Július végét írtunk, a nyári kánikulát felváltotta egy esős hidegfront. A rohanó munka és egyéb elfoglaltságok közepette akadt egy nap, amit pecával tölthetek. Folyamatos időjárásnézés a neten, de nem sok jót ígérnek: esőt, esőt. A hét második felében a „jósok” egy napot jónak mondanak. Az lesz az én napom! Ezt az egy örömteli napot, amikor végre kimehetek a szabadba és kedvenc hobbimnak hódolhatok, a Kovácshidai BCM HE tavainak partján szeretném eltölteni. E vízterületek már az első találkozáskor lenyűgöztek. Az a rend és a tisztaság, ami a vízparton fogadja a látogatót, példaértékű. A halőrök és a többi horgász példás viselkedését nagyon sok egyesület megirigyelhetné.
Na de ne fényezzük tovább, ami eddig is csillogott, a három víz közül az egyesület Szödönyi-horgásztavát választottam, ami remek feederes pálya tele nagy pontyokkal. Most, hogy e sorokat írom, már túl vagyok egy éjszakai feederes horgászaton ezen a vízen, és fantasztikus élményekkel és fogásokkal lettem gazdagabb, de ezúttal a téma az én ÖRÖMPECÁM.
Reggel korai kelést terveztem, de valahogy nem tudtam aludni. Hajnal három óráig szakadt az eső, puff neki, ebből aztán lesz valami… Az óra 4:00-kor ébresztett. Gondolkodtam úgy öt percet, mi legyen: menjek vagy halasszam el, de visszaaludni már nem tudtam volna, így elindultam. Fényképezőgépet és kamerát vittem magammal, hátha felejthetetlen dolgokat örökíthetek meg.
Az általam jónak ítélt horgászállás elfoglalása után hozzáláttam a kipakoláshoz és az etetőanyag bekeveréséhez. Etetőanyagnak és csalinak a Haldorádó termékeit választottam, számomra ezek már bizonyítottak.
Egy kiló Nagy Pontyot, egy kiló Magyar Betyárt és egy liter friss főtt kendert használtam alapozó etetésnek és az etetőkosárba. Próbáltam egy erőteljesebb ízvilágot kialakítani.
Ehhez 1/4 flakon Nagy Ponty Aroma Tuningot 1 dl vízben elkevertem és a száraz etetőanyaghoz öntöttem.
Ehhez három marék 8 mm-es halibut pelletet kevertem.
Ezt az egészet egy pár perc alatt alaposan összekevertem, nem igényelt több nedvesítést, tökéletes állagot kaptam, amit egy erőteljes mozdulattal össze tudtam tömöríteni, de egy laza mozdulattal szétmorzsolható maradt. Tökéletes ponty etetőanyagot kaptam.
Az etetéseket a parttól mintegy 50-55 méterre alakítottam ki. A távolságot markerúszóval jelöltem meg, amit a horgászat végén vettem csak ki a vízből.
Eleinte azt hittem, nagyon sok problémám lesz a markerúszóval, hogy a halak föltekerik magukat a zsinórra, de túl vagyok nagyon sok heves kapáson, és még nem volt gond. A tökéletes zsinórsüllyesztés érdekében - amikor beáll az úszó és megfeszítem a zsinórt a parton - a zsinórra felhelyezek egy 40-50 g-os ólmot, ami a zsinórt teljesen az aljzathoz simítja.
Szereléknek a már jól bevált és tökéletesen működő 25-30 g-os bordás method etetőkosarat erőgumival kombinálom. Előkének vékony fonott zsinórt használok. A KAMASAN B980-as horgot 6-os méretben most használtam először, de számomra tökéletes választás volt, máskor is ennél a horognál maradok. A korábban feederezéshez használt zsinórjaimmal nem voltam megelégedve, egy ismerősöm ajánlotta főzsinórnak a 25-ös Nevis Esprit damilt. Két erőteljes horgászaton már túl vagyok vele, és számomra még mindig tökéletes.
Csalinak kezdéskor Haldorádó pelleteket (Nagy Ponty Tuning Pellet 12 mm + Nagy Ponty Hybrid Pop Up 16 mm, valamint Magyar Betyár Tuning Pellet 12 mm + Magyar Betyár Hybrid Pop Up 16 mm) használtam.
Az etetőgombócok bejuttatását csúzlival oldom meg. 50 méteres távolságra úgy 1-2 méteres pontossággal becsúzlizom a gombócokat. Ha csúzlink folyamatosan ekkora igénybevételnek van kitéve, akkor ajánlatos tartalék csúzlit tartani magunknál, de tartalék gumi mindenképpen kell, hogy legyen nálunk!
Az etetőanyag bekeverve, markerúszó a helyén, botok beélesítve és felcsalizva, az etetőgombócok belőve a kiválasztott helyekre… akkor más nem maradt, mint a felcsalizott végszerelékeket a kijelölt helyekre bejuttatni.
A szerelékek bejuttatása után egy laza félóra, és meg is jött az első kapás. A hal igen erőteljes zsinórlehúzással kezdett, de hamar a part közelébe tereltem. Úgy 2,5 kg-os volt, de mint az őrült, úgy kevert a part közelében, nem tudtam a felszín közelébe hozni. Elég rendesen feszegette a bot ívét.
