Nagyon érdekes kérdést kaptam Kovács István szegedi olvasónktól, amelynek megválaszolása megér egy „misét”, pontosabban egy teljes cikket. István kérdése így hangzik: „[d]Látom írásaiban, hogy kedveli a folyóvízi horgászatot, sokat horgászik a Dunán. Én Szegeden a Tisza mellett lakom, nagyon szeretek én is a folyón horgászni. Volt már szerencsém a Dunán is próbálkozni, de nekem közel sem voltak olyan fogásaim, mint amilyeneket az Ön írásaiban látok. Több kérdés motoszkál bennem, amelyre megköszönném, ha válaszolna: 1. Ön szerint melyik folyóban él több hal? 2. A Dunán bevált módszerek a Tiszán is eredményesen használhatók? 3. Milyen etetőanyagot, csalit javasol az eredményes tiszai békéshal horgászathoz?[-d]”
Ebben az évben több alkalommal is volt szerencsém a Tisza különböző szakaszain horgászni, így van némi összehasonlítási alapom. Többnyire horgászversenyre készülve jutottam el az új területekre, és kizárólag keszegfélékre horgásztam. A „melyik folyóban él több hal?” kérdésre válaszolva meggyőződésem, hogy a Tiszában több a hal, mint a Dunában. Lényegesen nagyobb a halak darabszáma, azonban az egyedsúly kisebb.
A keszegfélék - főként a dévérkeszegek - átlagsúlya kisebb, mint a Dunán. Elképesztő mennyiségű karikakeszeg, laposkeszeg és bagolykeszeg él a Tiszában. A Dunán ezekkel a halakkal lényegesen ritkábban lehet találkozni. Ami meglepetés volt számomra, hogy - bár nem horgásztam rá céltudatosan - többször is akasztottam megfoghatatlan méretű pontyot keszegezés közben.
Igaz, Kiskörén az országos bajnokság döntőjében (a legjobbkor!) sikerült egy 2.950 grammos tükörpontyot szákba terelnem. (Ekkor 3 óra alatt 33.150 gramm halat sikerült fognom, amely 110 db karikakeszeg + 1 ponty volt.) Mindez egyértelműen azt jelzi számomra, hogy ponty is lényegesen több él a Tiszában, mint a Dunában.
A Tisza lassabban folyik, viszont átlagmélysége nagyobb, mint a Dunáé. A lassan áramló vizet könnyebb meghorgászni, könnyebb a benne élő halakat megfogni. Talán kevesebb helyismeretet is igényel, könnyebb tanulópálya, mint egy gyorsfolyású dunai szakasz.
A Dunán bevált finomszerelékes módszerek természetesen a Tiszán is bevethetők. Elsősorban a rakós botos és a feeder technikára gondolok. A lassan áramló, mélyvizű Tiszán azonban nagyon sokan eredményesen alkalmazzák a bolognai botos módszert is, amely nagyon hatékony az úszós keszegfogásban, miközben ha horogra akad egy ponty, nagy eséllyel vehetjük fel vele is a küzdelmet.
Végül, de nem utolsósorban a bevált etetőanyagok és csalik tárháza nagyon hasonlít a Dunán is eredményesen használható finomságokhoz. A Tisza tímári szakaszán megrendezett Szűcs Attila emlékversenyen ugyanazt a keverékemet használtam, mint amellyel a Dunán is keszegezek. Itt is nagyon tetszett a halaknak, amelyet mi sem bizonyt jobban, hogy sikerült ezt a versenyt is megnyerni! Csupán a sóder (nehezítő anyag) mennyiségét kellett a felére csökkenteni, mint amit a Dunán használok. A főtt búza mellé pedig dobozos csemegekukoricát is raktam a keverékbe, illetve az etetőanyag mellett (egy átlagos, 3-4 órás horgászat során) 1-2 liter sóderrel nehezített ragasztott csontit is bevetettem. Íme, a nyerő recept:
Folyóvízi keszeges keverék
- 2 kg VDE Professional Formula Bream
- 2 kg VDE Record Breme
- 250 ml VDE Liquid Plus Brasem
- 0,5-1 kg PV1
- 1,5-2 kg sóder
- 2-3 evőkanál sárga bojli színező por
- 0,5 liter forrázott csontkukac
- 0,5 kg főtt búza
- 1 doboz csemegekukorica
- +1-2 liter sóderrel nehezített ragasztott csontkukac
A nyerő csali a tiszai keszeghorgászat során egyértelműen a csontkukac. Ha azonban a termetesebb karikakeszegekre, esetleg pontyra pályázunk, 1-2 szem csemegekukoricával érdemes csalizni. Ritkábban lesz kapásunk, de a „bónuszhalak” sem maradnak el!
Írta: Döme Gábor
Fotók: Takács Péter, Tóth Ferenc, Csapi Károly, Nagy Gábor
