A barátomtól meghívást kaptam egy számomra ismeretlen horgásztóra, ráadásul három napra. Mivel az előző évben szép sikereket értem el a Haldorádó etetőanyagokkal és azzal a néhány csalival, amit eddig vettem, ismét jócskán bevásároltam belőlük, mire erre a horgászatra sor került. Már egy hónappal a horgászat előtt az időjárás-előrejelzéseket nézegettem, sok jót nem reméltem, de szerettem volna minél jobb időben eltölteni ezt a három napot. Mivel faházba mentünk, ha esik, ha fúj, lesz hova menekülnünk a rossz idő elől…
Végre elérkezett a várva várt hét, és mivel ismeretlen helyre mentem, előzetesen próbáltam minél több információt szerezni, amihez jó útmutató volt a tó Vendégkönyve. A könyvben volt is pár baljós jel, amiket nem vettünk kellőképpen komolyan, de erre térjünk vissza később. Megérkezésünkkor szemerkélő eső és a tógazda fogadott minket. Kicsit korán érkeztünk, még a házunkat takarították, így volt időnk nyugodtan kipakolni, nézelődni és beszélgetni. Halmozgást nem nagyon láttunk, a beszélgetés közben pedig kaptunk hideget-meleget… megtudtuk, hogy az előttünk itt horgászó csapat 10 kg-ig jutott, ami nem rossz előjel ahhoz képest, hogy a tó sajnos csak pár hete olvadt ki. A tógazda állítása szerint inkább kukoricával fogták a halakat, ez megint vegyes érzelmekkel töltött el minket, ugyanis barátom bojlis lévén csak golyókat hozott magával. Nálam természetesen volt kukorica is, az etetést is ezzel terveztem.
Horgászhelyként a házhoz közelebb eső oldalt választottam, ahol 70-80 méterre egy ígéretesnek tűnő kiszáradt fa volt a vízben. Csak nappalra terveztem horgászatot, így bóját sem helyeztem el, csak bementem a csónakkal és megetettem a fa előtti részt. Az etetésre szánt kb. 20 kg vegyes magmix (kukorica, búza, köles) negyedét szórtam be kezdésnek. Ezek után következhetett a botok összeszerelése, amivel gyorsan megvoltam az otthon elkészített előkéknek köszönhetően. A felszerelés már hagyományosnak mondható gubancgátlós etetőkosárból állt, a rövid előkén egy Gamakatsu 2260B horog fityegett. Csalizni először kukoricát használtam, amire rövid időn belül meg is jött a jelentkező, ám sajnos nem tanúsított túl nagy ellenállást: a rövid fárasztás végén egy 1,3 kg-os pontyot meríthettünk. Itt térnék vissza a bevezetőben kezdődött gondolatmenetre, miszerint nem vettem kellőképpen figyelembe a Vendégkönyvben olvasott következő mondatokat: „az ivadékok rohamosan nőnek. A tóban fogható halak fogyasztása 2 kg alatt megengedett.” Gondoltam, ivadékok minden tóban vannak, ez nem lehet probléma, persze az nem mindegy, milyen arányban… Amint elkezdtem horgászni, kettő órán keresztül folyamatosan fogtam a kispontyokat. Azután mintha elvágták volna, egy háromórás szünet következett - ami alatt természetesen próbálgattam a különböző csalikombinációkat -, végül a Nagy Ponty oldódó-lebegő változata hozott egy szebb halat.
Ezután ismét csak az apraja jutott, de abból töménytelen mennyiség, nem ritkán mindkét botommal fárasztottunk és fotózkodtunk egyszerre.
Volt pár megszökött halunk is, amiket erőltettem, volt, hogy kiszakadt a szájukból a horog, de egyiknél sem éreztem, hogy egy „nagy öreg” lett volna, pedig szerettem volna eggyel megküzdeni a három napban.
