Nemrég, az egyik ranglistaverseny felkészülési ideje alatt odalépett hozzám a szomszédom és halkan, kissé bátortalanul azt kérdezte: „Segítenél a limit összeállításában? Először veszek részt komolyabb versenyen és nincs tapasztalatom abban, hogy mit, hogyan kell a limit ellenőrzésekor bemutatni.” Természetesen igent mondtam és készségesen segítettem mindenben. Közben pedig eszembe jutott az a pillanat, amikor én álltam itt „újoncként”, bizonytalanul várva az ellenőröket és csak reménykedtem abban, hogy minden rendben lesz, és nem találnak semmi hibát a revízió során. Ezzel az írással a limitellenőrzésre való felkészülés gyakorlatát szeretném bemutatni azoknak, akik már tervezgetik, hogy a közeljövőben belépnek a versenyzés világába.
A limitekkel és azok ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat bárki megismerheti a Hivatalos Országos Feeder Versenyszabályzatból (a továbbiakban HOFVSZ), ezért most inkább a gyakorlati oldaláról szeretném bemutatni az ellenőrizendők előkészítését, összeállítását.
A „limit” szón egyszerűsítve a versenyeken a szabályok szerint maximálisan felhasználható etetőanyag és élő anyag mennyiséget értjük. Célja, hogy a verseny során felhasználható etetőanyag és élő anyag mennyisége tekintetében egyenlő esélyeket teremtsen a versenyzők között. A szervezők általában a versenyszabályzatban határozzák meg, hogy egy versenyző maximálisan mennyi etetőanyagot (ide tartoznak az aromák, magvak, különböző horgászföldek) és élő anyagot (csontkukac, pinki, giliszta, tűzőszúnyog, báb és etetőszúnyog) használhat fel a verseny ideje alatt. Nagyon fontos, hogy ezeket a szabályokat minden versenyző betartsa, a szervező feladata pedig az, hogy mindezt a versenyzőkkel betartassa és szigorúan ellenőrizze, ellenőriztesse.
Az etetőanyag és az élő anyag limit mennyiségét és tulajdonságait a HOFVSZ pontosan meghatározza. Az országos bajnokságon, illetve a különböző ranglistaversenyeken kizárólag e szabályzatban rögzített limit fogadható el.
Az etetőanyag
HOFVSZ. 22.
„Az etetőanyag és csali összetételének kizárólag természetes eredetű anyagokból kell állnia, semmilyen fémes eredetű anyag, valamint bojli, paszta, pellet vagy gyurma illetve műcsali nem használható. Valamennyi feeder bajnokságban egy fordulóban maximum 12 l etetőanyag (bekevert, áttört, kész, nedves állapotban, beleértve földet, agyagot, kukoricát, magokat, és minden egyéb, a vízi környezetre és a növényzetre ártalmatlan, nem mérgező összetevőt) (…) használható fel”
A HOFVSZ tehát a felhasználható etetőanyag mennyiséget 12 literben korlátozza. Hogy mi minősül etetőanyagnak? Gyakorlatilag az élő anyag kivételével minden más csalogatóanyag, illetve olyan anyag, mely az élő csalik bevitelét segíti elő. Etetőanyagnak minősülnek tehát a klasszikus etetőanyagokon kívül a különböző magvak, (magmixek, kukorica, búza, kender, egyéb szemes termények), illetve a különböző horgászföldek (agyag, lösz, löszös agyag stb.).
Meglepő lehet, de az etetőanyagok mennyiségét növelik a különböző aromák is. Legyen az por vagy folyékony aroma, a meghatározott 12 litert ezekkel sem szabad túllépni.
Mivel a szabályzat kizárólag természetes eredetű etetőanyag felhasználását engedélyezi, a különböző pelletek, bojlik, paszták, horoggyurmák ezúttal kimaradnak a csaliarzenálból. Ide tartoznak a manapság oly népszerű plasztik csalik (gumikukoricák, gumicsontik, szúnyoglárva imitációk stb.) Ezeket szintén tilos a horgászhelyünkre bevinni és felhasználni.
