Végre elérkezett a várva várt húsvét, amely sokaknak a locsolkodást jelenti, ahol a férfiak hímes tojást és egy kis aprópénzt kapnak, a lányok pedig a kölnik illatában úszkálhatnak. Nekem azonban kizárólag a horgászatot jelenti, ezért édesapámmal elmentünk a vizek városába, Tatára, a Római-tóra. A túrát 4 naposra terveztük - azt remélve, hogy szép időnk lesz, és sok halat tudunk majd horogra csalni. Ha kíváncsiak vagytok, mi történt a túra során, tartsatok velem!
Húsvét előtti napokban sokat böngésztem az Interneten abban reménykedve, hogy az idő nekünk kedvez, de sajnos ellenünk fordult. Hideg, szeles, esős, viharos időt jósoltak a meteorológusok, emiatt kicsit elszomorodtam… de egy hozzám hasonló horgászt nem tántoríthat el a rossz idő!
Pénteken délre értünk a Római-tó partjára, ahol gyönyörű kilátás tárult a szemünk elé.
Kiváltottuk a horgászjegyeket, aztán elindultunk autóval a tó túlsó felébe. Leparkoltunk, és kezdetét vette a kipakolás.
A botzsákból előszedtem kedvenc botomat, ami egy Mikado Golden Lion 330 feederbot. Az orsó Jaxon Hector HT 500, amire 0,25 mm-es Haldorádó Pellet Line zsinórt csévéltem. Az etetőkosár egy egyszerű, gubancgátlós csővel ellátott változat volt, amelyet Döme Gábor trükkje szerint alakítottam át. Előkének 0,14 mm-es fonott zsinórt használtam, amire egy 12-es méretű Owner horgot kötöttem fel hajszálelőkével.
Csalogatóanyagnak Pellet Packot kevertem be előző este Magyar Betyár ízesítésben. Ezzel végeztem el a kiakasztott zsinórklipszes etetést. A parttól körülbelül 50 méterre etettem.
Úgy véltem, hogy először érdemesebb lenne valamilyen édes, gyümölcsös csalit felfűzni a hajszálelőkére, ezért választásom a Haldorádó Red Tuning Pellet Vörös Démonra esett. Ezt Haldorádó Dip Tuning Vörös Démon aromába mártottam, hogy még hatékonyabban vonzza a halakat végszerelékem közelébe. A kosarat megtömtem a Pellet Pack összeállt anyagával, majd belendítettem az etetés helyére.
Vártam, csak vártam, de valahogy nem volt kapás. Vajon túl hideg van? Talán ez az idő nem kedvez a halak számára? A fejemben egyre halmozódtak a hasonló kérdések… Ám székemben fagyoskodva egyszer csak egy erőteljes kapásra lettem figyelmes. Berántottam, és jöhetett a fárasztás. Nagyon jó erőben volt a hal, még az orsó fékjét is megnyitotta, de végül - kisebb-nagyobb bonyodalmakkal - meglett.
Estig még 6 darab 1,5-2 kg körüli méretű pontyot sikerült fognom, de aztán kapástalan időszak következett. Úgy véltem, hogy most elérkezett a Nagy Ponty ízű Haldorádó Red Tuning Pellet ideje. Felkötöttem a hajszálelőkére, majd bedobtam az etetés helyére a felcsalizott végszereléket. Félórára rá kis pöccintésekre lettem figyelmes a bot spiccén, aztán az érdeklődő egy lassan görbülős kapással húzta meg a bot végét. Úgy véltem, ez lesz a legnagyobb az eddigiek közül. Amikor partközelbe ért a hal, megláttam, hogy egy amurt sikerült a horogra csábítanom. Rögtön az orsómhoz nyúltam, hogy a féket meglazítsam, mivel ezek a „torpedók” képesek több 10 métert is kirohanni. Ahogy meglazítottam a féket, egyből füstölni kezdett az orsó dobja. Több kirohanását fékezni tudtam, s végül ő is megadta magát.
Szombat délelőtt ráetettem a kiakasztott zsinórklipszes módszerrel 12-15 kosárnyit. Csalinak ismét Haldorádó Red Tuning Pellet Vörös Démont tettem fel. Bedobtam, és rögtön jöttek a pontyok. A spicc állandó mozgásban volt, néha még az orsó fékje is működésbe lépett.
Sajnos a túra során nem sikerült fognom 5 kiló fölötti pontyot, amilyet szerettem volna, viszont rengeteg kisebb pontyot, s legfőbbképpen amurt is sikerült zsákmányolnom. Számomra ez a húsvéti peca nagyon jól sikerült, és remélem, hogy a következő horgászataimon is ilyen sikereket érek el.
Szalma Gábor (kiszod)
