A dunai horgászok tudják, hogy a Duna milyen kiszámíthatatlan és titokzatos víz. Sokszor Ő dönti el, hogy mikor mit ad. Talán ezért lettek oly sokan - köztük én is - az „Öreg Hölgy” szerelmesei. E horgászatom alkalmával a Duna iránti szenvedélyem ismét csak nőtt, bár nem fogtam magam tele, mégis nagy élménnyel távoztam a parttól.
Hajnali 4 órakor csörög az ébresztő, megyek horgászni. Kicsit kevesebb, mint 5 óra alvás után kómásan dülöngélve kimegyek a teraszra ellenőrizni az időt, hogy milyen vastagon kell, hogy öltözzek. Kicsit felhős ég mellé gyenge szellő párosult, nem kellett túlöltözni, póló és rövidgatya elégnek bizonyult, ugyanis sejthető volt, hogy később kisüt a nap. Kivettem a csontit a hűtőből, felkaptam az előző este elkészített cuccokat és már tekertem is a part felé.
Helyszín:
Mikor a partra értem, a jól megszokott látvány fogadott: a gáton átkelve az öbölhöz közeledve távolról már hallottam a lombhullató erdő énekesmadarainak és a gyenge széltől morajló víz jól összehangolt koncertjét. A koncert helyszíne illeszkedett a zene okozta békés hangulathoz: a zöld fákat és a felhős eget fodros mintákkal spékelve tükrözte a víz. A part mellé érve meg is álltam egy percre gyönyörködni.
Ez a hely a középső Duna-szakaszon található, Ercsivel szemben, egy kis öbölben. Az öböl régen kavicsbányaként szolgált, aminek medrét a kotróhajók alakították. Ebből adódóan a fenéknek változó a talaja, a part mentén sóderes, beljebb pedig iszapos.
Horgászhelyemet az alacsony vízállás miatt nem bent az öbölben választottam ki, (tapasztalataim szerint kis víznél nem igazán járnak be a halak) hanem az öböl torkolatánál telepedtem le és próbáltam szerencsét. Balra tőlem az öböl, jobbra pedig a Duna.
Etetés:
Az év eddigi időszakában a nagyobb fogások még várattak magukra (ahol horgászom, az előző évi pontyzsákmánynak a horgásztársak is csak a harmadát fogták), hiszen a nagyobb dunai vízszint-emelkedések 2011-ben elmaradtak. Aktuális tapasztalataimra építve keszegező anyagot vittem magammal, de számítottam és reménykedtem abban, hogy ebben az évben először egy ponty is az etetésemre talál. Ezekhez igazodva kevertem be az etetőanyagot:
- 3 kg Timár mix Speciál keszegező
- kb. 200-250 g búza
- 1 doboznyi konzervkukorica
Felszerelés:
Felszerelésemet nem bonyolítottam túl. 18-as főzsinóromra egy 5,5 grammos csúszó úszót szereltem, amit felül egy Cralusso gumiütköző állított meg. (Utóbbi eszközt eredetileg hajszálelőkére szánták, de nekem itt vált be a kicsi mérete miatt, ugyanis ha mélyebb a víz, mint a botom hossza, akkor így nagyobb eresztéket is tudok húzni a botomnál. A kis ütköző könnyen átcsúszik a gyűrűkön, dobásnál nem akad meg.) Az úszót egy pontban súlyoztam ki egy 3 grammos csúszó körteólommal melyet alulról kellő mennyiségű söréttel ütköztettem meg. 10-es méretű Gamakatsu 2250B típusú horgomat előke nélkül, az ólmoktól kb. 25-30 centire a főzsinórra kötöttem. A csomók gyengítik a felszerelést, de a halfogás nem ezen múlik, szóval nem szoktam kockáztatni.
Botom egy Lineaeffe Alpha 4 méteres, 10-40 gramm dobósúlyú bolognai bot. Szeretem ezt a botot, mert kellően lágy, de ha nagyobb halat akaszt vele az ember, érzi, hogy igazából a termetesebb halak horgászatához fejlesztették. Orsóm egy Eurostar SIR FTX 30-as méretben. Megfelelően finom fékkel rendelkezik, mely a finomszerelékes horgászatnál a vékony damil miatt elengedhetetlen számomra.
A horgászat menete:
A partra hajnali 5 körül értem ki. Horgászatomat az etetőanyag bekeverésével kezdtem, majd a vízmélység megmérésével folytattam. Ezt egy békaólom segítségével tettem meg, melyet a sörétólmokra csíptettem, így az eresztéket úgy állítottam be, hogy az ólmozás a vízfenék felett helyezkedjen el, ezáltal a horog a vízfenéken fekszik. A pattól kb. 6-7 méterre horgásztam, ahol a vízmélység 3-3,5 méter között volt.
Vízmérés után az etetés következett. Alapozásnak 5 db öklömnyi gombócot dobtam be, majd csontival csaliztam, és mehetett a peca!
Alapozás után 2 órán keresztül mozdulatlanul állt az úszó. Éppen újabb gombócokkal akartam frissíteni az etetést, amikor óvatos, „pedzegető” kapásra lettem figyelmes. Bevágás után örömmel láttam, hogy botom karikába hajlik. A fárasztás után a parton számomra az év első dunai pikkelyesét mérlegelhettem. A mérleg 3,31 kg-ot mutatott.
A nap hátralévő részében nem történt semmi említésre méltó, de nem volt okom panaszra e szép hal után, és gyönyörködni is volt miben:
Domokos Norbert (breezers)
