Ha valaki rakós bottal akar horgászni, készüljön fel arra, hogy a puszta horgászboton kívül sok egyéb dologra is szüksége lesz. A rakós bottal való horgászat kellékei már szállítóeszközt tételeznek fel, de ez ne riasszon ez el senkit, szerencsés esetben a halfogás öröme messze kárpótol bennünket. Nézzük mi is kell ahhoz, hogy gond nélkül, kényelmesen tudjunk horgászni. Mindez a rakóson kívül.
Mindenek előtt szükségünk lesz egy stabil horgászládára, amin nem csak kényelmesen tudunk ülni, de minden olyan dolog elhelyezhető rajta, mellette, benne amire a horgászat során szükségünk lehet. Mindenképpen olyanra, amire bottartó szerelhető. Ebben a bottartóban fogjuk elhelyezni a rakóst például amikor etetünk.
Szükség lesz egy görgőre, amin a rakós hátra tolható, egy botvillára, vagy „tulipánra” amibe a szétszedett, top set nélküli bot belehelyezhető. A szerepe az, hogy fixen tartsa a botot addig, míg azt újra össze nem rakjuk.
Néhány szó a rakósról. A forgalmazott rakósok szinte kivétel nélkül a „put over„ kategóriába tartoznak, ami azt jelenti, hogy a tagokat a spicctől a markolatig úgy teszzük egymásba, hogy a vékonyabb tagba kerül a következő vastagabb tag eleje. Régebben kerültek forgalomba olyan típusú rakósok is, ahol a vékonyabb tagot kellett a következő vastagabb tag elejébe beleilleszteni. Ma az utóbbiak teljesen kiszorultak a piacról.
Általánosságban elmondható, hogy a szinte mindegyik bot első két tagja teleszkóp rendszerű.
A rakós botok hőskorában - a hetvenes évek végén-, kezdtek elterjedni a tűspiccet felváltó olyan eszközök, amely segítségével úgynevezett „görbitett spicc” segítségével külső gumizást lehetett készíteni. Hatalmas fejlődés volt ez a nagyobb testű halak megfogása érdekében. Biztosan van az olvasók között, aki használt ilyet, Ők arra is emlékeznek, micsoda hatalmas gubancok bírtak képződni egy leakadt hal után a visszacsapódó szereléken. Aztán jött a belső gumizás.
Leggyakrabban a horgászbotunk első két tagját látjuk el gumival. Ehhez szükség szerint vissza kell vágnunk a spiccet annak érdekében, hogy a befűzendő gumi akadálytalanul tudjon mozogni a spiccben. Ennek a megfelelő eszköze egy reszelő.
A levágott spiccre, vagy spiccbe kerül a teflon attól függően, hogy külső, vagy belső teflont használunk. A szerepe, a gumi súrlódásmentes csúszása a botvégen.
Azt hogy a rakósba milyen átmérőjű, milyen nyúlékonyságú gumit szereljünk, sok mindentől függ. Ott, ahol nagy és keményen védekező halakra lehet számítani, pl. pontyok, márnák, amúrok, stb. fogására kell felkészülni, vastagabb és kevésbé nyúlós gumit válasszunk. Nem ritka az, 1,8-2 mm átmérőjű gumi sem az ilyen (megfelelő!) rakósban.
Gyakran megfigyelhetjük, hogy az apróbb keszegek, főleg a dévérek sorozatban mennek el a kemény gumizású szerelékről, úgymond lerázzák magukat fárasztás közben. Ilyenkor jön jól a lágyabb gumizású „top set”, vagy ha nincs, akkor bizony vékonyabb, és lehetőleg lágyabb gumira kell cserélni a vastagot.
Erre a célra lettek kifejlesztve az úgynevezett elasztikus gumik. Jellemzőjük a nagy nyúlékonyság, lágyság. Általában színezetlenek, fehér vagy enyhén sárgás színűek. Ez a gumi típus gyakoribb ellenőrzést kíván, mert sokkal sérülékenyebb, sokkal könnyebben macskásodik, mint keményebb társai. Bár minden gumizást illik horgászat előtt szemügyre venni, az elasztikus esetében nem árt gyakrabban átnézni a rögzítő kapocs környékét, főleg, ha gyakran és jobb halakat fogunk. Még mindig kevesebb a bosszúság az ellenőrzéssel, mint pótolni a rögzítő kapcsot, és újra fűzni a gumit.
A gumi egyik végére kerül a rögzítőkapocs, a másik végét pedig valamilyen módon a top set belsejében kell rögzítenünk. Ennek sokféle eszköze van forgalomban, válasszunk igényünknek és a célszerűségnek megfelelőt.
Megtehetjük, hogy magunk végezzük mindezt el, de azt tanácsolom, ha még soha nem csináltuk, vagy láttuk miképp is kell csinálni, kérjük meg az eladót a horgászboltban, vagy olyan ismerősünket aki már csinált ilyet, avasson be a gumizás gyakorlati fogásaiba.
Ezzel gyakorlatilag horgászatra alkalmassá tettük a horgászbotunkat.
A botvilla és a görgő is pótolható mással, de tartsuk szem előtt, hogy a rakós kényes jószág. Könnyen sérülhet, karcolódhat. Nem érdemes egy bottörést kockáztatni rosszul értelmezett spórolással. Természetesen, a boltban kapható eszközök helyettesíthetőek ügyes kézzel előállított házi készítésű eszközökkel. Ha magunk készítjük ezeket, törekedjünk arra, hogy megbízhatóak, stabilak legyenek, és lehetőleg ne okozzanak sérülést a nem éppen olcsó horgászboton.
