Mindig is szerettem a tározókat. Megvan a maga varázsa egy ilyen horgászatnak, amikor akár közelebbi dobásokkal is eredményesen feederezhetünk, nem feltétlenül csak a messzi távolban. Egy ilyen napról és egy szuper jó kis csaliról szólnak az alábbi sorok.
Még koromsötét van, de tudom, csak másodpercek választanak el attól, hogy megszólaljon a telefon ébresztője. Nem tévedtem, fél öt, és ez nekem borzasztó korai időpont, de horgászatról van szó, így már minden más. Ólomlábakon botorkálok a fürdőszobáig, és a frissítő zuhany azonnal mindent megold.
Este mindent előkészítettem, „csak” be kell pakolni az autóba, és indulás. Mindig megfogadom, igyekszem minimális cuccal elindulni, főleg, mikor egyedül megyek, mint most is, de akkor is… Széktáska, szerelékes, hálótartó, bottáska, keverő, no meg az ernyő, amit 90%-ban nem használok, de bezzeg, ha nem lenne nálam… Még szerencse, hogy a mai horgászat alkalmával egy olyan vízre készülök, ahol az állás közelében tudok megállni.
Tehát a mai cél a Veszprém megyei Nagyteveli-víztározó. A Pápa és Vidéke Horgász Egyesület kezelésébe tartozó horgászvíz a várostól nem messze, a Bakony nyugati lankái mentén, egy völgyben található. A vízállástól függően a vízfelület 36-47 hektár között változik, mélysége a gát előtt a 11 m-t is eléri! Egy völgyet árasztottak el, melynek következtében úgy középtájon, a hosszanti vonal mentén kell akadókkal számolni. Ez a sáv igazán jó haltartó hely, de azért szép kis meglepetésekkel is tud szolgálni. Ráadásul a terület Natura 2000 besorolású, így egy fűszál sem tehető keresztbe! Ennek köszönhetően igazán vadregényes partszakaszok váltják egymást. A kiváló egyesületi gazdálkodásnak köszönhetően a halállományra sem lehet panasz, a fő halak természetesen a pontyok, amik szépen növekednek. Nem véletlen, hogy a víz egyre népszerűbb a bojlisok között is. Nagyon szép a compó- és a dévérállomány is, a ragadozók közül pedig a süllő viszi a pálmát. Ez utóbbi céltudatos halasítás eredménye, mivel az egyesület borsosgyőri tavában a csukára helyezik inkább a hangsúlyt a telepítéseket illetően.
Bármennyire is igyekeztem, az előre kinézett hely már foglalt volt, szó szerint tán egy perccel előztek meg, így egy másik helyre telepedtem. Úgy voltam vele, meglátjuk, mit tudok kihozni belőle, a lényeg, hogy egy kellemes napom legyen! Mindig mindent alaposan elpakolok, így az állás kialakítása, az etetőanyag és a botok előkészítése, bevetése, bizony közel egy órába telik. Lehet rajta mosolyogni… Most sem volt ez másképpen.
A meghorgászandó távolságot úgy 45-55 m-re lőttem be, és úgy döntöttem, hogy míg szívják magukat az etetők, addig mini Spombbal bejuttatok egy kis natúr főtt kukoricát, azzal alapból nem tudok sokat rontani.
Az etetőanyagokat, szerelékeket, botokat illetően alapvetően két változat mellett döntöttem:
Az egyik készség: 390-es heavy bot, 35 g-os Pellet Feeder kosár, 15 cm-es előke, 10-es Gardner Mugga horgon „D” rig 10-es csalitüskével.
Etetőanyag: fél zacsi Record Carp Stick Mix Fűszeres Vörös Máj + fél zacsi Top Method Feeder Brutális Máj, megbolondítva egy kis Carp Syrup Fűszeres Vörös Májjal.
A mási készség: 390-es medium-heavy bot, Preston Distance method feeder kosár, 10 cm-es előke, 10-es előkötött Guru MWG horog bayonettel.
