A magyar horgászkultúra is kezdi felfedezni és mind gyakrabban alkalmazni a különböző típusú földeket. A honi fejlődés mértéke súlyos tonnákban mérhető! Mitől nő évről évre drasztikusan a különböző típusú földeket felhasználók száma, és minek köszönhető a nem oly régen még semmibe vett adalékanyag népszerűségének növekedése? Utánajártunk, és valóban érdekes dolgokat sikerült kideríteni!
A horgászföldek manapság ugyanolyan értékes adalékanyagok, mint például a jól ismert pirított kendermag vagy a kukoricapogácsa. Használatuk bizonyos körülmények között nélkülözhetetlen. Sokan tévesen vélik úgy, hogy ez kizárólag a versenyhorgászok újabb hóbortja, amelyből idővel „kigyógyulnak”.
A titokra fény derül!
Jó 10 évvel ezelőtt, szokásos őszi, dunai horgászataim egyikén egy emlékezetes kalandban volt részem. Az általam is ismert egyik helyen egy idősebb horgász ült. Amikor közelebb értem hozzá, éppen egy termetes paducot fárasztott. A szokásos kérdésre, hogy „jön-e hal?”, nem válaszolt, csupán ujjával a haltartó szák felé bökött. Amikor belenéztem, hátrahőköltem: három gyönyörű márna és temérdek formás paduc várt jobb sorsra. A felszerelés a létező legegyszerűbb volt, ezek után valamilyen szupertitkos etetőanyagra gyanakodtam. Az újabb meglepetés akkor jött, amikor belekukkantottam a horgász mellett található két nagy diszperzites vödörbe. Mindkettőben a gátoldalban kora reggel bányászott föld, pontosabban vakondtúrás volt. A nevetés kerülgetett és valamilyen „kész átverés show”-ra kezdtem gyanakodni, amikor emberem csak annyit mondott: „Látod, mi van benne?”.
Tüzetesebben szemügyre véve kevéske főtt búzát, forrázott csontkukacot és még kevesebb élő csontkukacot láttam benne. „Ennyi a titok?”, kérdeztem bambán. „Próbáld majd ki egyszer!”, válaszolta. Igazából nem értettem… vagy csak nem akartam érteni a dolgot? Már nem emlékszem… Egy biztos, én azon a napon, a „szuperjó” etetőanyagommal töredéke halat sem fogtam.
Saját tapasztalatok
Később kezdtem csak újra a látottakon gondolkodni, és ahogy hűlt a víz, a kifogott halak közül 1-2 áldozat béltartalmát mindig tüzetesen szemügyre vettem. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy az egészen késő őszig (sőt még télen is!) táplálkozó paducok és márnák belében kizárólag csontkukacot találtam. Az ősz elején (szeptemberben), még volt bennük néhány szem főtt búza és csemegekukorica az élő anyag mellett, de később már kizárólag csonti. Volt olyan hal, amelyben legalább 1 deci csontkukac volt! Meglepett és elgondolkodtatott a látvány. Kénytelen voltam belátni, hogy az etetőanyag, amelyet bedobtam, érintetlen maradt, a halak egyetlen morzsát sem fogyasztottak el belőle! Csupán gyorsan terjedő aromája csalta horgászhelyem közelébe őket, amelyből kizárólag a legízletesebb falatokat válogatták ki és ették meg. Lehet, hogy elegendő kevesebb kaja és több föld, valamint némi élő anyag?!
Sok-sok próba és kísérletezés után eljutottam oda, amit az emlékezetes horgászat alkalmával láttam. Szinte kizárólag tisztán, csak földet kevertem be, de ezt „megbolondítottam” kevéske parmezán sajttal, ha paducot vagy márnát akartam fogni. Ha pedig dévérkeszeg volt a célhal, édes, folyékony aromát kevertem hozzá. Az „élő” anyag (csontkukac, zömében forrázva; darabolt giliszta vagy szúnyoglárva) soha nem maradhatott ki belőle. Kevéske főtt mag (búza, kukorica vagy kender) persze még elfért benne. Döbbenetes, hogy ezzel a „csodakajával” olyan változó időszakokban (gyorsan hűlő vagy melegedő vízben) is lehet halat fogni, amikor a hagyományos etetők nagy része csődöt mondott.
