Végre egy csapat, amely nem csupán szájhősökből és „tanácsadókból” áll. Akik nem félnek kiállni igazukért és szembe szállni a rettegett haltolvajokkal. A csapat mindegyik tagja megszállott horgász, elkötelezett természet- és halvédő, a természetes vizek megszállottjai és őrzői. Ha unod már, hogy a fórumokon mindig csak az értetlen diskurzus megy, de nem történik semmi, ellenben tettre kész vagy a közös ügy érdekében, akkor e felhívás neked szól! Csatlakozz te is az Országos Halvédő Közhasznú Egyesület tagjaihoz!
Alakulásunk előzményei:
A magyar vizeken történő szabadrablást nap mint nap tapasztaljuk. A hal fogy, a horgászok és a halászok tevékenysége kontrollálatlan az állami tulajdonban lévő, javarészt halászati tevékenységet végző vállalkozások mint bérlők vizein. A halászati őrzés nem megoldott feladat. Civil/társadalmi kontroll nehezen valósítható meg, ugyanis a halőri megbízást a vízkezelő saját maga adja - evidens, hogy a halászai ellen dolgozót nem fog megbízni. Bár a halászati hatóság is megbízhatna társadalmi őröket, ezek jogosultságai nincsenek rögzítve sehol, így a gyakorlatban nem alkalmazzák e megoldást.
Továbbra sincs megoldás a kormorán problémára, de még annak kezelésére utaló jeleket sem tapasztalni, ha van is, nem kommunikálják kifelé.
Esetleg szükséges volna azonnal megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a halgazdálkodási tervekben halasításra szánt összegek jelentős hányadából nem kéne-e kötelezni (hangsúlyozom: kötelezni) a halászati hasznosítókat, hogy ellenőrzött keretek között lőjék, lövessék a kormoránt.
Miközben:,"s","75%","k"]Hhtv. 37. §
(1) A jogosult kezdeményezheti a halállományt, illetőleg annak táplálékforrását veszélyeztető vadászható vad gyérítését a vadászati hatóságnál, amely felhívja a vadászati jog jogosultját a határidőben való gyérítésre. Az eljárás nem érinti a vad birtokbavételére vonatkozó - külön jogszabályban fogalt - rendelkezéseket.
(2) A nem vadászható vad gyérítésének engedélyezését a jogosult a felügyelőségnél kezdeményezheti. A gyérítés a vadászatra jogosult által vagy tudomásával végezhető el.[-doboz]
A vízügy és a halászati hasznosítók közötti hiányos kommunikáció, vagy nem megfelelő horgász lobbi eredménye, hogy évről évre leeresztik az ikráról a vizet. Vajon minden esetben elengedhetetlenül szükséges vízapasztás ilyen, a szaporulatot veszélyeztető mértéke? Nem tudjuk, nem kommunikálják.
Miközben:,"s","75%","k"]Hhtv. 16. §
(4) A halak ívási időszakában a vízi létesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során a környezettani (ökológiai) szempontokat is köteles figyelembe venni.[-doboz]
Látható, hogy azért a törvény adta lehetőségek és kötelezettségek alapvető feltételei ma is megvannak, de még ezt sem minden esetben tartatják be. Vajon miért?
Ezenfelül több konkrét ügy is megerősítette bennem, bennünk azt, hogy ezt tétlenül nézni lehetetlen:
- húsz-harminccentis süllők, csukák és kecsegék az áruházak polcain, amik egyáltalán nem biztos, hogy mesterséges körülmények között nőttek fel
- csukaíváson 96 db varsa (de bármely hal ívási időszaka alatt tele vannak vizeink hálókkal)
A március 5-én letett 96 varsából találomra 4 lett felnézve (március 6-án), eredmény: 6 db csuka. Két hétig voltak lerakva a varsák. Mekkora a valószínűsége, hogy több száz csuka tűnt el tavakba és a fagyasztóládákban? Hál’ isten semekkora, ugyanis a becsületes megbízó csak 30-40 db csukát gyűjtött be. Legalábbis ezt nyilatkozta, lásd itt.