Elgondolkodtam, ha ezek a 2-3 kg-os halak ilyen lendületes kapásokat produkálnak, és a part közelében öröm őket fárasztani, akkor az 5-8 kg közötti példányok mit művelnek… hurkot kötnek a feederem végére?! De hamarosan sikerült az első példányt megszákolnom. Kíméletes fektetés a matracon, egy gyors pózolás, és már szabadon is engedtem, de búcsúzóul meghagytam neki, szóljon az öregebb pontyoknak is, hogy látogassanak meg.
A délelőtt nagyon hamar eltelt, ebédig öt halat zsákmányoltam, úgy 2-3 kg közöttieket. A nagyobb példányok valahogy elkerültek engem, a szomszédokat pedig a pontyok kerülték el. Egy ejtős kapásom volt, a többi mind zsinórletépős. Egy alkalommal a botomat is kitekerte a hal a bottartó állványból. Egy gondolat erejéig: ezek a halak kicsattanó erőben vannak, ha nem használnék nyeletőfékes orsókat, biztos, hogy nemcsak halat vesztettem volna, hanem botot és orsót is. A halak ereje és egészségi állapota kitűnő vízminőségre utal.
A délelőtti borús, felhős időt egy hihetetlen meleg, fülledt idő váltotta föl: a hőmérő higanyszála 31 fokot mutatott… nem rossz hőingadozás, az előző napokban 20-21 fok, ha volt! Szinte elviselhetetlen volt a meleg, ezért úgy döntöttem, hogy horgászállásomat egy hellyel följebb költöztetem, ahol egész nap árnyék van, de az etetett helyeimet onnan is elértem.
A délután folyamán szintén a kisebb pontyok tartózkodtak csak az etetésen, így a zsákmányom egy részét is belőlük csipegettem.
Mivel az egyesület nem engedi a kifogott halak bezsákolását a horgászat végéig, minden egyes horogszabadítás után a halak visszanyerték szabadságukat.
Később egy nem túl hosszú kapástalan időszak következett. Pedig a halak az etetésen voltak, látszott a felszálló buborékfelhőkből és a felszíni forgásokból. Kapást próbáltam kicsikarni, ezért az eddig működő csalikombinációt lecseréltem Fűszeres Hal Tuning pellet + Fűszeres Hal Hybrid Pop Up pelletre. A kapás a bedobástól számítva elég hamar jelentkezett: megfontolt és lassabb volt, a hal megfeszítette a spiccet addig a pontig, amíg a nyeletőfék még nem adagolt zsinórt, tartotta egy darabig, majd szép lassan megindult. Hirtelen átfutott az agyamon: lehet, hogy ő a nagy Ő… A dobot lefogtam, egy laza behúzás, majd egy hajtókar-tekerés és felvettem a kontaktot a hallal.
Elég nehezen tudtam az etetésről elhúzni, de végre sikerült. Jött szépen kifelé, de néha meg-megállt. A part közelében egy végső rohamba kezdett, de a féken lazítottam egy tekerésnyit és egy erőteljesebb mozdulattal a felszín közelébe húztam. Nem rá számítottam.
Kicsit elkeseredtem, de átgondolva a helyzetemet örülni kezdtem: 10 kapásból 8 halat megfogtam, nagyon jó kondiban voltak, öröm volt a part közelében a fárasztásuk.
Az órámra néztem, még van egy laza félórám, majd szép lassan összepakolok, és irány haza. A fűszeres-halas csalit fönt hagytam, a kosarat megtöltöttem etetőanyaggal és már dobtam is vissza a helyére. Egy pár pillanat múlva cincálja valaki: erőtlen húzások a spiccen… ezt nem hiszem el, kárász a tettes!
Gyorsan újratöltöm a kosarat és már lendíteném is vissza, de a Magyar Betyár csalikombinációra egy igen erőteljes kapás érkezik. Fölveszem a kontaktot a hallal. Kicsit másképp viselkedik, mint az eddigiek… Kicsit jobban feszegette a bot erőtartalékait, mint az eddigi pontyok, de nem ponty, az biztos, talán kisebb amur… Nehezen tudtam a felszín közelébe erőltetni, de végre sikerült… Harcsa! Ezt nem hiszem el! Még nem fogtam harcsát feederrel. Nagyon izgatott lettem, nem szerettem volna a szákolás előtt elveszíteni. De végre sikerült megszákolnom, örömöm ott és akkor leírhatatlan volt.
Fogtam már harcsát közel tíz kiló körülit is, de ez a kölyökharcsa a maga 65 cm-ével számomra a nap hala lett, Ő tette föl a pontot az i-re.
Az aznapi horgászat számomra itt ért véget. A parkolóba menet a többi horgászt hallgatva - akik csak kárászt és egy-két pontyot zsákmányoltak - elmondtatom, hogy a horgászatom annak ellenére, hogy nem fogtam nagyobb pontyot, sikeresnek tartható. Nem lehet minden alkalommal nagy pontyot fogni, lehet, hogy legközelebb csak a nagyok látogatnak meg… ilyen a horgászszerencse.
