Nehéz feladatot kaptam: az idei Menyhalas Mikulás-party beszámolóját megírását. Annál is inkább nehéz, hiszen nehéz átadni azt a hangulatot, mikor a jókedv a tetőfokára hág, mindenki pohara folyton tele van, jobbnál jobb étkek sorakoznak az asztalon, na és persze a menyhalak csőstől jönnek, minden dobásra egy! Nos, az utóbbi lehet, füllentés volt, de ami nem fikció, hogy ezúttal főleg képekben igyekszem visszaadni a találkozó lényegét. Következzenek hát a komolyan komolytalankodó, szelet s hideget álló, mindenre elszánt horgászok!
Izgatottan ébredtem és tartottam a helyszín felé, hiszen az ember szívét örömmel tölti el, ha ismét láthatja barátait. Bizonyára az izgatottság miatt hajtottam el a solti horgászbolt mellett, hogy aztán a körforgalomban rájöjjek, irány vissza a bolthoz! :) Szépen gyűltek a horgászok a boltnál, csak az lehetett volna a szokatlan egy kívülálló számára, hogy mindenki száját olyan szavak hagyták el, hogy Duna, menyhal, Jeszy… Ki érti ezt? Nem is baj, hiszen a benzinkúton összejött a brigád, hogy ezeket részletesebben megvitassuk. Miután mindenki odaért, megindult a konvoj, nehogy befoglalják az egész Duna-partot!
A pálya választása a solti Duna egy laposabb, sóderes részére esett, mely mindenki számára könnyen megközelíthető, és egy baráti rendezvény lebonyolítására alkalmas volt. A méteres vízmélység kevésbé, legalábbis halfogás szempontjából, de ilyen társaság mellett, azt hiszem, ez harmadlagos.
Természetesen miután a csapat elgurult a Dunáig, majd kellemesen lezötyögött a partra - ráadásul senki nem hagyta el a lökhárítóját - következhetett a kirakodás, pakolás. Volt, aki igen szerény botmennyiséggel érkezett, tehát semennyivel, más meg egy egész garmadát sorakoztatott fel, mint Kálmánpapiék kemény 6 bottal. :) A peca ideje alatt csak fejenként kettővel nyomták, tanúsíthatom, de annál nagyobb lelkesedéssel! :)
A társaság kisebb hányada az érkezés után rövidesen be is dobált. Akadt, aki csak a cuccait hordta le, hogy jó helyet foglaljon magának a tábor közvetlen közelében, a sekély, sárdagasztós részen. Az ügyetlenebb, vagy lassabban helyet foglaló horgászok nagy bánatukra valamivel messzebb, kitűnő kavicsos talajon topoghattak, sár nélkül. :)
Közben fent, a parton javában zajlott a közösségi élet, magam is inkább ezzel voltam elfoglalva, mint a horgászattal, na és persze Jeszyné Andi kitűnő körözöttjével! Aki még nem kóstolta, írja fel a bakancslistájára! 2017. december: Menyhal-party! Ráadásul a 10.!
Szélből a tali napján nem volt hiány, bár szerencsésen megúsztuk vele, mert előző nap viharos erővel fújt. Most is élénk volt, de legalább sütött a nap. Persze mindenki a maga módján igyekezett hidegérzetét csillapítani. Volt, aki pamut pulóverrel, más meg folyékonnyal. :)
Szokásos módon forralt borból és teából ezúttal se volt hiány, köszönet a felajánlásokért! A kaja ezúttal is a már megszokott grillcsomag volt, melyben mindenféle finom disznóság pihent, vákuumcsomagolásban, garantáltan frissen és jóízűen.
Az idő múlásával, aki horgászni is akart, azért mostanra nagyjából bedobott a felszerelésekkel, ki-ki a maga módján, de legalábbis egységesen a víz irányába.
Eljött lassan az ebédidő, igyekezett mindenki a tárcsa köré sietni, és egyre-másra kötöttek ki rajta a szalonnák és kolbászok. Lehet, valaki desszert gyanánt a disznósajtot vagy a májast is bevállalta!
Kriszti jóvoltából egy kis születésnapi szösszenet is lett a dologból, igaz, egyiküknek se aznap volt, de Andi és Kálmánpapi is kerekítettek. Úgyhogy mivel mind a ketten betöltötték a 18-at, együnk, igyunk ilyen szép ünnepen! :)
Janó jóvoltából ismét előkerült a drón, melynek jómagam első ízben voltam a szemlélője, de meg kell mondanom, jó kis játékszer. Bár valami menyhal-lokátor igazán lehetne rajta, hátha megtudtuk volna, hogy a túlparton kellene horgászni. :)
Lassan újabb fejezethez érünk, mégpedig a napnyugtához. Ahogy közeledett az est, úgy lett úrrá mindenkin valami lázas készülődés, valami esti zsongás. Egyre-másra kerültek elő a botok, valamint mögéjük a horgászok. A barátok jókedvűen beszélgettek, az ártéri fás-bokros részeken láncfűrész brummogása törte meg a viszonylagos csendet. A nap lassan a domb mögé bukott, a narancssárgásan derengő fényben még utoljára fellobbant a táj.
Új időszámításhoz érkeztünk. A nap lenyugodott, az emberek felpörögtek. A horgászok a botok mögött, a barátok a tűz körül. Ki-ki a maga spiccét lesve izgatottan várta a kapások seregét. Ám a menyhalak csak nem jönnek. Süllő vagy akár márna is felveheti a horgot. Lesz, ami lesz, csak jönne már valakinek valami!
Végezetül egy YouTube link, melyen Janó drónkodása, avagy az MM9 madártávlatból tekinthető meg. Érdemes megnézni! :)
https://www.youtube.com/watch?v=hBrlxAhvlTU
A kulcs el van ásva, találkozunk tavasszal. Köszönet a szervezésért és a remek hangulatért!
Kellemes ünnepeket mindenkinek!
Írás, fotók: Szili Dániel (Danius)
Videó: Varga János (Jano5)