A megelőző halételes írásommal a távoli vizek halainak ízét kedvelők kedvében szerettem volna a járni. Ez alkalommal a hazai vizek két talán legismertebb lakójának felhasználásával készült étellel szeretnék inspirációt adni az ünnepi készülődéshez.
Sajttal, szalonnával tűzdelt ponty
A magyar horgászok és a magyar konyha talán legismertebb, legkedveltebb hala a ponty. Amikor halételről kerül szó, szinte mindenki elsőként erre a halra gondol. Elkészítésének számtalan módja ismert, a halászlétől az egyben sült vagy rántott, de akár a főtt aszpikos verzióig. Ebben az írásban egy nagyon egyszerűen elkészíthető, az ízek szabad kombinálását lehetővé tevő ételt mutatnék be.
A korábban megfogott pontyot - mivel akkor még nem ismert a felhasználási cél - általában beirdalva teszem a fagyasztóba. A kiolvasztott halat enyhén besóztam, ügyelve a só mennyiségére, mert a tűzdelésre használt anyagok is bőven tartalmaznak sót.
Míg a hal egy órát állt a sóban, addig elkészítettem a köretet. Néhány kisebb burgonyát egy edényben feltettem főni, majd addig főztem, míg majdnem teljesen megpuhult. Leöntve a vizet róla, még forrón könnyedén le lehet húzni a burgonya héját. Egy megfelelő méretű tepsit kikentem kevés olajjal, majd a közben kihűlt burgonyát belekarikáztam. Néhány tekerés fekete borsot kapott ízesítésül. A karikákat szalonnaszeletekkel fedtem be, majd erre került a megtűzdelt ponty.
Bacon szalonnát és füstölt sajtot vágtam akkora szeletekre, hogy stabilan el tudjam helyezni a jó mélyen beirdalt halba, mégpedig váltva: egy szelet sajt, egy szelet szalonna.
Ezzel elkészülve kapott egy nagyon kevés halfűszert, ami már nem tartalmazott sót. A fűszerezésnél bátran engedjük szabadon a fantáziánkat! A hagyományos, megszokott ízektől egy kicsit elszakadva használhatunk akár különleges fűszereket is. Az általam használt és nagyon kellemes illatú keveréket egy törökországi piacon vásároltam.
Egy zöldpaprikát és egy paradicsomot tettem még mellé, majd alufóliával letakarva 15 percre a sütőbe került. A negyed óra elteltével még további 10 percet immár fólia nélkül sütöttem, hogy a hal kapjon egy kis színt.
Közben egy tálban kevés tejfölt főzőtejszínnel hígítottam, kevertem bele egy kávéskanál Piros Aranyat, majd ezzel a keverékkel végiglocsoltam a halat.
Újból visszakerült a sütőbe, és pár perc alatt rápirítottam az ízesített tejfölt. Az eredmény nem csak szép lett, de finom is!
Süllőfilé bakonyi módra
„A süllő akkor ízletes leginkább, ha magunk fogtuk”, mondhatja a horgászok ügyesebbje, de gyakorlatilag a tányéron nem látszik, ha akár a piacon vettük is.
Egy szép süllőt lefiléztem, a filéket enyhén sóztam, majd egy órára pihenni a hűtőszekrénybe tettem.
Közben nekiálltam és elkészítettem a mártást - ezen étel elkészítésében ez a leginkább időigényes rész.
Egy serpenyőben kevés vajon elkezdtem megpirítani egy fél szál apróra vágott póréhagymát. Amikor üvegesre pirult, hozzáadtam a szeletekre vágott barna csiperkét. Fedő alatt pároltam néha megkeverve körülbelül 20 percet.
Ezután felöntöttem főzőtejszínnel, amiben előzőleg egy kávéskanál finomlisztet kevertem el csomómentesen. A tejszínnel tovább pároltam a gombát. A csiperkének nem sok igazi gomba íze van, ezért a forrásban levő mártáshoz két jól megpúpozott evőkanál vargányaport kevertem.
Ettől aztán teljessé vált a mártás, a vargánya adta az illatot és az íz jó részét, a csiperke a gomba látványt. Kevés borssal, sóval ízesítettem, majd mielőtt elkészült volna, egy jókora adag apróra vágott friss petrezselymet kevertem bele.
A halat közben a hűtőszekrényből kivéve lisztbe forgattam - előtte kapott a korábban említett fűszerből egy picit - majd forró olajban mindkét oldalát pirosra sütöttem.
Már csak a tálalás maradt hátra. A süllőfilét kukoricás-zöldborsós rizzsel körítve a közben elkészült gombamártással nyakon öntve tálaltam mindenki elégedettségére.
Remélem, sikerült kedvet csinálnom - akár - ennek a két nem túl bonyolult, de annál ízletesebb halétel elkészítéséhez.
Jó étvágyat!
