Nagyon sok pályázat érkezett be a Gyerekek horgásszunk együtt pályázat 2. körére. Ezeket az írásokat szépen sorban leközöljük oldalunkon! Azok, akik még így sem kerültek díjazásra, ne csüggedjenek, lesz még újabb pályázati lehetőség számukra. Addig is, horgásszanak sokat, készítsenek sok szép képet, örökítsék meg a gyerekkori horgászélményeket! Következzen egyikük - Bónis Dominik - írása!
Bónis Dominik vagyok, 9 éves és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Paposon élek szüleimmel és kishúgommal. A mátészalkai Kálvin János Református Általános Iskola 3. osztályos tanulója vagyok. Édesapám hivatásos tűzoltóként dolgozik Mátészalkán, édesanyám fogtechnikus. A horgászattal apukám és keresztapám ismertetett meg, amikor még csak 4 éves voltam.
Kezdetben teszi-veszi bottal próbálkoztam, majd később mikor már apa pecáival akartam horgászni, látták, hogy komolyan gondolom a dolgot. Így megkaptam az első Shimano botomat és orsómat, amikből egy fenekező készséget állítottunk össze. Olyan nagy volt a horgászat iránti szeretetem, hogy ásattunk egy tavat a kertünkbe, ahol kedvemre horgászhattam.
Próbálkoztam az úszós technikával is, de az nem nagyon jött be. Annál inkább a feederbotos horgászat. Apukám féltett Spro feederbotját próbáltam ki először és azóta is ezt a technikát részesítem előnyben. Apukám jóvoltából Gabi bácsi számtalan feederbotos DVD-jét láttam, s a PV TV-n sugárzott adásokat is szoktam nézni. Sok megyei horgásztavon pecáztam, ahol megpróbáltuk fejleszteni tudásomat. Egy idő után elkezdett érdekelni a versenyzés.
Édesapám 2010-ben (munkatársa, Horváth Tibi bácsi és barátja, Gellér Győző bácsi tanácsára) benevezett az első horgászversenyemre, melyet Nábrádon rendeztek meg. Ezen a versenyen fenekező kategóriában 2. helyezést értem el. Ezek után elindult a „lavina”, egyre több versenyen vettem részt. Első igazi versenyévem a 2012-es volt. A megyei horgász szövetség rendezésében kezdtük az évet Kocsordon, ahol felnőtt kategóriában tudtam csak indulni a fenekezés miatt, de így sem maradtam alul. Az egyik hétvégén negyedik, a következő hétvégén az első helyet szereztem meg, valamint a legnagyobb hal díját is elnyertem.
Győző bácsi említette a szüleimnek, hogy ő egy a Pecamánia rendezésében zajló egyéni bajnokságban szokott indulni ahová, ha gondolják, benevezhetnek engem is, ha nem zavarja őket, hogy felnőttek között kell versenyezni.
Hosszas mérlegelést követően a versenysorozat utolsó 4 fordulóján már én is részt vettem. Nagy vágyam volt egy éjszakai horgászat, amire itt lehetőségem adódott. 10 óra izgalom! Örömmel horgásztam tapasztalt, profi pecásokkal együtt, még akkor is, ha az eredményem néha elmaradt az övéiktől. Számtalan technikát mutattak, sok tanácsot adtak, drukkoltak, hogy minél több halat fogjak.
Az évet a VSTE (Vasutas Sporthorgász és Természetvédelmi Egyesület) rendezésében lebonyolított pontyfogó versenyen zártam Nyíregyházán, egy felnőtt kategóriás 2. helyezéssel.
Szüleim a szezon végén az eddig elért eredményeimről készült fotókból egy amolyan dicsőségfalat készítettek, mivel nagyon büszkék rám.
Ezzel a kis önéletrajzzal szeretnék indulni a Gabi bácsi által meghirdetett pályázaton és szeretném megköszönni a szüleimnek, hogy támogattak ebben. Remélem, érdekesnek találják és kiválasztásra kerül, így együtt horgászhatok a feederbotok mesterével!
A találkozás reményében: Bónis Dominik
Hát, nem semmi dicsőségfallal büszkélkedhetsz, kedves Dominik! Jó látni, hogy olyan családban élsz, ahol a horgászatban mindennel támogatnak!
