Az idei telet – pár fagyos nap kivételével – szinte végig lehetett horgászni. Számomra viszont az első igazi szezonkezdő halkergetést az előző hétvégén sikerült megvalósítani. Egy új bottal is megleptem magam, amelyet illett már felavatni valami akcióban gazdag horgászattal.
Ezen a hétvégén nem terveztem horgászatot, azonban péntek délután jött az üzenet a cimborámtól, hogy a következő héten elutazik Németországba és egy jó ideig nem jön haza, így hát egy pecázásra invitált a hétvégére.
Rácsörgök és megbeszéljük a részleteket. Etetőanyag és csali van, egyszerű methodos peca van kilátásban. A helyszínül a Kőszeg–Lukácsháza-víztározóra, ismertebb nevén Abért-tóra esik a választásunk.
A távolság miatt a korai indulás mellett döntünk, másfél órás az út. Nagyon jó halállománnyal rendelkezik a tó. A pontyok mellett ezüstkárászok és dévérek is szép számmal élnek a tározóban. A tavalyi évben itt rendezték meg a method feeder országos bajnokság döntőjét, ahol szép fogásokban volt részük a versenyzőknek.
Korán reggel szól az ébresztő. Egy kis reggeli és kávé után megyek a garázsba pakolni a legszükségesebb felszereléseket. Mindig van egy kis félelmem, amikor egy kocsival megyünk: vajon hogyan férünk be, vagy egyáltalán beférünk-e a sok felszerelés miatt? A logisztikai nehézségeket megoldottuk, végre indulás. A szombathelyi Shell kúton a napijegyek megváltása után kicsit megmozgatjuk a végtagjainkat, és irány a tó.
A kipakolást két fordulóval sikerült megoldani. A tavon már jó pár sporttárs hajigálja a kosarakat, inkább a távolabbi helyeket célozzák. Végre megérkeztünk, viszont etetőanyag még nincs keverve. Első dolgom a 2 mm-es halibut pellet keverése volt. Először vízzel keverem, majd miután megszívta magát kellőképpen, adok hozzá egy kis hideg vízi fagyos ponty aromát. Tavaly nagyon jól működött a kukorica alapú etetőanyag némi édesítőszerrel megszórva, ezért egy zacskó Champion Cornt is keverek.
Barátom már dobásra készen várja, mikor készül el az etetőanyag. Viccesen meg is jegyzi, hogy már dobna befele. Amíg pihennek az etetőanyagok, addig összerakom a botokat és felállítom a ládát is. Két feederrel készültem, az egyik egy 390-es Fine Carp, míg a másik egy 360-as Gold Serie. A hosszabbik pálcával kereső horgászatot tervezek 60 m körüli távolságra, míg a rövidebben 34 m-es távra akasztom ki a zsinórt klipszbe.
Az etetőanyag bejuttatására mindkét botra 40 g-os Dart Pro method kosarakat tettem fel. A csali a jól bevált 8 mm-es Quattro, amelyhez 10-es Gamakatsu horog és 7 mm-es csalitüske dukál.
Az első dobást – a vakvilágba – a kereső methoddal indítottam. Az alapozó etetést a másik bottal kezdtem kialakítani, viszont ezt félbe kellett szakítanom, mert pár perc múlva valami már rázta is a halibut pellettel töltött kosaram spiccét. Nem is lepődtem meg, amikor egy jól megtermett ezüstkárász küzdött a horog végén.
A kereső horgászat nagyon jól működött. Szinte minden dobásra volt jelentkező. Rengeteg kárász, de szebb dévérek is a tiszteletüket tették, némelyik már nászlázban égett, azonban a finom falatoknak nem tudtak ellenállni.
A másik bottal nem sikerült összeállítani a halakat úgy, ahogy szerettem volna. Közben pár keszeget sikerült fogni, ezért jobbnak láttam, ha ezzel is a benti távot dobálom.
Rudi cimborám sem tétlenkedett, húzta a halakat, pedig ő csak egy bottal horgászott, mondván, ha eszik, akkor egy bottal is meg lehet fogni a halat. Ezzel egyet is értek, viszont a két bot dupla esély.
A 360-as Light Gold Serie botba a legfinomabb, 0,5 unciás spiccet tettem, és maximálisan meg voltam vele elégedve a horgászat alatt. Kellően feszes a dobások során, viszont a fárasztás közben lágy, gyorsan felőrölte a halak erejét. A halak még nem voltak teljes erejükben a hideg víz miatt ,viszont nagyon jó kis napot tudhatunk magunk mögött.
A kukoricás etetőanyag nem vált be a hideg vízben, talán érdemes lett volna még megszínezni pluszban. Sajnos ezt már nem tudom meg, majd talán legközelebb teszek egy próbát.
Minden horgásztársamnak hasonlóan eredményes szezonkezdést kívánok!
Írta: Horváth Viktor
Fotók: Mikli Rudi, Horváth Viktor
