Nagyon szeretem az őszt, imádom a nagy pontyokat, és minden bizonnyal ezek kombinációja október hónapban csúcsosodik ki igazán. Ez az év legjobb időszaka a kapitális halak horgászatára. Ilyenkor gyakorta azok a rendkívül óvatos, kitanult, „öreg” pontyok is horogra csalhatók, amelyek egész évben rejtőzködtek, és megfogásukra vajmi kevés esély kínálkozott.
Gyakran hangoztatom, hogy számomra a nagyponty-horgászat nem egy hobbi, hanem egy életstílus. Gyakorlatilag az egész életemet a kapitális pontyok becserkészésének szenteltem. Imádom, amit csinálok, megélem minden egyes pillanatát, a nehéz helyzeteket éppúgy, mint az örömmámort. Nincs ahhoz fogható érzés, amikor egy előre eltervezett ötlet, gondolat vagy épp egy jól megválasztott stratégia működőképesnek bizonyul. Ahogy a kemény munka gyümölcse beérik, és egy kapitális méretű halat tartok a kezemben, tudom jól, hogy ez a legjobb dolog az egész világon, amit csak csinálhatok, hiszen erre születtem!
Mindazok, akik követik horgászataimat és írásaimat, már jól ismerhetik a BABOHE Horgásztavat. Idestova 10 éve járok ide horgászni, nagyon sok fantasztikus fogás élménye köt ehhez a tóhoz. Október elején újabb horgászatot terveztem erre a vízterületre, a „célkeresztbe” pedig egyértelműen a tó kapitális pontyai kerültek.
Ez a tó híres a nagyhal-állományáról, ám meglehetősen nagy számban élnek itt az átlagméretű, mohó pontyok is. Ezek szelektálása a legfontosabb feladatok egyike, a siker kulcsa az eredményes nagyponty-horgászathoz.
Nagy csali ide, szelektálás oda, azért a horgászat mégiscsak az átlagméretű pontyokkal vette kezdetét. Viszont ezeket a csalogatóanyagokat használva lényegesen lassabban alakultak ki a kapások, így a termetesebb, darabosabb halaknak is volt idejük felfedezni a felkínált finomságokat. Még a délelőtt folyamán sikerült megfognom az első 10 kg feletti pontyomat.
A horgászat üteme egyre inkább kezdett felpörögni, a délelőtt folyamán nagyon sok átlagméretű pontyot sikerült fognom. Az én célhalaim azonban most nem ők voltak, így szisztematikusan dobtam egyre távolabb és távolabb az eredetileg jónak vélt helytől. Ahogy egyre távolabb dobtam a végszerelékemet, a kapások is ritkulni kezdtek, majd végre teljes „csend” lett. Talán furán hangzik, de tudtam, hogy ez kell ahhoz, hogy igazán eredményes lehessek. Csaknem egy órát töltött a végszerelékem a vízben, majd két óvatos mozdításra lettem figyelmes. Ezután az orsó lazára állított fékjének jellegzetes és semmihez nem hasonlítható hangja már egyértelműen jelezte, hogy minden bizonnyal megérkezett az, akire nagyon vártam. Ráemeltem a botra, a horog „ült” a hal szájában, és elkezdtek leperegni az idegőrlő másodpercek, majd percek miközben karikába görbülő feederbottal próbáltam az óriást a merítő szákba kényszeríteni. Ahogy a hatalmas ponty a szákba került, rögtön tudtam, hogy egyértelműen a legnagyobb hal, amit valaha ezen a tavon fogtam.
Egy ilyen ponty megfogása után mit kívánhatna még az ember? Ezért a halért jöttem, teljesült a vágyam. A BABOHE Horgásztó 10 év horgászat és rengeteg megfogott hal után érdemesnek és méltónak tartott rá, hogy megajándékozzon egyik rendkívül féltett kincsével. Én pedig nagy örömmel és még nagyobb alázattal adtam neki vissza a nemes ellenfelet.
A horgászat szép lassan a végéhez közeledett, időnként egy-egy kisebb ponty törte meg a finoman bólogató spiccek formájában a nyugalmat… majd újfent egy erőteljes, húzós kapással érkezett a horgászat utolsó nagy pontya.
Soha nem lehet tudni, mit tartogat egy horgászat, ám az biztos, hogy az őszi időszak az egyik legjobb lehetőség, hogy álmaink halát egy fotó erejéig kézben tarthassuk. Az élet sem többet, sem pedig kevesebbet nem ad annál, amit érdemlünk. Ha nagyhalas horgászatba vágjátok a fejszéteket, egy-két hasznos ötletet minden bizonnyal találtok ebben az írásban, ami talán segít becserkészni a hőn áhított óriást!
Írta: Borbiró Ádám
Fényképek: Libor Erika