Az etetőanyag előkészítése:
HOFVSZ. 21.2.
„(…) a rajthelyen kívül is készíthető az etetőanyag illetve a csali, akár a versenyző, akár egy harmadik személy által.”
Az etetőanyag bekeverését a limitellenőrzést megelőzően és a szektoron kívül bárhol, bármikor elvégezhetjük. Ez azt jelenti, hogy etetőanyagunkat akár már előző este bekeverhetjük, nem feltétlenül szükséges azzal a verseny kezdete előtt babrálnunk. Az sem előírás, hogy az etetőanyagot csak a versenyző keverheti be. A segítőnek itt lehetősége van aktívan közreműködni, ezzel valamelyest tehermentesítve a versenyzőt.
HOFVSZ. 21.3.
„Az ellenőrzés megkezdéséig valamennyi etetőanyagnak és csalinak készen kell lennie. Az ellenőrzés megtörténte után az etetőanyag szitálása (szitával, szákkal, merítőhálóval vagy bármilyen más módon) illetve elektromos keverővel tilos.”
Nagyon fontos, hogy a limit ellenőrzésekor az etetőanyagunkat már megfelelő állagúra bekevert, laza, áttört állapotban kell bemutatni. Erre azért van szükség, mert az ellenőrzést követően azt áttörni, szitálni, keverőgéppel keverni már szigorúan tilos. Amennyiben az ellenőrzés után az etetőanyagot mégis száraznak találnánk, akkor azt kizárólag kézi permetező segítségével nedvesíthetjük. Rostálásra azonban ez estben sincs lehetőség.
A különböző horgászföldekre ugyancsak a fent leírt szabályokat kell alkalmazni. Így tehát a föld nedvesítését, illetve a megfelelő állag beállítását, majd rostálását az ellenőrzés pillanatáig el kell végezni. A föld rostálására a revíziót követően már nincs lehetőség, utólagos nedvesítése pedig ebben az esetben is kizárólag kézi permetező segítségével végezhető.
Az élő anyag
A feederhorgászok által leggyakrabban használt élő anyagok: a szúnyoglárva (tűzőszúnyog és etetőszúnyog), a csontkukac, a pinki, a giliszta és a báb.
Az élő anyag előkészítése:
A horgászatra szánt élő anyagot fajtájától függően különböző módon kell előkészíteni a limitellenőrzéshez.
A tűzőszúnyogot például célszerű megtisztítani és lemászatni, így elkerülhetjük, hogy a különböző szennyeződések, valamint az elpusztult egyedek foglalják el az értékes élő anyag helyét a limitáló edényben. A másik ok, amiért célszerű a fentieket elvégezni, hogy csalizáskor már kizárólag élő, egészséges szúnyoglárva kerüljön a kezünkbe és ne akkor kelljen kiválogatni az elpusztult egyedeket az élőktől. Ezzel rengeteg időt tudunk spórolni a verseny során.
Az etetőszúnyoggal jelentősen kevesebb dolgunk van az előkészítés során. Itt csupán az kell eldöntenünk, hogy limitellenőrzés előtt felporozzuk, vagy egyszerűen csak beletesszük a limites edénybe úgy, ahogy van. Mindkét megoldás jó, mindenki döntse el maga, hogy melyiket látja célszerűnek. Nagyon fontos, hogy az etetőszúnyogot a limitellenőrzést megelőzően ne keverjük az előkészített horgászföldhöz. Magyarul az ellenőrzés előtt ne állítsuk össze a földes szúnyogot, hiszen így ellehetetlenítenék az etetőszúnyog mennyiségének ellenőrzését. A földhöz keverésére kizárólag a limitellenőrzés után kerülhet sor.
A csontit és a pinkit szintén célszerű a mustra előtt megtisztítani, majd egy nagyobb lyukú rostán vagy csontimászatón lemászatni. Így később nem kell bajlódnunk az elpusztult egyedekkel a verseny során.
