Egész télen arra vártam, hogy végre jöjjön a jó idő, és kiszabadulhassak a szoba fogságából, hogy végre ne kelljen nagykabátban töltenem a vízparton töltött órákat. Hát, eljött ez az idő. A tavasz első olyan napja, amikor már éreztem a napsütés erejét a hátamon, és nem fújt a szél. Tökéletes idő egy jó horgászatra. De ami a horgászat alatt történt, arra még én sem számítottam…
Az időjárás-előrejelzést nézegetve kezdett körvonalazódni, hogy van esély egy jó horgásznapra. Máris azon gondolkoztam, hogy milyen módszerrel, hogyan és persze milyen csalival keressem a halakat. Ezek mindennapi problémák egy horgász életében. Bárcsak ez lenne a legnagyobb problémám…
Úgy döntöttem, hogy a dégi Park-tó egyik eldugott, csendes, szélvédett, gyorsan melegedő, sekélyebb részén próbálkozom. Azért választottam ezt a helyet, mivel a tavaszi borongós hetekbe becsúszó napsütéses időszakban hamar kiáll a hal a sekély vizekbe, ahol gyorsan melegedik a víz.
Szóval, a hely már megvan, most jöhet a módszer. Ezen a helyen található két kisebb sziget, melyek tövében nagyobb halakat sejtettem. Tanakodtam, hogy melyik módszer az, amivel a sekélyebb vízben is tudok úgy horgászni, hogy ne riasszam el a halakat a csobogással, ezenkívül eredményes és még gyors is? Sokan rávágnák ilyenkor, hogy ez a rakós botos horgászat. Nekem is ez ugrott be elsőre. Így a rakózás mellett döntöttem. Botom egy Tubertini Saratoga 6006 14,5 méteres rakós bot, bár a kiválasztott helyre csak 11,5 méterben horgásztam, mivel így is elértem a meghorgászandó területet.
A top szettre egy 0,3 gramm teherbírású Exner Gusztáv úszó került. Főzsinórom 16-os Haldorádó Visitor volt, előkém pedig szintén Visitor 14-es vastagságban. Drennan Fine Maggot horgot használtam, mivel ezen megáll szépen a csonti, giliszta és a csemegekukorica is.
A horgászat megkezdése előtt semmiképp ne feledkezzünk meg a napi regisztrációról az engedélyünkben, hiszen az új szabályok értelmében minden horgászat alkalmával be kell jegyeznünk, hogy lent vagyunk a vízparton! Én is így tettem, még az etetőanyag bekeverése előtt.
Minden megvan, jöhet az etetőanyag! Tavaszról lévén szó, és mivel ismerem a vizet, tudtam, hogy valami édes és tartalmas etetőanyaggal lehetek eredményes. A nagyon erős édes illatú etetőanyagot dúsítottam egy kis csemegekukoricával, forrázott repcével és pár szem csontival.
Végre a pontos helyválasztást, mélységmérést és etetést követően kezdődhet a horgászat. Az etetésemet nagyjából fél méterre alakítottam ki a szemben elhelyezkedő kis sziget szélétől.
Vegyük sorra: módszer megvan, hely megvan, etetőanyag megvan. Mi is van még? Persze, a csali… Először csontival próbálkoztam, nem is kellett sokat várni az első kapásra. Az etetés után nagyjából 2 perccel, szerintem az első betolásnál szépen elmerült az úszóm. Egy kis kárász volt az első vendég.
A kezdeti lendület nem tört meg, szépen jöttek egymás után a kárászok csontira és gilisztára egyaránt. Vízközt és fenéken is csak kárászokat tudtam fogni majd másfél órán keresztül. Másfél óra elteltével nagyobb pörsenésekre lettem figyelmes, melyek gyorsan átcsaptak nagy túrásokká. Sejtettem, hogy megérkeztek a nagyobb halak az etetésemre. A kárászkapások száma egyre csökkent, így lecseréltem a csontit és a gilisztát csemegekukoricára. Ahogy betoltam a kukoricát (szerintem még vízközt) el is kapta valami a csalit.
Egy gyönyörű tükörpontyot sikerült szákba terelnem. Ezek után már nem volt egy darab kárászkapásom sem, hiába raktam fel csontit vagy gilisztát, a kárászokat elverték a „nagy halak” az etetésről. A tükörponty megfogása után egy-két gombócot poharaztam a horgászhelyemre, ami meg is hozta az eredményét. Rövid időn belül több pontyot is fogtam, de az igazi meglepetést a végére tartogatta ez a csodálatos horgászvíz…
Horgászatom végéhet közeledve, pakolás közben felpillantottam az úszómra, melyen erőteljes kiemelős kapást láttam. Megemelve a botot nem éreztem túl nagy súlyt, de érdekes mozgásra lettem figyelmes. A botot top szettre bontva láttam, hogy egy meglepetés vár a zsinór túlsó végén.
Horgászatom végeztével szép kis kárászzsákmányt tudhattam magamnak. Kellemes, eseménydús, meglepetésekkel tűzdelt horgászélményt adott ez a gyönyörű kis tó. Ide mindig öröm visszajárni. Ne feledjétek: horgászni jó, nincs két ugyan olyan nap! Mindig vár egy új meglepetés!
Tóth Szabolcs (tosza)
