Meglátni és megszeretni csak egy pillanat műve volt. Kecses, karcsú, kellő domborulatokkal a megfelelő helyeken. Nem tudtam róla levenni a szemem. Bekúszott a gondolataim közé, míg meg nem érett az érzés. AKAROM!
Szeretek horgászni! Szeretem a modern pontyhorgászatot és mindazt, ami körülveszi. Szeretek fórumokat olvasni, portálokon hírek után kutatni, érvelni és érveket hallgatni. Utánajárni legendáknak, megtapasztalni és kipróbálni újdonságokat ugyanúgy, mint rég elfeledett dolgokat. Vallom azt, hogy a horgászbot és orsó - mint minden használati eszközünk - olyan kell, hogy legyen, amit szeretünk használni. Amennyiben ez nem így van, a horgászat egyik élvezeti részét csorbítjuk. Ha nem sarkítjuk le a fogalmakat, nyugodtan felfoghatjuk élvezeti cikknek is. Pont, mint egy szuper autó, egy menő audio-felszerelés vagy egy 3D-s televízió. Élvezeti értéke akkor is kell, hogy legyen, ha épp nem hasznosan van jelen, azaz épp nem halat fáraszt jelen esetben, csupán kezünk ügyében pihen.
Egyéb aprócikkek után kutatva került kezembe múlt évben a Cormoran 2010. évi katalógusa. Lapozgattam, nézegettem, majd belém hasított egy érzés, mikor a feeder botok között a Speciland családhoz értem: „Ez valami gyönyörű!”… Egyszerűen annyira szemet gyönyörködtető a színe, hogy nem tudtam róla levenni róla a szemem. Kövezzetek meg, férfitársaim, de ez az igazság. A masszív távdobó nyéltag és a távdobó gyűrűsor csak a második és harmadik volt a sorban, de mindig ott motoszkált a gondolat bennem, hogy „milyen szép zöld”. Bizonyára hosszas tervezőmunka eredménye a botcsalád minden tagja, és ebben nagy szerepet játszott a szín és a formavilág, de ebben csillagos ötöst érdemel a gyártó. Elérte vele azt a célt, hogy sok száz bot közül a szem és a figyelem rajta maradjon. Múltak a napok, de nem bírtam kiverni a fejemből, egyre erősebben éreztem, kell egy ilyen bot, valamint keresnem kell hozzá megfelelő orsót. Ezek után már csak egy indokot kellett találnom magamnak, hogy a vásárlásra rábeszéljem magam. Harsány! Harsány hatalmas vizein horgászva bizony kell a nagy dobótávolság, amit akkori botjaim közül talán egyikkel sem tudtam volna elérni. Hogy nézne ki, ha a horgászat azon bukna el, hogy a horgász nem tudja elérni a megfelelő dobótávot?! Kell egy távdobó feeder felszerelés! Az elhatározást tett követte, a tettet pedig csomag, melyet gyermeki örömmel vettem át és bontottam ki otthonomban.
A választott bot egy Cormoran Speciland heavy feeder 420, 60-180 g lett volna, de a megrendelésnél valami elkavarodhatott, mert egy 80-230 g-os változatot kaptam ugyanebben a méretben. Ez a feederbot család legnagyobb, legerősebb tagja, amitől kicsit tartottam először. Elég sokat vártam rá, és bár megfordult a fejemben a csere gondolata, a ragaszkodás nagyobb volt, nem eresztettem el magamtól mégsem. Nem térhetek ki a technikai adatok felsorolása alól, így jöjjenek ezek sorban:
Hossz: 420 cm
Dobósúly-tartomány: 80-230g
Anyag: SM24 karbon
Tagok száma: 3 + 3
Szállítási hossz: 145 cm
Súly: 395 g
Spicctagok elosztása: 4; 3,5 és 2 uncia
Ehhez a bothoz szerintem nem való egy közepes orsó, erre egy impozáns, távdobásokat maximálisan kiszolgáló társ való. Hosszas gondolkodás után a Cormoran Match Master Feeder 6PI 5000 orsóra esett a választásom. Hatalmas dobja és power hajtóműve minden tekintetben alkalmassá teszi erre a feladatra.
Csapágyak száma: 5
Visszaforgásgátló: fokozatmentes (Infinite)
Dobemelés: csigás (WormShaft)
Zsinórvezető: golyóscsapágyas, csavarodásgátlós
Dob: alumínium, enyhén kúpos
Pótdob: Nylon / ABS pótdob
Kicsomagolva kezembe vettem, megtapogattam, összeraktam és minden érzékszervemnek átadtam a botot és az orsót. Végignéztem a nyéltag parafa végétől a gyűrűkön át, az orsótartótól a lakkozásig mindent. A fék, felkapókar, hajtókar és dob lötyögéseit kerestem, de nem találtam. Tökéletesen illeszkedett minden, remélhetőleg hosszú évekig ilyen is marad, ha jó gazdája leszek. Az orsót ellátták kis kefés zsinórvédővel, mely az alácsavarodást hivatott akadályozni. Összehasonlítgattam korábbi botommal, a nyéltag 8 cm-rel hosszabb, ami lendületesebb dobási lehetőséget biztosít. A gyűrűk távdobásra lettek teremtve, a spiccen is 6 mm a belső átmérője! Egy normál feeder boton ez 1-2 mm. A spiccek hossza 66 cm, ami igazán párját ritkítja a kategóriájában, ezáltal még e brutálisan erős bot karakterisztikája is kellően lágy és érzékeny marad, hogy a kisebb halakat is biztonsággal foghassuk meg vele. Mindenképp szeretném felhívni az olvasó figyelmét pár olyan apróságra, amik e termékeket számomra kiemelik a tömegből.