Természetesen a „szupertitkos” receptemet állóvízen is kipróbáltam, intenzíven telepített pontyos tavon, a legnagyobb nyári melegben, amikor szinte senki nem fogott semmit. Az arányok ekkor a szemes magvak felé tolódtak el, kevéske élő anyag kíséretében. A lusta, elkényelmesedett és agyonetetett pontyoknak tetszett a hatalmas földkupac, amelybe beletúrva mindig találtak egy-egy finom falatot. Ja, és ennek a közepébe lógatva még halat is lehetett fogni!
Ne használjunk etetőanyagot?
Joggal merül fel mindezek után a Tisztelt Olvasóban, hogy most miről is van szó? Mit akarok én? Ne használjunk több etetőanyagot és keverjünk csak földet?! Nem, nem erről van szó! De tudomásul kell venni, hogy vannak bizonyos körülmények, amikor igenis előnyösebb az etetőanyagot földdel dúsítani, vagy az arányokat megváltoztatni. Mikor kell erre gondolnunk? Amikor a halak étvágya drasztikusan csökken. Ennek oka lehet a hideg vagy túlságosan meleg víz, frontátvonulás, áradás vagy apadás (folyóvízen) és a túlságosan tiszta, áttetsző víz, amelyben minden rezdüléstől menekül a hal.
Miért érdemes földet használni?
- Megnehezíti, lesúlyozza az etetőanyag szemcséit, amelyet az áramló víz így lényegesen nehezebben tud elsodorni.
- Oldódás közben felhőt képez, amelybe az óvatos, gyanakvó halak belebújnak, és bátrabban táplálkoznak. Különösen fontos ez tiszta vízben.
- Tisztán használva koncentrált és pontos élő anyag vagy szemes termény bejuttatást tesz lehetővé.
- A föld olyan semleges ballasztanyag, amely alig változtatja meg az etetőanyag aroma- és ízhatását, így a legolcsóbb dúsító anyagok egyike.
- Álló- és folyóvízen egyaránt használhatók.
A földek csoportosítása
A magyar horgászkultúra a földeket alapvetően két csoportba sorolja.
A legtöbb horgász által használt föld a löszös agyag. Szinte minden ismert etetőanyag-gyártó cég kínálatában felfedezhető. Ez egy tapintásra selymes, nagyon finom szemcseméretű, világos sárgás vagy szürkésbarna színű, enyhén tapadó, gyorsan és könnyen szétbomló, nagy felhőt képező földtípus. Az állóvízi horgászok nélkülözhetetlen adalékanyaga.
A másik fő csoport a barna agyag. Ez egy lényegesen nagyobb fajsúlyú, durvább földtípus. Szemcsemérete is sokkal nagyobb, sötét tónusú, rendszerint fekete vagy sötétbarna színű, nagyon jól tapadó, lassan szétbomló, minimális felhőt képező földtípus. Elsősorban folyóvízi horgászatok során használják.
Nem kell azonban külföldre utaznunk, hogy különleges, a két fenti kategóriába már nehezen besorolható egyéb földtípusokat is kézbe vegyünk és kipróbáljunk.
A különböző horgászföldek felhasználásának, csupán a horgász fantáziája szab határt. Ennek a cikknek sajnos korlátjai vannak, ezért csupán kedvcsinálónak szántam ezt az írást, de természetesen konkrétumokat is tartalmaz, hiszen az alábbiakban a Magyarországon kapható, leggyakrabban használt típusokat mutatom még be.
Tipp a témához - Hogyan használjuk a kiválasztott földet?