A mai horgászat alkalmával ismét egy számomra új vízterületre látogattam el. Palotavárosi Felső-tavon vettük üldözőbe a halakat kis csapatommal, Atival és Levivel. Ez a horgászat egyben volt örömpeca, hisz mindannyian sok halat fogtunk, illetve számomra versenyfelkészülés is, ugyanis az év első versenyén ezen a tavon próbáltam minél jobb eredményt elérni.
Mivel hétköznap volt, az érkezést nem siettük el, de 9 előtt már mindenki szereléke a vízben volt.
A mai napra is egy igazi tavaszi menüvel készültem a halaknak: egy 4S Method Pellet Mix Tavaszi verzióval, illetve egy Ready Method Spring kajával. Az etetőanyaghoz kevertem most kicsit a pelletből, gondoltam, kipróbálom, mit ad így ez a kombó.
Mielőtt bedobtam volna, még kimértem gyorsan 66 métert az egyik botomon, a másikat pedig békén hagytam, azt kereső pecára tartottan fenn. A kiakasztott felszereléssel horog nélkül, megtöltött kosárral dobtam ötöt, kíváncsi voltam, hogy lesz-e jelentősége a kis etetésnek, vagy sem. Na, most már tényleg nem volt más hátra, mint bedobni és várni a kapást!
Sajnos az első pár dobás nem adott halat, de panaszkodni így sem lehet okom, mert alig fél órával a horgászat megkezdése után már egy hal görbítette botom spiccét.
Jól látható, hogy mi volt a kosárban. Az etetődobásokat, illetve az első néhány dobást pellettel végeztem, ugyanis az volt a célom, hogy a kiszemelt helyre bejuttassak egy – az aktuális viszonyokhoz képest – nagyobb mennyiségű, darabosabb alapot.
Nem kellett sokat várnom a következő kapásra, ezúttal egy termetesebb pontynak tetszett meg a csalim.
Egész szépen tudtam fogni a halakat, és mindeközben a srácok sem unatkoztak, ők is sorra fogták az pontyokat.
A horgászat második felében elkezdtünk dobálni egy közelebbi, kb. 30-40 méteres távot. Nekem nem indult be annyira ez a hely, kevesebb halat fogtam innen, mint bentről, de a halak átlagsúlya egy kicsit nagyobb volt.
A rövidebb távot ezzel a kisebb kosárral dobtam meg. Nem akartam sok kaját beszórni, kifejezetten a keresőhorgászat volt a célom, így 5-7 percenként újakat dobtam és igyekeztem mindig más helyre dobni. A „szanaszét” dobálás viszont nem volt nagy feladat, ugyanis ahogy közeledtünk a délutánhoz, úgy lett egyre erősebb a szél.
Ez a rövid táv nekem annyira nem jött be, így szűk 1 óra próbálkozás után visszatértem a 66 méteren lévő helyemre. Szerencsére a halak nem tűntek el az etetésről, amíg kint pecáztam, így újfent nem kellett sokat várni a kapásra.
A benti távot már igyekeztem a lehető legpontosabban megdobni, hogy minél jobban koncentrálni tudjam halakat. Ez többé-kevésbé sikerült is a szél ellenére.
A mai horgászaton is sokat próbálgattam az aromákat. Az a kombináció adta a legtöbb halat, amikor a pellettel megtöltött kosarat lefújtam az Édes Szamócás Tornado Spray aromával. Valószínűleg nem fogok nagy meglepetést okozni, ha azt mondom, hogy a nyerő csali ma is a mangós Tornado Method volt. Ez a narancssárga csali, úgy tűnik, nagyon tetszik a halaknak.
Érdekes tapasztalat egyébként, hogy míg nekem ez a narancssárga színű csali hozta a legtöbb halat, addig Levinek, aki konkrétan a szomszédom volt, nem akart halat adni.
Az etetőanyag gyorsan fogyott, olyannyira, hogy mire befejeztem a pecát, egy csepp kaja sem maradt.
Nagyon élveztem ezt a horgászatot, nem unatkoztam egy percet sem. A srácokkal együtt közel 60 darab pontyot fogtunk a nap folyamán. Azt hiszem, ennél jobb lezárás nem is kell… A versenytől függetlenül is mindenképpen visszatérek még erre a tóra, ugyanis nagyon szép halállománnyal rendelkezik, és úgy gondolom, ha tavasszal, ilyen szeles időben is ennyi halat tudtam fogni, akkor nyáron fergeteges pecákra lesz esély.
Írta: Bank Bálint
Fényképek: Bank Bálint
