A ragasztott csonti bizonyos körülmények között nagyon nagy jelentőséggel bír. Használatára általában akkor kell sort keríteni, amikor például a víz áramlik vagy a parttól távolabbi helyekre kell becsúzlizni a csontikat. Sokan azonban túl macerásnak tartják az elkészítését, és nem is bíbelődnek vele a horgászat megkezdése előtt. Ha azonban megfelelő minőségű és mennyiségű anyagokat használunk, a ragasztás sikere garantált!
A csontiragasztás egyik legkiválóbb mestere kétségtelenül Ambrus Tibor, aki számtalan érmet szerzett már meg a különleges csalinak köszönhetően. Éppen ezért türelmetlenül vártam, hogyan lát hozzá világbajnok barátunk a műveletsornak. Autójából két liter csontit tartalmazó csomagot, 2 kg Maros Mix kavicsot, valamint még egy tesztelés alatt álló Maros Mix csontiragasztót pakolt ki.
Mielőtt továbbmennénk, pár mondat erejéig illik visszakanyarodni az előbbi témához, vagyis ahhoz, hogy milyen kiemelt versenyeken ért el nagyszerű eredményeket Tibor. Akinek volt szerencséje tavaly a Magyar Bajnokság fordulóit figyelemmel követni, láthatta, hogy a csepeli elődöntőn mekkora jelentősége is volt a ragasztott csontinak. Mesterünk számtalan szép dévért, karikakeszeget és balint terelt szákba ezen a versenyen. De 2003-ban a szlovákiai világbajnokságon is a bepoharazott ragasztott csontinak köszönhette a magyar csapat, hogy aranyérmet nyertek.
Tibor a ragasztáshoz szükséges dolgok előkészítése után nekilátott a műveletnek. A csontikat és a kavicsot külön keverőedénybe öntötte. Mint mondja, itt az arányokra érdemes odafigyelni. Ha a víz erősen áramlik, akkor értelemszerűen a kavics mennyiségét érdemes megnövelni, ha kevésbé folyik vagy áll, akkor minimális mennyiség is elég lehet. Ami feltűnt, hogy nem használt úgynevezett stabilizátort, ami arra szolgál, hogy a csali nedvessége a horgászat alatt ugyanolyan mértékű maradjon. Tibor szerint ennek hiányában sem kell kétségbeesni. Ha a horgász nem tudná beszerezni ezt a por formájában kapható terméket, csupán ügyelnie kell a nedvességre. Vagyis a lemosott csontikat alaposabban ki kell nyomkodni, és a nehezékként szolgáló kavicsokat nem kell bevizezni, mielőtt rászórjuk a ragasztóport. Mesterünk mindössze 10 perc alatt megragasztotta a bevetésre szánt csonti és kavics keverékét, és készen állt a horgászatra.
A ragasztott csontit többen azért nem szeretik használni, mert a kézhez tapad, ami miatt nehéz belőle gombócokat formálni. E probléma kiküszöbölésére azonban több módszert is kitaláltak már a leleményes horgászok. Kukoricaliszt vagy szúnyogszétválasztó por egyaránt megfelel, de Tibor ennél sokkal egyszerűbb módszert alkalmaz a tökéletes gombóc elkészítésére, valamint keze tisztán tartására: minden horgászat előtt egy kis kézmosó edényt készít maga mellé. Ha vizes kézzel nyúl a ragasztott csontihoz, könnyedén formázhat belőle gombócot anélkül, hogy az a kezéhez ragadna. Magam is leellenőriztem a végeredményt: ily módon gond nélkül formálható a gombóc és a kéz is tisztán marad.
A csontiragasztás művelete lépésről-lépésre:
(X)
írta: Egedi Róbert
Fotók: Egedi Róbert