Elég korán nyugovóra tértünk, mert a korai indulás és a gyakori bedobálás sokat kivett belőlünk. Tizenegy körül befejeztem a horgászatot. A bojlis kolléga felszerelése természetesen éjszaka is várta a halakat, de egészen reggel 5:20-ig nem történt semmi, aztán végre nála is beköszönt az első ponty a maga másfél kilós súlyával. Azt is érdemes megemlíteni, hogy az előző napon ő fogta a legnagyobb halat az én feederbotommal, aminek a súlya 3,64 kg volt és Haldorádó Dunai Kagyló ízesítésű kukoricára jött. A reggeli pontyát újabb két apróság követte hét órakor, ekkor már én is felkeltem a sok sípolásra és elkezdtem reggelizni. Fél órával később újabb kapás bojlira, ami egy valamivel szebb, 2,5 kg-os példány volt. A második napon már nagyon reménykedtünk, hogy ránk találnak a nagyobb halak, ez részben meg is történt, mert az hamarosan egy 4,1-es tükörpontyot fotózhattunk le.
A jó kezdés után folytatódott az apróhalak áradata, sorban fogtam az egy-másfél kiló közötti halakat, miközben a bojlis szerelékek hallgattak. Meguntam az idézőjeles banánt és beköltöztem csónakkal a kiszáradt fa környékére. Egy úszós és egy feederbotot vittem be magammal, kereső horgászatot folytattam, nemcsak az etetést horgásztam. Fogtam halat mindkét szerelékkel, de egy komolyabb hal sem akart beköszönni - legalábbis nekem, mert barátom közben az én feederbotommal jónak tűnő halat fárasztott és szákolt meg sikeresen. Amikor kimentem, kiderült újabb 4 kilós pontyot sikerült átejtenünk. Ez pontosan délben történt a kis papír fecnim szerint, és ismét a Nagy Ponty volt a sikeres csali oldódó-lebegő változatban. Ebéd után jócskán hagytak minket sziesztázni a halak, pontosabban 1 db „formapontyot” sikerült megint fognom Borsos Oldódó-lebegő és Red Tuning Mézes Pálinkás pellet variációval. Eközben a szél és az eső felváltva és párhuzamban is borzolták a kedélyeket.
Már fél hatot mutatott az óra, amikor is elcsendesült a szél és a halak is újra táplálkozni kezdtek. Most éppen ananászos fluo pellet volt fent oldódó-lebegő változatban, ezzel sikerült egy pár apróságot elejtenem, aztán ismét a másik boton akadt egy jelentkező az előbb említett borsos + pálinkás csalira. Egyből lehetett érezni, hogy egy jobb hallal futottam össze, mert nem lehetett úgy „csörlőzni”, mint a kisebbeket, bár ez is hamar partra került.
Húsz perccel később egy ugyanekkora pontyot fogott cimborám is. A mai etetésem a tegnapihoz képest lefeleződött, reméltem, hátha a kevesebb mag kevesebb kis halat vonz az etetés környékére. Később még fogtam pár átlagméretű halat, de semmi különös nem történt, így eltettük magunkat másnapra.
A harmadik napon mindössze 1 kg magmixet szórtam szét nagy területen, emellé minden nap etettem Berkley Buzz Bait bojliból 30 dkg-ot.
Halakból is jutott ismét bőven, bár csak két halat tudok kiemelni ebből, az egyik pikkelyes volt:
… a másik pedig tükrös:
14:15-kor barátomnak bojlira érkezett egy gyönyörű, hosszúkás tőponty, ezt titkon elkönyveltem túránk halának. Szerencsémre fél órával később nekem is kapásom volt, és az akasztás után olyan érzésem volt, mintha egy tuskóba akadtam volna, aztán szép lassan elindult kifelé a rejtélyes ellenfél.
Több értékelhető halat nem sikerült fognunk, illetve a bojlis szerelékről meglépett egy még az éjszaka közepén, de én nem remekeltem többet. Másnap tíz órakor nekiláttunk a pakolásnak és elindultunk haza. A túra eseményeit összegezve vegyes érzelmekkel írom most ezt a beszámolót, bár ahhoz képest, hogy csak a horgászatunk előtt nem sokkal olvadt ki a tó, fogtunk szép halakat a rengeteg kicsi mellett. Nem mondanám azt sem, hogy nem mennék vissza többet, mert volt benne kihívás. Amennyiben visszatérek, mindenképpen készítek egy írást arról a horgászatról is.
Szerző: adiii
Képek: Zoli, Ádám, Rezsi
