A mai horgászat igazán érdekes és meglepő volt. Hosszú idő után újra ellátogattam a Keve Horgászparkba egy pörgős peca reményében. Az emlékeimben az élt, hogy a tó közepe felé bedobva egy erősen halas kajával tulajdonképpen 5 percenként lehet halat fogni, méghozzá pontyokat. Nos, ez az emlék már nem teljesen helytálló, vagy legalábbis a mai peca több szempontból is megcáfolta ezt. Sikerült a törpeharcsák közül sok igazán szép halat kicsalni a vízből, köztük olyanokat is, amelyekre egyáltalán nem számítottam. Ha kíváncsi vagy, hogyan tudtam szelektálni a törpéket és helyettük szép, nagy halakat fogni, akkor ajánlom figyelmedbe a következő sorokat!
A pecát etetéssel kezdtem. Eredetileg az volt a tervem, hogy halas kajával dobok 10-12-t 25 méterre, de a halőr azt tanácsolta, hogy ne horgásszak hallisztes etetőanyaggal, mert akkor nem tudok majd mást fogni, csak törpeharcsát. Megfogadva a tippet egy hallisztmentes, naturálisabb jellegű etetőanyagot kevertem be.
25 méterre akasztottam ki az etetőbotomon a klipszet. Reménykedtem, hogy összeáll majd a hal ezen a távon, és tudok egy jót pecázni a part közelében.
12 dobást végeztem a kiakasztás helyére, mivel nem fújt a szél, sikerült egészen pontosan beetetnem. A horgászatot az etetéstől 2,5 méterrel távolabb kezdtem el, ezzel is próbálva kikerülni a törpeharcsákat. A másik botommal nagy távolságú kereső horgászatot akartam végezni. Az első bedobás után elkezdtem összeállítani ezt a felszerelést, de alig 3 percen belül elhúzta valami a bevetett végszereléket. Az első hal egy kisebb ponty volt.
Nagyon örültem, hogy ilyen hamar sikerült halat fogni az etetésről. Bizakodó voltam, így mihamarabb visszaengedtem a halat és vissza is dobtam, újfent az etetés mögé 2,5 méterrel. Megpróbáltam folytatni a másik bot összeszerelését, amikor újra kapásom volt. Sikerült egy szép amurt akasztanom, ami rendesen megdolgoztatott. A hal fajához hűen jó párszor megpróbált megszökni merítés előtt, mielőtt sikerült a matracra tenni.
Miután visszaengedtem ezt a halat, újra bedobtam, ekkor már kész állapotban volt a másik bot is, így ezt a végszereléket szándékosan több méterrel jobbra dobtam, hogy legyen hely balra a másik felszerelésnek. Alig pár perc elteltével megint kapásom volt az etetéstől jobbra és túldobott boton. A bevágás pillanatában éreztem, hogy valami termetesebb hal van a horgon. Ekkor a másik felszerelést szépen kitekertem, hogy biztosan ne legyen útban a fárasztás közben. A hal nem rángatta a fejét, csak úszott komótosan egy irányba. Tulajdonképpen olyan volt, mintha egy zacskót húztam volna ki a vízből, de azért néha érezni lehetett, hogy ez a valami bizony mozog. 15 perc fárasztás után sikerült a merítő közelébe húzni a halat. Többször megmutatta magát, mielőtt sikerült a parthoz húzni, látszott a gyönyörű, vöröses farokúszója, illetve ki-kidugta hatalmas fejét.
Amikor megpróbáltam kiemelni a vízből, akkor tudatosult csak bennem, hogy egy tényleg méretes halat sikerült fognom. Alig bírtam egy kézzel kiemelni.
E monstrumot követően sikerült még 3 kisebb termetű pontyot fognom, de nem sokkal ezután kicsit csillapodott a halak kapókedve, csak néhány keszeget és pár törpeharcsát sikerült horogra keríteni.
Ekkorra egyértelművé vált, hogy édes ízű csalival lehet megfogni a termetesebb halakat. Egy kisebb ponty kivételével minden „értékelhető” hal édes csalira jött. Sajnos, ahogy telt az idő, úgy egyre kevésbé lehetett halat fogni a partszéli etetésről. Lassan elkezdtem összepakolni, de gondoltam amíg összecuccolok, dobok még egyet. A távdobó bottal bevetettem a végszereléket olyan messzire, amilyen messze csak tudtam. Pár perc után erős, húzós kapással jelentkezett egy hal. Habár egy lényegesebben erősebb boton volt a hal, most is éreztem, hogy valami termetesebb egyed van a horgon.
Azt már a vízben látni lehetett, hogy ez a hal nem lesz akkora, mint az óriás, amit korábban fogtam, de ez se volt kicsi azért.
Nos, ezzel a hallal véget ért a mai napra szánt horgászidő. A több év kihagyás után igazán pozitív csalódás volt a Keve Horgászpark. Számítottam rá, hogy lesznek pontyok, de arra nem, hogy ilyen termetesek is, illetve ott volt még a ráadás amur is. Nagyon jó, pörgős, kis és nagy halakban gazdag volt ez a peca. Alig várom már, hogy újra célba vegyem a tó halait.
Írta: Bank Bálint
Fotók: Bank Bálint, Kósa Zoltán