- tilalmi időben süllőt elvivő halász
- rengeteg lefülelt orvhalász, orvhorgász, és még több, aki megúszta
- téli gereblyések tonnaszám tüntetik el és sebzik meg a harcsát, kecsegét, meg ami az útjukba akad
Horgászataim során rengeteg hálóba botlottam (Tisza, Duna, Dráva, Balaton stb.), és ezeknek a hálóknak a száma még az intenzív ívás idején sem csökkent, sőt nőtt. Ellenőrzést abszolút nem tapasztaltam - és ez a mai napig így van -, ekkor döntöttem úgy, hogy saját kézbe veszem a dolgokat és megbízóleveles halászati őrként teszek a kihágások ellen. Halászati őrként sok mindent láthattam a Dunán, sok orvhalászt lefüleltem (rengeteg begyűjtött háló és tettenéréses feljelentés), majd egy halász ellenőrzését követően a megbízásom visszavonása következett. Több gyomorforgató eset is történt (lásd Magyar Hírlap), például mikor a horgász egyesület halat telepített a vizébe, ami a Dunába torkollik, és azt rögtön le is rekesztette a halász. Számomra ez elfogadhatatlan, etikátlan magatartás. Nem elég, hogy a horgászok által befizetett területi jegy díja teszi ki a halászati vállalkozások bevételének legnagyobb részét, még a telepített halainkra is ráteszik a kezüket, azaz a hálóikat. (Véleményem szerint a horgászok tartják el a halászati vállalkozásokat, az általunk vett területi jegyek befolyt összegéből gazdálkodnak, és a horgászok pénzén telepített halat halásszák.) Az imént említett esetben a hálót nem is a halász, hanem egy általa megbízott, halász jogosultsággal nem rendelkező személy vette fel, akinek tette így kimerítette az orvhalászat cselekményének tényét - a telepített pontyokat fogta ki a horgászok elől. A hálót felvevő személyt 10.000 Ft-ra bírságolták, míg egy másik, jegy nélkül horgászót, halat nem fogót 20.000 Ft-ra - ő két bottal fenekezett. Milyen mutyi folyhat a háttérben? Vajon a hatóságot befolyásolja a halászati lobbi? Vajon a halászati hatóságot képviselő szervezetekben a halászok emberei ülnek? Miért kap több bírságot az orvhorgász, aki semmit nem fogott, mint az orvhalász, aki viszont sok pontyot fogott? A kérdésekre a választ sajnos nem tudom, bár az elmúlt években az állami hivatalnokok részéről rengeteg bizonyított visszaélés, korrupció, összefonódás látott napvilágot. Egy biztos, még mindig nem veszik a horgászok majd négyszázezres létszámát komolyan!
Miután a Közép-Dunai Hal Kft. megvonta megbízásom (erről bővebben itt olvashatnak), egyértelművé vált számunkra, hogy a horgásznak ilyen esetben nincs érdekképviseleti szerve, ugyanis az én esetem sem érdekelt a jóérzésű horgászokon kívül mást. (Többek között az ehhez hasonló ügyekben is határozottan fel fogunk lépni a horgászok és halőrök védelmében.)
Munkásságom alatt készült egy cikk (Mahor, 2009 februárjában) a témában, ez segített abban, hogy az egyesület 11 alapítójával megismerjük egymást, akik közül mindenki horgász. Van közöttünk volt legyező válogatott, több újságíró (szerkesztő, főszerkesztő), egyetemi igazgató, vállalkozó stb. Tagjaink közé - vagy akár tagsági viszonnyal nem rendelkező, de az ügyet támogató - jogászokat, könyvelőket keresünk, illetve bárkit, aki szellemi munkájával vagy kapcsolati tőkéjével az egyesület céljainak eléréséhez segítséget tud nyújtani, legyen halászati szakember vagy épp egy pályázatíró. Itt szeretném hangsúlyozni, az egyesület a működésre a lehető legkevesebb pénzt kívánja fordítani. Én hiszek abban, hogy másoknak is legalább annyira fontos a horgászat jövője, mint nekünk, és hogy még többen támogatják majd e kezdeményezést és segítik saját lehetőségeikhez képest, akár tárgyi eszközökkel is.
Természetesen nem csak a fent említett szakemberekre van itt szükség. Minél többen emeljük fel szavunkat, annál több mindent és annál gyorsabban fogunk elérni, ezért is szükséges, hogy a tagság bővüljön - ezért lett az éves tagdíjunk csupán 1500 Ft, ami tizenkét hónapra szól. A tagokat folyamatosan, e-mail-en értesítjük az egyesület tevékenységéről, programjairól, elért eredményeiről, valamint sajtónyilvánosságot kapnak az ország bármely pontján történő esetek. Mostantól nem lehet a szőnyeg alá söpörni a helyi mutyizást, az ügyek elsikálását, a környezetkárosítást. Belemászunk az arcába minden sumákolónak!
Szeretnénk, ha a halászatról és horgászatról szóló törvény módosulna, erre konkrét javaslatot fogunk letenni az asztalra - karöltve másik szervezetekkel. Több erre irányuló kezdeményezés is elindult az országban - ez is jól mutatja módosítás szükségességét -, ezeket szeretnénk összefogni. Egyrészről azért, mert a horgászok hosszú távú érdekei megegyeznek, így a horgásztársadalomban nincs helye széthúzásnak. Másrészt azért, mert ha egy jól kidolgozott javaslat kerül az illetékesek kezébe, az hatásosabb lehet, mint ötven másik átfedésekkel, melyek egymást egészítik ki.
Ez most az elsődleges feladat, ennek végleges kidolgozására koncentrálunk jelen esetben, ezt követően (némi párhuzamossággal) kívánjuk megvalósítani további elképzeléseinket (lásd itt), amiknek alapvető feltétele, hogy a törvényi módosítások, szigorítások megtörténjenek.
Lépjél be Te is, legyél az első országos halvédelmi egyesület tagja. A belépéshez szükséges információkat és dokumentációt itt megtaláljátok.
Vass Csaba, elnök