Etetőanyag: fél zacskó Vad Ponty + fél zacskó Top Method Feeder Total Fish, a keveréket Vad Ponty aromával turbóztam.
Volt még egy kis maradék Ready Method Spring, így azt is bekészítettem, biztos, ami biztos! Horogcsalik tekintetében a Fluo Method Waftereknek, no és persze a Tornado Waftereknek szavaztam bizalmat. Hozzáteszem, hogy minden esetben szakáll nélküli horgokkal kínáltam fel a csalikat.
Egyesületi, nagyobb kiterjedésű természetes vizek esetében nem vagyok türelmetlen, kicsit többet várok a kapásra, közben figyelek, próbálkozom. A mai horgászatot elsősorban a horogcsalikra hegyeztem ki, így váltogattam a májas, szilvás, Tüzes Ponty, Édes Ananász Wafterek és a Tornado csalik között, de akadt a táskámban a TripleX Hydro is.
Egy darabig csend volt, bármit tettem fel, egy-két kisebb beleúszáson kívül semmi nem történt, aztán egyszer csak nézd, görbül és máris indul a bot! A májas etető volt a nyerő a hozzá passzoló májas Fluo Method Wafterrel, az elkövető pedig egy alig kilós növendék pontyocska. Persze ennek is kifejezetten örültem. Tovább folyt a kísérletezés, így került sor a Rokfort Sajtos Tornádó Wafterre a májas kaja mellé. És láss csodát, pillanatok alatt kapás, beköszönt az első két kiló feletti, hibátlan tőponty!
Ezt követően csak a Tornado Rokfort Sajtos csalira mozdultak a pontyok. Szépen, egymást követően jöttek a kapások, és ez így ment egészen 11 óráig, amikor már a kilencedik pontyomnál tartottam. Ha váltottam a csalin, megállt a kapás, és érdekes módon a halas etető sem nyerte el a tetszésüket, az a bot szinte meg sem mozdult.
11 óra után viszont beköszöntött a csend, bármennyire is variáltam. Egy kis műsorról mindössze a szomszédos fán egyensúlyozó vadkacsák gondoskodtak.
Ezért úgy döntöttem, rápróbálok a kis maradék Ready Method Spring etetőmre, nézzük meg, mit szólnak hozzá a keszegek. Egy 3 m-es, 40 g-os botra gyorsan készítettem egy sodort, közepesen hosszú előkés szereléket, a végén egy 12-es, csalitüskés horoggal. Úgy 30 m-re kezdtem horgászni, a csali pedig 7 mm-es Pro Method Pellet volt ananász ízben. Az összeállítás osztatlan sikert aratott, egy órán belül 9 keszeg jött rá, ebből kettő nagyobb dévér volt, illetve két szép méretű kárász is horogra akadt. A ponty-csendes időben kiváló szórakozás volt. Mivel a horgászatot délután három óráig terveztem, visszatértem a kifejezetten pontyos horgászathoz, remélve, hogy sikerül még egy-két szép pontyot a matracra helyezni. Próbálkozásaimat még egy jó ideig nem koronázta siker, de a kitartás végül meghozta az eredményt. Ugye mondanom sem kell, hogy megint csak a májas-rokfort sajtos kombó volt a nyerő két szép, közel 3 kg-os ponttyal.
Egy korábbi, durván beszakadt szerelék eltávolítása és fertőtlenítés után irány az éltető víz. Ezután már csak a mámoros pakolás volt hátra, de örömmel gondoltam vissza a szép fogásokra. Úgy érzem, összességében a 11 ponty és a szórakozásnak beillesztett keszegezés jól sikerült. Bizonyítást nyert az a tény is, hogy nagy kiterjedésű víztározón is eredményesek lehetünk a májas ízesítéssel és az attól teljesen eltérő ízvilágú sajtos csali együttes alkalmazásával. A nap nyertese pedig velem együtt a Tornado Wafter!
Írta és fényképezte: Kába Tibor
