Idén nyáron lehetőségem adódott, hogy magyar fiatalokkal eljuthassak Lengyelországba egy ifjúsági horgásztábor keretében. Az alkalmat kihasználva jelentkeztem a pályázatra és sikerült nyernem. 5 másik korombéli sráccal együtt és 3 kísérővel indultunk neki a 13 órás útnak. A tábor az utazással eltöltött napokkal együtt 5 napig tartott. Igen változatos és jópofa programok voltak ez idő alatt. Ezek részleteit az elkövetkező sorokban szeretném megosztani veletek.
Elsőként elnézést kérek a képek minősége miatt, de a tábor alatt csak a telefonommal tudtam fényképezni, és nem mindig sikerült a legjobb képeket készíteni. Kérlek Titeket, nézzétek ezt el nekem.
Nos, vágjunk is bele! Június 29-én reggel 5-kor indultunk az agárdi MOHOSZ kirendeltségről hárman, majd Székesfehérváron megállva felvettük további kettő, Győrben pedig a maradék négy társunkat. Ezután már teljes létszámmal utaztunk a lengyelországi Poznań felé.
Az út hosszú és fárasztó volt, szerencsére mentes bármiféle problémától. Mikor megérkeztünk a szállásra, elfoglaltuk szobáinkat, majd máris elkezdtük a felkészülést a másnapi versenyre. Mindez a megnyitóval kezdődött, ahol bemutatták mind az 5 résztvevő - lengyel, osztrák, francia, cseh és magyar - csapatot, majd egy kísérői tájékoztató következett. Ezek után átvettük ajándékcsomagjainkat és átbeszéltük a verseny stratégiáját. Este 11-kor végeztünk, kötöttünk még pár előkét a szobánkban, aztán lefeküdtünk aludni.
Másnap korán keltünk, felöltöztünk, bepakoltunk a kocsiba és indultunk a verseny helyszínére.
Mielőtt elkezdődött volna a megmérettetés, volt egy bemutató, amit egy Lengyelországban népszerű horgász tartott. Mutatott néhány dolgot a rakós és matchbotozásról, majd bemutatta az etetőanyagot, a földet és a csalikat, amikből minden versenyző kapott egy-egy csomaggal. Én ezeknek csak egy részét használtam fel, ugyanis előre felkészülve vittem magammal egy számomra szimpatikus, már jól bevált keveréket. A csomagok átvétele után megkezdődött a sorsolás. A „C” szektor 20-as helyét húztam. Amint kiértem a helyre, egyből elkezdtem kipakolni és bekeverni az etetőanyagot.
A verseny nem volt hosszú, mindössze 3 óra, de ez idő alatt mindkét magyar csapat szépen fogta a halakat. Végül három szektorban szektor 1-es és kettőben 2-es helyezéseket sikerült elérnünk. Ezzel a csapatversenyben a magyar „1-es csapat” lett az első, (a három szektor egyessel) és a magyar „2-es csapat” - amelynek én is tagja voltam - a második (két szektor kettessel és egy betlivel). Így mi, magyarok értük el a legjobb eredményt a horgászversennyel.
Nos, a táborban eltöltött első napunk igen eredményesre sikeredett, de még hátra volt két nap, amely még több érdekes és horgászt próbáló feladatot tartogatott számunkra. A második napon elsőként a helyi állatkertbe látogattunk el, majd délután kezdődtek a további versenyek.
Miután visszaértünk a szállásra, szinte egyből elkezdődtek a focimeccsek a hotel mellett található füves területen kialakított pályákon.
Végül a 3. és 4. helyezést sikerült elérnünk a két lengyel csapat mögött, így további értékes pontokkal gazdagodtunk, de itt még nem ért véget a megmérettetések sora, a foci után azonnal kezdődött a célba dobó verseny.
Itt már kevésbé eredményesen szerepeltünk, de viszonylag jó helyezéseket értünk el, ezzel is értékes pontokat szerezve a csapatoknak.
Elérkezett a harmadik és egyben utolsó napunk a táborban. Délelőtt az első program városnézés volt. Elsőként a belvárosban, egy régi várban kialakított múzeumot néztünk meg, majd a közeli hidat, templomot és folyót. Sajnos a múzeumban nem tudtam fényképeket csinálni, ugyanis meg volt tiltva a fotózás.
Miután eltöltöttük a múzeumlátogatásra szánt időt, negyedóra buszozás után a Warta folyó partján kötöttünk ki. Páronként kaptunk egy kajakot, és a folyón egy órát eveztünk gyönyörű környezetben, de erről sem tudtam képeket csinálni, mert nem vittem be a telefonomat a kajakba, nehogy egy véletlen borulás folytán a vízben kössön ki.
Az evezés után, délután megkezdődtek a további versenyek. Elsőként a (horgászbottal való) célba dobást kellett teljesítenünk, majd a távdobást.
Itt is jól szerepelt mindkét magyar csapat. Ezek után nem volt több lehetőség pontszerzésre, elmentünk a helyi lovardába, ahol vacsoráztunk, este pedig kihirdették az eredményeket.
Sajnos nem volt annyi horgászat, mint szerettük volna, ettől függetlenül nagyon jól éreztük magunkat. Sok új barátot és élményt szereztem ez idő alatt, és egy örök emlék marad ez a tábor számomra. Ha tetszett a beszámolóm és te is részt vennél egy ilyen rendezvényen, akkor két év múlva, 2018-ban ne felejts el pályázni, ugyanis lehet, hogy pont Te leszel az egyik szerencsés, aki átélheti ezt a kalandot!
