Nyáron a sporthorgászok egyik, ha nem legnépszerűbb célhala az amur. Köztudott, hogy ez a halfaj a felmelegedett, nyárias időben a legaktívabb, és ilyenkor a legkönnyebb megfogni. Az elkövetkező írás(ok)ban azt szeretném nektek megmutatni, hogy ősszel, a lehűlő vízben hogyan lehet eredményesen horgászni amurra.
Az első és talán legfontosabb szempont az amur horgászata során, hogy olyan vízterületre menjünk, ahol nagy számban élnek ezek a halak. Nem egyszerű feladat a pontyok közül szelektálni az amurokat, így kifejezetten fontos, hogy mindenképp olyan helyen horgásszunk, ahol azért jó eséllyel beleakadhatunk a nádrágókba.
Az első rész helyszínéül a Törökbálinti Horgászparkot választottam. Biztosan sokatok ismeri ezt a tavat, viszont most a jól bevált módszertől teljesen eltérően horgásztam. Az első jelentős különbség az, hogy most nem mikropelletet kevertem be, hanem egy 100%-ban kukoricás, sőt erjesztett aromájú etetőanyagot.
A kaja mellé még volt nálam 2 kg erjesztett mag. Ez nem volt más, mint a START erjesztett magmix, melyet magam „érleltem” otthon.
A másik eltérés a megszokotthoz képest az volt, hogy nem távdobással próbáltam elérni a halakat, hanem kifejezetten közel, egészen pontosan 12 méterre horgásztam. Vagyis mégsem! 12 méterre etettem, de végig mögé dobáltam 1-2-3 méterrel. Az etetést egy 3XL méretű open end kosárral végeztem, melyet jól megtömködtem maggal, majd az alját lefedtem egy kevés etetőanyaggal és ezt követően alsó dobással juttattam a kijelölt távra. Ezzel a technikával dobtam 8-at a horgászat elején.
Az etetés után gyorsan kihúztam 12 méterre azt a botot is, amivel horgásztam. Az első dobással pontosan az etetésre dobtam, viszont egyből kiakasztottam a klipszet és megjelöltem a zsinórt.
Az első dobást az etetésről egy keszeg húzta el, így a következőt egyből tovább is engedtem kb. 2 méterrel. Fontos mozzanat az ilyen pecánál, hogy lazítsuk ki a féket minden dobás után, hisz ilyen rövid távon nagyon vehemensek a halak, a zsinór nyúlása is minimális, ezért a szakadás veszélye igencsak nagy. De egy jól beállított fékkel a legnagyobb halak sem fognak minket megtréfálni.
A túldobott szereléket egyből nem egy keszeg húzta el, hanem a hal, amiért jöttem, egy amur.
A laza fék is nagyon jól jött, ugyanis egyből a bevágás után gyors kirohanással védekezett a hal. Ha akkor kellett volna kilazítanom a féket, valószínűleg nem lett volna időm…
Ezen a halon felbuzdulva gyorsan vissza is dobtam újfent 1-2 méterrel az etetés mögé, amit most kicsit lassabban, de egy újabb amur hálált meg.
Ezt követően sajnos több dobás erejéig nem volt kapásom, úgyhogy úgy döntöttem, ráetetek a helyre, hátha a friss magok megint odacsalják az amurokat. Így is lett! Vagyis nem teljesen, mert az etetést követően most egy ponty akadt a horgomra, de ez mindenképpen pozitív jel volt.
Ritka az, amikor egy peca során több amurt fogok, mint pontyot, de ez ma így volt. Szépen működött a technika, sorra jöttek az amurok.
Nem esett még szó a csalikról. Method horgászat révén a fűzött csalikat nem próbáltam, hanem a kisméretű Tornado methodokkal próbálkoztam, de ahogy látjátok, működtek ezek is.
Néha próbálkoztam aromákkal is, nem is sikertelenül.
A nap végére belassult a peca. Ennek egyik oka az lehet, hogy 12-kor hagytam abba a horgászatot, ami köztudottan egy holtidő szokott lenni. A másik oka az lehet, hogy már több mint egy órája nem etettem maggal a helyet, mert a rendszeresen ráetetés miatt kifogytam. No de ez legyen az ember legnagyobb problémája… Ha elfogy minden, az csak azt jelentheti, hogy nagyon sok halat fogtunk.
Pakolás közben az utolsó dobásra egy hihetetlen erejű kapás érkezett. Ha nincs kilazítva a fék, biztosan a botom bánta volna az akciót…
Remélem, ezzel a rövid írással meg tudtam hozni a kedvetek egy őszi amurozáshoz. Biztos vagyok benne, hogy Ti is eredményesek lesztek, ha ezeket a trükköket beleépítitek a horgászatotokba!
Írta: Bank Bálint
Fotók: Bank Bálint, Putz Tamás
