zsinór végén, de nem tudom tekerni az orsót a damilra rakódott fehér máztól. Próbáltam menet közben lepucolni a szennyeződést, de emiatt a zsinór két alkalommal is belazult, ráadásul egyszer még az orsóm is beragadt a lerakódástól, ez így együtt pedig a hal lefordulásához vezetett. Az igazi feketeleves azonban csomagoláskor ért, amikor észrevettem az orsómon a felkapókar alatt egy apró sérülést, amit a „szmötyis” damil bevágódása okozott… (Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a szakember elmondása szerint sokkal nagyobb sérülést is okozhatott volna az orsónak ez a kis baleset.) Ebből az esetből megint csak tanultam. (Nem szabad hagyni, hogy a főzsinór nagyon beszennyeződjön, mert amellett, hogy esetleg életünk halát veszíthetjük emiatt, még a drága felszerelésünket is komoly kár érheti.)
Ettől a kis mellékzöngétől eltekintve úgy gondolom, hogy a horgászatom kifejezetten sikeresen alakult. A megfogott pontyok java tejes volt. (Ezt a matracon látható módon bizonyították.) Ebből kiindulva úgy tűnik, hogy az ívási időszak előtti utolsó napokra, vagy annak kezdetére sikerült időzítenem a horgászatomat, sőt úgy vélem, hogy az ikrás halak ekkor már nem is nagyon táplálkoztak a nász miatt.
A pontyok javát a kisebb etetésről sikerült fognom, és innen jöttek a nagyobb testűek is. A legjobb eredményt az ACE Lobworm csali szolgáltatta, a három legnagyobb kopoltyús is erre a bojlira jött. Emellett adott halat az M1, az M2 és a C2 fantázianevű golyó is. (Valamiért van egy olyan sejtésem, hogy utóbbi fog még nekem kellemes pillanatokat okozni a tóparton…)
Az ívás miatt a következő 1-2 hétben nem fogom zargatni pikkelyes barátaimat, de azt követően újra a parton a helyem, hiszen biztos vagyok benne, hogy a nász miatt bekövetkező energiaveszteséget nagy erőkkel próbálják majd pótolni, én pedig erről az időszakról semmiképpen sem szeretnék lemaradni!
Írta: Szekeres Győző