A gilisztát a limitáló edénybe helyezés előtt szintén érdemes megtisztítani. A giliszta rendkívül kényes a melegre – a nyári napsütés hamar végez velük –, ezért én mindig hagyok rajtuk minimális földet, mely a verseny során megtartja a kellő nedvességet, valamint megvédi őket a napsugárzástól. Mivel a giliszták általában összegyűlnek egy kupacba a doboz alján, ez a kis mennyiségű föld egyáltalán nem zavaró a felhasználás során.
A báb előkészítése szintén nem túl bonyolult. Ennek egyetlen titka van, mégpedig az, hogy nem szabad hagyni kiszáradni. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy már a limitáló edényben felöntjük vízzel. Így garantáltan használható marad a báb a verseny végéig, sőt akár tovább is.
Az etetőanyag és a csalik bemutatásához szükséges eszközök
A HOFVSZ szerint az etetőanyagot beosztásos szabványvödörben, az élő anyagot pedig szabványos limitáló edényekben kell bemutatni.
A kereskedelmi forgalomban kapható szabványos élőanyag-limitáló edénykészlet összesen 5 darab különböző méretű edényt tartalmaz. 1 liter, 3/4 liter, 1/2 liter, 1/4 liter, valamint 1/8 liter űrtartalmú edényeket találunk a szettben. Ha ezeket összeadjuk, akkor az 1/8-os edény igénybevétele nélkül pontosan 2,5 liter élő anyagot tudunk bemutatni a dobozokban. Így véletlenül sem tudjuk túllépni a megengedett mennyiséget.
A tűzőszúnyog a megengedett 2,5 liter élő anyag mennyiségen felül vihető be egy speciális limitáló edényben. Korábban a tűzőszúnyogot a készletben található 1/8-os edényben kellett bemutatni. A 2015-ös évtől azonban a szabályok változtak, és egy új kialakítású, a FIPS által elfogadott limitáló edényben kell elhelyezni.
Az etetőanyag és a csalik bemutatása
HOFVSZ. 21.2.
„Az etetőanyag és csali ellenőrzésnek lehetőleg a fordulót megelőző órában kell megtörténni.”
Az etetőanyagok és csalik előkészítését legkésőbb a verseny kezdete előtt 1 órával be kell fejezni. Az ellenőr csak a HOFVSZ-ben meghatározott módon előkészített etetőanyagot és élő anyagot veszi figyelembe.
HOFVSZ. 22.
„A versenyzőnek az ellenőrzés során az etetőanyagot beosztásos mérőedényben kell bemutatni, a csalikat pedig »hivatalos mérődobozokban«. Valamennyi versenyzőnek rendelkeznie kell e mérőedényekkel és a hivatalos mérődobozokkal. Amennyiben egy versenyzőnek nincs hivatalos mérőedénye, egy helyezési ponttal nagyobb helyezési számot kap a fordulóban tényleges elért eredményénél.”
A nedvesített, áttört, laza állagú etetőanyagot beosztásos szabványvödörben kell elhelyezni. Amennyiben többféle etetőanyagunk van, vagy ha horgászföldet is szeretnénk bevinni, azt külön vödrökben kell bemutatni, Természetesen a vödrökben található mennyiség összeadódik, a 12 liter maximális mennyiséget semmiképp sem léphetjük túl.
A különböző magvakat, kukoricát stb. bemutathatjuk horgászdobozokban, vagy akár zacskóban is. Lényeg, hogy a magvak mennyisége is az etetőanyag mennyiségét növeli. Összegezve tehát az etetőanyag, a horgászföld és a magvak összmennyisége nem haladhatja meg a 12 litert.
HOFVSZ. 22.
„(…) 2,5 l csali használható fel, ez utóbbi maximum 0,5 l apró szúnyoglárvát tartalmazhat. Ezen a mennyiségen felül a horogra szánt tűző szúnyogot a FiPS által hivatalosan elfogadott tűző szúnyog limitáló edényben kell az ellenőrzésre bemutatni. Az OVHB az egyes versenyekre a helyszínektől függően konkrétan is megállapítja (az előbbiekben meghatározottaktól eltérően is) a felhasználható etetőanyag és csali mennyiségét, de csak a fenti maximum további korlátozásával.”
