A mai horgászaton a Törökbálinti Horgászparkba látogattam el. Számomra új volt ez a vízterület, ami azért érdekes, mert korábban 10 éven át jártam ide sportolni, mégse voltam ezen a tavon horgászni egyetlen egyszer sem. Nos, ma megtört a jég, és bátran kijelenthetem, hogy kellemes csalódás volt ez a peca.
Még szürkületben érkeztem a tó partjára, egészen pontosan az úgynevezett versenyoldalra. De miért versenyoldal a neve? Azért, mert a tó e partszakasza nincs minden horgász számára nyitva, csak azoknak, akik külön engedélyt kérnek, hogy itt horgászhassanak. Én ma versenyfelkészülés gyanánt jöttem ki a tóra, ami nem is sikerült rosszul, habár a versenyt a vírus miatt sajna törölték.
Mivel a naptár már márciust mutatott, és a hőmérséklet is egészen magas volt, megkockáztattam a világos színű, tavaszi kaját, de pellet terén maradtam a téli verziónál.
Amint bekevertem a csalogatóanyagokat, neki is láttam a felszerelésem előkészítéséhez. 81 méteres távnál akasztottam ki a zsinórt a klipszbe azon a botot, amivel pecázni terveztem.
Etetést nem csináltam, egyből az első dobással már csalival együtt vetettem be a végszereléket. Nem is kellett sokat várnom az első kapásra, alig 2 perc után már a horgomon volt a nap első hala, ami nem volt más, mint egy kis keszeg.
A halon felbuzdulva hamar visszadobtam a szereléket. Szerencsére most se kellett 5 percnél többet várni, és újra hal volt a horgomon.
Magam is meglepődtem, hogy mindjárt az első két dobás halat adott, de nyilván nem bántam, sőt! Újfent felcsaliztam a horgot és visszadobtam. Sajnos a harmadik dobás nem adott halat, de a negyedikre már volt jelentkező, nem is akármilyen!
Eddig 4 dobáson voltam túl, ebből 3 halat is adott. Az, amelyikre nem volt kapás, 15 percet töltött a vízben, amíg ki nem húztam. Érdekes, hogy ha volt kapásom, az minden alkalommal 6 percen belül érkezett, így a horgászatot úgy folytattam, hogy 6 percenként újakat dobtam. Ezek után következett néhány „üres” dobás, nem volt kapásom úgy 20-25 percig. Elgondolkodtam, hogy talán érdemes lenne megint kicsit tovább bent hagyni a szerelékeket, vagy talán távolabb kéne dobni 5-10 méterrel. További 3 dobás erejéig próbálkoztam az eredeti taktikával, amikor újfent egy hal görbítette botom spiccét. Ez a szerelék bő 3 percet töltött a vízben, így a későbbiekben is folytattam a 6 perces újradobásokat.
E halat követően végre beindult kicsit a halfogás. Még mindig nem volt minden dobásra kapásom, de a másodikat vagy harmadikat jellemzően elhúzta valami. A kapások pedig ugyanúgy, átlagosan 4-5 perc után következtek.
Itt az ideje kicsit mélyebben beleásni magunkat, hogy vajon mi miatt nem voltak folyamatosan kapások, mi okozhatta a 2-3 eseménytelen dobást? Az első 1 órában ez számomra sem volt olyan egyértelmű, de ahogy egyre több hal volt előttem, már tudtam következtetni. Az hamar egyértelművé vált, hogy a pellet jobban tetszik a halaknak a piros kajánál, az addig fogott 7 halból, mindössze 1 jött az etetőanyaggal töltött kosaras végszerelékre.
Oké, a kaja kérdése kipipálva, de van egy apróság, ami szintén nagyon fontos volt, ha halat akartam fogni. Ez nem volt más, mint az aroma kérdése. Ugye, a 4S Method Pellet Mix egy ízesítetlen keverék, nincs semmilyen aroma hozzáadva a pelletekhez, így én az esetek többségében aromával tuningolva használom ezeket.
Ezeket próbálgattam egész délelőtt. Egyszer a sűrű aromából tettem a kosárba, egyszer a spray-ből, egyszer az édes ízűt nyomtam, máskor pedig a fűszereset. Ha eleget, akár 15-20 percet vártam a kapásra, akkor tulajdonképpen akármivel tudtam halat fogni, de az 5-6 perces ütemet csak akkor tudtam tartani, ha édes ízű aromával tuningoltam a bevetésre szánt kis „csomagot”.
Mindezek után már csak a csali a kérdéses. Nos, erre már nehezebb egyértelmű választ adni, egyik csali se volt kifejezetten kimagasló a többihez képest, de ha a fogott darabszámot nézzük, akkor a narancssárga, mangó ízesítésű Tornado Methoddal fogtam a legtöbb halat.
Rohamosan fogyott a pellet a tálkámból, nem véletlenül. A nap második felében már közel 15 halat fogtam.
Ahogy egyre közelebb kerültem a horgászat végéhez, úgy szép lassan kifogytam a pelletből. Hát, erre nem számítottam… Gondoltam, 400 gramm pellet meg fél zacskó kaja elég lesz mindenre, de nem így lett. Mindig mindenből vigyetek magatokkal tartalékot, hogy ne járjatok úgy, mint én! No de mit lehet tenni ilyenkor? Hát, folytattam a pecát, csak most kizárólag etetőanyaggal dobtam be. Emiatt általában többet kellett várni a kapásokra, de legalább a másik bottal volt időm kísérletezni.
Azt vizsgáltam, hogy mennyi idő alatt fordul ki a csali a kosárból. Annak ellenére, hogy nem volt túl nedves az etetőanyag, a hideg víz miatt legalább kettő vagy akár három perc kellett, mire az etetőanyag annyira kioldódott a kosárból, hogy a csali egyáltalán mozogni tudott. Talán ez okozta a lassabban kialakuló kapásokat? Kipróbáltam, hogy a csalit éppen csak belenyomtam a kajába, de így se lettek hamarabb kapásaim.
Összességében egy nagyon jó napot zártam, sok halat sikerült fogni annak ellenére, hogy először jártam itt. Sajnálom, hogy csak most jutottam el erre a tóra, ugyanis egy kiváló víz kiváló halállománnyal. Nem tartom kizártnak, hogy a közeljövőben országos versenyek helyszínéül fog szolgálni.
Írta: Bank Bálint
Fényképek: Bank Bálint