Szerettem volna mielőbb próbára tenni a felszerelést, az első helyszín Nyékládháza mellett a Koi-tó volt. Talán emlékeznek még páran az „Arany, ami fénylik” című írásomra. Ott avattam fel a felszerelést. A tó ideális helyszín, kellően változatos állománnyal. A horgászat és botavatás a várnál is sikeresebb lett, gyönyörű halakat sikerült fognom. A bot hozta azt, amit vártam tőle, nem volt számára ellenfél egy 11 kg-os bányatavi tőponty sem, de kecsesen partra segített egy gyönyörű színekben pompázó, 60 dekás kárászt is. Ami jóleső volt, hogy mindezt az orsó is tökéletesen és finoman szolgálta ki. Tartottam tőle, hogy a bot talán merev lesz, az orsó pedig kemény, de tökéletesen meggyőzően viselkedtek az apróbb halakkal is.
Nem sokkal később Harsányban tudtam végre kipróbálni a felszerelésem, akol egy szinte kapástalan napon is jó szolgálatot tett.
Az idényt nem ezzel a bottal fejeztem be, és az újat sem ezzel kezdtem. A kora tavasz és a késő ősz számomra a pickerbotos horgászatról és az extra finom felszerelésről szól. De ahogy melegedtek a vizek, egyre többször került a táskámba ismét szeretett Cormoran felszerelésem. Nemrég kilátogattunk egy családi hétvégére a közeli Amígó-tóra. A tó Debrecentől alig 10 km-re fekszik, és klubjelleggel üzemel. Horgászni csak előzetes bejelentkezés alapján lehet, de akik kijárnak, mind családias fogadtatásról, jó hangulatról és gyönyörű halakról mesélnek. Itt minden horgász megtalálhatja a saját szórakozását. Sokan járnak ki bojlizni, népes feederes tábor is látogatja a tavat, de az úszós horgászok is mindig elégedetten távoznak. Télen mesés csukákat fogtak lékről, vagy mint én, apró halakra vadásztak, csupán az élmény kedvéért. Innen még soha nem mentem haza úgy, hogy ne jó érzéssel búcsúztam volna. Nemrég világbajnok horgászok vendégeskedtek itt, és sok aktív versenyző is gyakran tiszteletét teszi. A tavon csak egy oldalról lehet horgászni, közel azonos feltételekkel, ezért ideális versenyhelyszín is. Ajánlom mindenkinek, aki szeretne ide ellátogatni. Visszatérve a hétvégéhez, végre elérkezettnek láttam az időt, és elég melegnek a vizet, hogy a „nagyágyút” is elővegyem. A zsinórt le kellett cserélni a dobon, de az új is tökéletesen áll rajta.
A túlpart a kiválasztott helyen 90-100 méter körül lehetett. Ezzel a bottal a túlparti nádfolt előtti területet etettem és horgásztam meg, másikkal pedig tó közepéhez kicsit közelebb, 80 m körüli távolságban kerestem a halakat. Hamarosan megjelentek a mohó kárászok az etetésemen, határozott spiccgörbítéssel jelezve, hogy igenis ízlik nekik a felkínált egy szem lebegő-oldódó pellet. Jó ideig csak a partközeli etetésről tudtam halat fogni, a mélyebben levő felszerelés nem adott halat.
Eltelt két óra, mikor felgyorsultak az események. Bizonyára közrejátszott ebben a feltámadó szél is, mert az emiatt pontatlanabbá váló dobásaim következményeként nagyobb területet etettem meg. Elkezdtek jönni a pontyok. Kapás kapást követett, mikor már nem éreztem biztonságosnak, csak egy bottal horgásztam. Talán túlzónak tűnhet, de a tó elejéről egy 5 méteres spiccbotot szánkáztatott a tó vizén egy hal, és nálam is borult kétszer a tripod, mert nem volt elég kezem mindent elérni.
Aznap 10 kárász és 14 ponty mutatta meg, hogy visszavonhatatlanul itt a tavasz, illetve hogy a távdobó botok és a nehezebb felszerelés létjogosult. Ezek között pedig nem vall szégyent a Cormoran Speciland feeder extra heavy és a Cormoran Match Master Feeder 6PI, bármilyen helyzet elé is kell állnia!
A kiragadott horgászélmények csak töredékei annak, amit ez a páros okozott azóta, mióta megvettem. Ajánlanám-e, megvenném-e ismét? Határozottan igen!
Varga János (GRD)