A bevihető élő anyag megengedett mennyisége tehát 2,5 liter, melybe a tűzőszúnyog mennyisége nem számít bele.
Fontos, hogy a limitáló edényekben elhelyezett élő anyag mennyiségét – függetlenül attól, hogy edény tele van, vagy csak félig – az edény maximális űrtartalmával kell számolni. Egy szélsőséges példával illusztrálva ez azt jelenti, hogy ha az 1 literes edényben 1 szem csontkukac van, az akkor is 1 liternek számít.
Az etetőszúnyog mennyiségét a HOFVSZ 0,5 literben maximalizálja, ezért célszerű azt a félliteres edényben bemutatni. A fent leírtak miatt egyértelmű, hogy az 1 literes és a 3/4 literes edényben etetőszúnyog nem mutatható be, hiszen az már 1 liternek vagy 3/4 liternek számítana. A kisebb edényekben azonban be lehet mutatni, hiszen a megengedett mennyiségnél kevesebbet be lehet vinni.
A gilisztát, csontkukacot, pinkit, bábot tetszőlegesen oszthatjuk el a rendelkezésre álló edényekben.
A tűzőszúnyogot a FIPS által elfogadott limitáló edényben kell elhelyezni. Az edény apró lyukakkal van ellátva, azt akár vízbe is helyezhetjük, így biztosítva azt, hogy a tűzőszúnyog ne száradjon ki, ne pusztuljon el a limitálás ideje alatt.
Az etetőanyagot és élő anyagot – limitáló edényekben – a horgászhelyen kívül kell elhelyezni az ellenőrzést megelőzően. A limitellenőrzés előtt a rajthelyre sem etetőanyag, sem élő anyag nem vihető be!
Ellenőrzéskor a revizor megtekinti a bemutatott etetőanyag és élő anyag mennyiségét. Lehetősége van arra is, hogy az etetőanyagot vagy az etetőszúnyogot átöntse egy másik edénybe azért, hogy meggyőződjön arról, hogy az etetőanyag nem tartalmaz-e tiltott adalékot, vagy épp a trükkös versenyző az etetőszúnyog közé nem rejtett-e tűzőszúnyogot. (Sajnos volt már rá példa!)
A limitellenőrzés utáni teendők és tilalmak
HOFVSZ. 21.2.
„Az ellenőrzés megtörténte után szigorúan tilos bármilyen etetőanyag, illetve csali bevitele, ennek megszegése azonnali kizárást von maga után.”
A limitellenőrzést követően az etetőanyagot és az élő anyagot haladéktalanul be KELL vinni a rajthelyre. Ettől a pillanattól kezdve a horgászhelyre egyéb etetőanyag vagy élő anyag nem vihető be akkor sem, ha a megengedett limitbe még beleférne.
Ahogy azt korábban már ismertettem, az etetőanyag nedvesítését a limitellenőrzést követően kizárólag kézi permetezővel végezhetjük. Rostálni, áttörni már nem szabad.
A verseny során csak a limitellenőrzésen „átesett” etetőanyag és élő anyag használható fel. Ennek megszegése azonnali kizárást von maga után, tehát nem éri meg kockáztatni.
Összegezve tehát a limitek az esélyegyenlőség egyik biztosítékát jelentik a versenyek világában. Ez lehetővé teszi, hogy a versenyzők a felhasználható etetőanyag és élő anyag tekintetében közel azonos feltételekkel induljanak a megmérettetéseken. Természetesen nem kötelező a teljes limitet kihasználni. Ha a versenyző úgy gondolja, hogy az adott versenyhez számára fölösleges 2,5 liter élő anyag vagy 12 liter etetőanyag, akkor lehetősége van kevesebb mennyiséget is az ellenőrzésre előkészíteni. Az előírt limitet azonban nem lépheti túl. E szabályok tudatában már csak azt kell kitalálnunk, hogy egy adott versenyre melyik élő anyagból mekkora mennyiséget kívánunk felhasználni.
Szerző: Sipos József
Fotó: Végh Balázs
