Lassan, végérvényesen elérkezik a jó idő. A vizek hőmérőjének higanyszála is egyre magasabbra szökik. Éled a természet, éled a horgász. A felmelegedő vizeken, ha tehetem, a keszegféléket veszem üldözőbe, hiszen talán ők az első tavaszi virágok. Hogyan lehet belőlük egy csokorra valót szedni? Egyszerű. Elég ehhez egy spiccbot vagy egy rakós bot is. Kinek mihez van kedve. A lényeg, hogy a friss, tavaszi levegőn legyünk, és töltődjünk fel az egész heti rohanás után. A fogást tekintsük ráadásnak. Néhány hasznos tippel azért megpróbálok ehhez a ráadáshoz hozzájárulni. Tartsatok velem!
Ez az év is bizonyította, felborult a természet menetrendje. Az időnként kimondottan enyhe, rövid időre tavaszias, aztán bekeményítő, hideg időszakokkal tarkított telet tudhatunk magunk mögött. Az enyhe időszakok azonban ne tévesszenek meg bennünket! A vizek hőmérséklete alacsony volt. A valódi felmelegedéshez szükség van a tavaszi, meleg szelekre, hogy felrázzák, felébresszék a vizek lakóit. Március vége, április eleje már kellemes, tavaszias időjárással kecsegtet. A halaink ebben az időszakban pótolják a téli időszakban elveszített kalóriát, igyekeznek jó kondiba kerülni a közelgő nász idejére. Elsősorban fehérjét, szénhidrátokat vesznek magukhoz. A szakirodalom erre az időszakra az „élő csalik” fokozott felhasználását ajánlja, azaz többet ér 1 liter ragasztott csonti, mint 5 kg minőségi etetőanyag.
Nem szeretném cáfolni ezt a megállapítást, csupán a kiegészítem a saját tapasztalataimmal. Kora tavaszi horgászataimnál én ügyelek az etetőanyag összetételére. Előnyben részesítem a magas kendermagtartalmú etetőket (Timár Mix Bodorka Extra, VDE Turbo Black, Super Match, Top Mix Gros Gardons stb.).
A kender nem csupán a bodorkák kedvence, szinte minden békés halunk szívesen fogyasztja. Univerzális adalék, évszaktól függetlenül érdemes használni, de a tavasz kétségtelenül a kender szezonja. A kora tavaszi keszeges etetőanyagom mindig tartalmaz pirított és őrölt kendert. Van azonban egy nagyon egyszerű, olcsó, de hatékony adalék, amivel még fogósabbá tehető a tavaszi keverék. Kenyeret darálok hozzá. Most sokan arra gondoltok, mi ebben a nagy durranás? Zsemlemorzsát sokan tesznek a kajához. Nos, én nem zsemlemorzsára gondolok. Úgynevezett szendvics kenyeret aprítok fel egy konyhai robotgép segítségével. A folyamat egyszerűen követhető a fotókon.
Ezt a morzsalékos kenyeret többféleképpen is felhasználhatjuk. Hozzákeverhetjük a kész, már benedvesített etetőanyaghoz. Ebben az esetben az etetőanyagunkat könnyen bomlóvá tehetjük. A kenyérmorzsa segít a kaja „szétdobásában”, ezért elsősorban vízközti vagy lágy aljzatú horgászhelyen történő etetéshez nyújthat segítséget. Érdemes kisebb adagokban, folyamatosan keverni a kész kajához, hogy ne legyen ideje megszívni magát az etetőanyag nedvességétől.
Ha azt szeretnénk elérni, hogy a fenéken dolgozzon, akkor az etetőanyaghoz még „szárazon” keverjük, és azzal együtt nedvesítsük fel. Ebben az esetben érdemes darabosabbra darálni a kenyeret. Csatornán horgászva is érdemes használni ezt az adalékot. Az elsodródó morzsákra mindig felfigyelnek a darabosabb jószágok is. Ki ne ismerné a folyókon használt áztatott, majd áttört kenyér jótékony hatását? A folyókon azonban a sodrás ereje nem azonos a csatorna sodrásával, így az áztatott kenyér etetőanyag „megkötő” hatására nincsen szükségünk. A darált kenyér azonban minden egyéb jótékony tulajdonsággal rendelkezik.
Felhasználhatjuk akár egyszerűen, önmagában is. A finom morzsalékot a rakós bot etetőcsészéjével minden különösebb előkészítés nélkül beboríthatjuk. Az apró morzsák gyorsan megszívják magukat vízzel, és lassan, látványos fehér felhőt képezve szállnak alá. Érdemes pár szem pinkivel dúsítani a csésze tartalmát, hogy legyen húsos falat is az éhesebbeknek. A morzsákat aromázhatjuk is, amit én egy csali ízesítésére ajánlott apró kis spray segítségével oldok meg.
A tavaszi első halacskák meghálálják az odafigyelést. Bodorkák, vörösszárnyú keszegek, dévérek, karikakeszegek jelentkeznek. Érdemes ezt a hétköznapi, már-már elfeledett adalékot kipróbálni!
Nem elég azonban a halakat a horgászhelyünkre csalni, meg is kell őket fogni. Pár gondolatban összefoglalom, amit a szerelékről fontosnak tartok a kora tavaszi horgászataim során.
Milyen szereléket érdemes készítenünk? Tavasszal érdemes finomítani. A halak mérete általában tenyérnyi, ráadásul még igen finoman csipegetnek. Ha rakós bottal próbálkozunk, elegendő egy tagot begumizni.
A gumi mérete 0,8-1,0 mm-es legyen. Erősebbre nincs szükségünk. A szerelékünk többi eleme is harmonizáljon a vékonyka gumizással, 0,10 mm-es főzsinór tökéletesen megfelel, amihez 0,08-0,09 mm-es előkét kössünk.
A horog mérete 18-as, maximum 16-os, érdemes hosszú szárú típust választani. (pl. Gamakatsu 1050N, 1310B).
Úszónk méretét sem kell eltúlozni, a körülményeket figyelembe véve a lehető legkisebbet válasszuk 0,7-1 grammos méretben.
Az ólmozást apró sörétekből, láncszerűen, egyenlő távolságban elosztva alakítsuk ki, vagy az úszó felé egyre kisebb távolságot hagyva a sörétek között, csíptessük a zsinórra. Ez az ólmozás, ha szükséges, egybehúzható, amivel elkerülhetjük az esetleg zavaró apróságok rohamát. (Engem tavasszal még ők sem zavarnak, kis hal is hal.)
A horgászat során érdemes a szerelékünket időnként megemelve, a csalit meglibbentve kicsikarni a kapást. Ha a horgunkra pinkit, csontit, ne adj’ isten szúnyoglárvát tűzünk, és a megfelelő helyen próbálkozunk, erre nem is kell sokat várnunk.
Ha spiccbottal horgászunk, akkor a fentebb leírtaktól az úszó méretében térhetünk el. Mindig akkora méretű úszót válasszunk, amit kényelmesen, a botot kímélve be tudunk dobni. Ne próbáljunk meg egy 0,7 grammos úszót izomból suhogtatva bevetni, mert könnyen bottörés lehet az igyekezetünk vége. Válasszunk inkább egy 2-3 grammos úszót. Akár spiccbottal, akár rakós bottal eredünk a halak nyomába, nincs kellemesebb kikapcsolódás, mint egy langyos tavaszi időben történő keszegezés. Mikor olvassátok ezeket a sorokat, talán már nem is kell erre sokat várni.
Írta: Polyák Csaba (csabio)
Fotók: Polyák Csaba (csabio)
