A Maros Mix csapat tagjai közül négyen - Ambrus Tibor, Barna Szilárd, Döme Gábor és Vidó Ferenc - ellátogattak Németországba, a híres Mulde Kupák helyszínére. De ebben az évben nem a verseny kedvéért utaztak ilyen távolra az ismert horgászok. A csodálatos Mulde folyó (és tározó tava) olyan halfaunával rendelkezik, amely messze földön híres. A finomszerelékes horgászok itt olyan halakat foghatnak, amelyről máshol csak álmodnak. A csapat a nem hétköznapi élménnyel kecsegtető horgászat mellett négy különböző technikát és hozzájuk illő etetőanyag keveréket próbált ki. Az itt megszerzett értékes tapasztalatok bekerülnek a Maros Mix Mesterműhely adatbázisába, és a későbbiek folyamán, más helyszíneken is kamatoztathatók.
Helyszín: Németország, a Mulde folyó tározó tava. A tó külszíni szénbányászat során, emberi „segítséggel” jött létre. Miután befejezték a lignit kitermelését, a folyómeder mellett található óriási kráterbe vezették a Muldét. A tározó vize állandóan mozog. Nem csak a vízfelszín áramlik lassan, hanem a teljes vízoszlop. Mélysége - a leggyakrabban meghorgászott, parttól 25-30 méterre található sávban - 4,2-4,8 m, de innen befelé még folyamatosan mélyült tovább. A távolabbi részeken nem ritka a 30 méteres mélység sem! Május végén a termetes dévérkeszegek és hatalmas jászkeszegek az ívásra készülve a parti (sekélyebb) sávot keresik fel. Ekkor 1-2 nap intenzív etetéssel jelentős mennyiségű halat lehet egy adott területen koncentrálni.
Módszerek
1. Barna Szilárd a rakós botos horgászat mellett döntött, amely számos alkalommal bizonyult itt kiemelkedően jónak, különösen hatékony fegyver a jászkeszegek fogásában.
2. Ambrus Tibor az itt klasszikusnak nevezhető, nagy teherbírású úszóval ellátott matchbotos szereléket választotta.
Időjárás: A horgászhely elfoglalása után a hullámzó víztükör kisimult, majd eleredt az eső. Egész nap szinte megállás nélkül esett. A levegő hőmérséklete 15, a vízé 12 Celsius-fok volt.
Barna Szilárd felszerelése:
- Tubertini XL 41-03 rakós bot 13 méter hosszú
- Főzsinór 0,128 mm Tubertini Fluorine
- Előkezsinór Tubertini Fluorine 0,104 mm
- Horog Tubertini Serie 18, 12-es méret
- Úszó: Tubertini 0,2 g-os úszó
- Ólmozás: apró, (a zsinóron széthúzott) sörétekkel, amely célja, hogy a csali egészen lassan, természetes módon süllyedjen
- Gumi 1,2 mm átmérőjű Latex
Etetőanyag: Szilárd olyan változatos keveréket állított össze, amely elsősorban a jászkeszegeknek készült, de biztosította a nagyobb testű halak érdeklődését is. A rakós bot hatósugarában elérhető sekélyebb vízben csupán egyszer volt szabad etetni. Az alapozó etetés utáni a ráetetés TILOS! A becsobbanó gombócok hangjától messzire menekülnek a halak. A keveréknek nehéz és felszálló szemcséket egyaránt kellett tartalmaznia. A nehéz, mederfenéken elterülő szemcsék dolga az volt, hogy „megvárják” a nagyobb halakat, és több óra múlva is kifejthessék csalogató, helyben tartó hatásukat. Ezért került a keverékbe XXL, Sárga Ponty, kukoricapogácsa és Piros Pellet. A fenék felett mozgó jászok figyelmét a felszálló részecskék keltik fel elsőként, ezért az XXL Dévér és Feeder tette teljessé a receptet.
Barna Szilár mesterkeveréke:
- 2 kg Maros Mix XXL Dévér
- 1 kg Maros Mix XXL
- 1 kg Maros Mix Sárga Ponty
- 1 kg Maros Mix Feeder
- 1 kg Maros Mix Kukoricapogácsa
- 0,5 kg Maros Mix Piros Pellet
- 2 l Csonti
- 0,5 l báb
A horogra 3-4 szem csontkukac került.
Módszer: A rakós bot spiccénél a víz mélysége kb. 1,2 m. A sekély, felmelegedő vízbe elsőként a jászkeszegek merészkednek. Eredményes horgászatuk egyik titka a körülményekhez igazodó legkönnyebb szerelék alkalmazása, amely természetesnek ható, lassú süllyedésével eloszlatja a halak gyanakvását. A tükörsima vízen kiválóan működött a 0,2 g teherbírású úszó. A kellő mennyiségű alapozó etetés után a folyamatosan lőtt csontkukaccal lehetett az egyre nagyobb számban érkező kíváncsi halak érdeklődését fenntartani. A csontilövés közben kényesen ügyelni kellett rá, hogy a bot spicce soha ne koppanjon a vízhez, mert az újabb üres perceket eredményezett.
