Barátommal és horgásztársammal, László Szilárddal elhatároztuk, hogy meglátogatjuk a Benta horgászpark 7-es, nagyhalas tavát. Arról tudtunk, hogy hatalmas halak vannak benne, de hogy azon a napon milyen étvágyuk lesz, az még kérdés volt. Az idő kiváló volt, remek csalikkal rendelkeztünk, minden adott volt egy tökéletes horgászathoz. Hogy sikerült-e? Az írásból kiderül…
Reggel öt órakor érkeztünk a helyszínre, ahol a halőrtől kaptunk pár jó tanácsot. Elmondta, hogy a tó hátsó részén talán érdemesebb próbálkoznunk, főleg epres, valamint halas csalogatóanyagokkal.
5:30-kor elfoglaltuk a helyünket, nekiláttunk a felszerelések összeállításához.
Végszerelékünk megegyezett: gubancgátlós etetőkosár, 10 cm hosszú, 0,08 mm-es fonott előke, illetve 4-es horog volt a fegyverünk. Megfogadtuk a halőr tanácsait és a Haldorádó Vörös Démon termékeit vetettük be elsőre a vízbe.
Közvetlenül az első dobás után volt Szilárdnak egy apró kapása, aztán semmi. Próbáltunk variálni a csalikkal, a dobásokkal, az etetőanyaggal, de semmi. Kezdtünk egy picit kétségbeesni, hogy talán ez egy eredménytelen nap lesz, hogy maximum a jó időnek és a gyönyörű környezetnek örülhetünk.
10:00-kor kikotorásztam a dobozomból a Nagy Amur Hybrid Pelletemet, majd 3 db süllyedőt és egy lebegőt helyeztem fel egy szilikonra. Az etetőkosárba Pelletes Fekete etető került. A dobásaink nagyjából 60-70 méteresek lehettek. Kényelmesen elhelyezkedtünk székünkben és nekiláttunk a reggelinknek. Órámra pillantottam: már 28 perce dobtam be a szereléket. Gondoltam magamban, még 5 perc, azután kitekerem.
10:30-kor kapásjelzőm hirtelen odacsattant a bothoz, és míg kikászálódtam a székből, az orsóm nyeletőféke erősen dolgozott. Akasztás után éreztem, hogy izmos hallal állok szemben. A part közelében elindult balra, egy nádas felé, ezért egy horgászhellyel arrébb mentünk, majd kb. 5 perc után sikerült megszákolni a gyönyörű pontyot.
Szilárd is úgy döntött,hogy kipróbálja a Nagy Amur Hybrid pelletet. Fűzőtűre szúrt 4db-ot, felhelyezte a szilikonra és már repült is a vízbe a csodacsali.
Talán tíz perc telt el, amikor Szilárd feederbotján a nyeletőfékes orsó visítva kezdte adagolni a damilt. Nagyon könnyedén tekert Szilárd barátom. Meg is jegyezte, hogy ez nem lesz egy bálna. Mondtam neki, hogy amur is lehet és a part felé úszik. Így is lett. 5,5 kg-os torpedót fotózhattunk.
Kezdtünk bízni abban, hogy a halak rátaláltak az etetésünkre és ott is tarthatjuk őket. Bekevertünk egy új adag kaját, mégpedig a Nagy Pontyot, majd megbolondítottuk egy kis főtt búzával. A horgokra Nagy Ponty kukoricát raktunk.
Ezután ismét sokat kellett várni a következő jelentkezőre. Majdnem négy óra telt el egyetlen mozdítás nélkül.
Szomorúan kérdeztem Szilárdtól, hogy szerinte fogunk-e még a mai nap folyamán valamit. Nem túl lelkesen válaszolt. Azt gondoltuk, véletlenül talált a szerelékünkhöz a két hal és már semmi nem fog történni… Erre megint megszólalt a számomra igen kedves hang, amit az orsó adott ki magából. Szilárd akasztott, és nyert!
Az eredmény: 6,5 kg-os pikkelyes.
Délután három óra volt. Végre eljött, amire vártunk. A halak beindultak, kapás kapást követett. Nem finomkodtak a „halacskák”. Olyan irgalmatlan erővel vitték a horgainkat, hogy a nyeletőfék nélkül itt a vízbe kellett volna ugrani a botokért.
Sajnos volt két leakadt halunk is, de így is 6 csodálatos, erőtől duzzadó uszonyost sikerült a merítőbe terelni. (Ebből 2 volt amur.)
Mindent összevetve fantasztikus napunk volt. Nem hagytak minket cserben sem a Haldorádó termékek, sem a felszerelésünk. Mindenkinek ajánlom, hogy látogassa meg ezt a halakban bővelkedő tavat. Mi rendszeresen horgászni fogjuk.
Szekér Gábor és László Szilárd