Tapasztalatok: Az alapozó etetés után jó félóra múlva akadt horogra az első hal. Ezután kisebb-nagyobb megszakításokkal, de szinte folyamatosan volt kapás. Ha egy termetesebb jász akadt a horogra, és nagy zajt csapva került a szákba, többet kellett várni az újabb kapásra. A halak 20 dekagramm és 1,4 kg közötti súlyban voltak. A nap végén, amikor már a csontis doboz is majdnem kiürült, és elcsendesedett a terep, a fenékre letett csalival egy „bónusz hal” is horogra akadt. A későbbi mérlegelésnél derült ki, hogy a 3,5 kilós dévérkeszeg, a nap legnagyobb halát jelentette. Soha rosszabb befejezést!
Ambrus Tibor felszerelése
- Tubertini 4,5 m-es Pro Prestige matchbot, amelynek dobósúlya 8-20 g
- Shimano Super GTM match orsó
- Főzsinór 0,16 mm Tubertini Affondante
- Előkezsinór Tubertini Fluorine 0,128 mm
- Úszók: Tubertini 16, 18 és 22 g teherbírású testes wagglerek (három matchbot volt felszerelve), amelyek szára és antennája vékonyítás nélküli pávatoll. Mindegyik csúszóra volt szerelve a zsinóron 6, 8 és 14 (!) g súllyal.
- Horog Tubertini Seria 18, 10-es méret
Etetőanyag: Tibor erősen a dévérkeszegek megfogására koncentrált, ennek megfelelő keveréket állított össze. Így nem véletlenül került bele 2-2 kiló Dévér Speciál és XXL Dévér, továbbá 1 kiló kukoricapogácsa. A termetes halak megérkezése azonban több órába is beletelhet. Hogy ne kelljen sokáig a mozdulatlan úszót nézni, a keverékbe némi „gyorsítót” kevert. A fűszeres, finomszemcsés Extra és a Sárga morzsa a jászok csemegéjeként többször bizonyította mát itt is a létjogosultságát. Ezek a keverékből kiválva a vízközt mozgó halakat hamar az etetés közelébe koncentrálják.
Ambrus Tibor mesterkeveréke:
- 2 kg Maros Mix Dévér Speciál
- 2 kg Maros Mix XXL Dévér
- 1 kg Maros Mix Extra
- 1 kg Maros Mix Sárga morzsa
- 1 kg Maros Mix Kukoricapogácsa
- 1 kg giliszta (etetőbe beledarabolva)
- 0,5 l csonti
A horogra 3 szál giliszta + 2 szem csonti került.
Módszer: A legkisebb teherbírású úszóval szerelt matchbot a jászok céltudatos horgászatához igazodott. A mederfeneket a lassan sodródó szerelék horga éppen csak érintette, amely fel-felpattanva különösen izgató volt a jászok számára. A folyamatosan, egyre pontosabban lőtt gombócok mind több halat gyűjtöttek az etetésre. Tibor az alapozó etetés után 10 perccel már halat fárasztott! A mély (4,5 m-es), áramló vízben minden bedobás után egy gombóc csapódott az úszó mellé. Sok álkapása is volt, amelyet a zsinórnak úszó halak produkáltak. Közel 2 órán keresztül ment a jászfogás. A dévérek jelenlétéről a vízfelszín közeli fordulásuk árulkodott. Szó szerint megmutatták magukat, mikor megérkeztek! Ekkor jött el az ideje a termetesebb úszóval ellátott szerelékkel való horgászatnak. A 22 g-os úszó egészen lassan vándorolt, sőt szükség esetén meg is lehetett állítani. Ekkor a horogelőke szinte teljesen a fenéken feküdt. A kapások megritkultak, de ha a nagy úszó eltűnt vagy látványosan kiemelkedett, az bizony dévérkeszeget jelentetett!
Tapasztalatok: Nagyon fontos szerep jutott az ereszték pontos beállításának, és a kijelölt távolság pontos megetetésének. A sok hal sok kaját kívánt, de néhány ellőtt gombóc után máris keresni kellett őket. A jó magyar darabolt giliszta (amit itthonról vittünk), mágnesként vonzotta a dévéreket, a keverékből nem maradhatott ki! Tibor több mint 20 jászkeszeget és 6 dévért fogott. A zsákmány összsúlya 35 kiló felett volt!
